Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-04 / 288. szám

2007. ÁPRILIS 4. Évforduló Meghalt Henry Ford, a Ford autógyár alapítója 1947. április 7. (60 éve történt) Henry Ford, aki a köznapi élet részévé tette az autót, 39 éves koráig kizárólag si­kertelen üzleti vál­lalkozásokat köny­velhetett el. Pedig tehetséges szerelő és órajavító volt, ráadásul már 16 éves korában ki­dolgozta a sorozat- gyártás tervét, de abban az időben még nem volt szükség tömegter­melésre. Első két autóépítő vállalko­zása tönkrement, de nem adta fel, 1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t. Tehetsége és gyakorlata volt, de pénze nem sok, ám a kedvezőtlen előjelek ellenére nemsokára egyre több befektetőt talált. Autóit elő­ször főleg külsős cégekkel gyártatta, elein­Alighanem a R Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen ma­gyar író, akinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval, talán még felül is múlja - de még a neve sem fordul elő sem Rejtő, sem Howard formában legbőségesebb irodalomtörténetünkben sem. (Csak a Magyar Irodalmi Lexikonban szerepel.) Az irodalomtörténet nemcsak azt nem vette tudomásul, hogy tehetséges író volt, hanem még azt is alig, hogy egyál­talában élt. Még arra sem becsülték, hogy legalább lebecsüljék. Pedig ez a Rejtő-Howard vagy öt évtizede nevette­ti már a legszélesebb magyar olvasókö­zönség egymást követő nemzedékeit. Ezt a R Howard nevet nem szabad ké- nyeskedő angolsággal kimondani, ha­nem jó magyaros hanglejtéssel Hovard- nak, sőt Péhovardnak ejtendő: így mondta ő is, így emlegetik olvasói is. Még a nevét sem szabad komolyan ven­ni, mint ahogy egyetlen mondatát sem szabad komolyan venni. Rejtő Jenő egyébként olyan figura volt, és úgy élt, mintha maga P Howard- írta volna. Hosszú, vaiószínűtlenül so­vány, fiatalon kopaszodó férfi volt, aki nyaranként hosszú órákon át ült az And- rássy úti Japán kávéház teraszán, előtte papírköteg és tintásüveg, kezében hosszú szárú, bemártós tollhoz való toll­szár, és apró betűkkel szorgalmasan írta a regényeit. Körülbelül szemközt volt a főleg ponyvaregényekkel üzletelő Nova Könyvkiadó, ahol a szerzőknek csak el­készült kéziratokra fizettek igen ala­csony honoráriumot; azaz éppen Rejtő Jenőnek nagy honoráriumot fizettek, amikor már országszerte várták az új Howard-könyvek megjelenését. 0 is csak kéziratra kapott pénzt, de úgy, hogy soronként fizették. Nos, ha Rejtő a kávé­házban ivott egy feketét, akkor az elké­szült szövegből letépett három-négy sort, ebben már benne volt a borravaló is. A főpincér pedig átment a Novához, és beváltotta; a kiadó pedig a teleírt pa­pírfecnit hozzáragasztotta az eddig kül­te a későbbi rivális Dodge-fivérek is neki dolgoztak. Az első Ford T-modell 1908­ban je­lent meg a piacon, nyolc év­vel ké­sőbb pe­dig a töb­bi kocsi átlag 1000 dob láros árá­val szem­ben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól dött anyaghoz. Ha pedig az író ruhát csináltatott, akkor a szabónak három­négy elkészült oldallal fizetett, és akkor a szabó ment el a Novához, ahol megkap­ta munkadíját. Esténként azután Rejtő villamosra ült, és kiutazott a Lipótmezőre, a híres tébolydába, mert súlyos idegbetegség címén és okából ott lakott, csak napköz­ben kiengedték, mert nem volt ön- és közveszélyes. Egy este későn érkezett, már zárva volt a kapu; rugdosni kezdte. A portás megkérdezte, mit keres.- A hálószobámat - válaszolta.- Megőrült?! - kiáltott rá a kapus.- Igen, azért van itt a hálószobám! Hát ez így, változtatás nélkül előfor­dulhatna bármelyik Howard-regény- ben. S az az életút, amely idáig vezetett, nem kevésbé howardos. Becsavarogta - részben gyalog - Nyu- gat-Európát, főleg Franciaországot, a ha­tárokat általában vízum nélkül lépte át, amiért több ízben és több országban töl­tött hosszabb-rövidebb időt börtönök­megfizette munkájukért. 1920-ban fiával együtt már 1,2 milliárd dollár volt a va­gyona, de őt nem a pénz, csak a munka ér­dekelte. Magánemberként Ford gyakran adott hangott antiszemita nézeteinek, mégis rendkívül pacifista beállítottságú volt. Az I. világháború kitörésekor példá­ul óceánjárót bérelt, hogy Európában sze­mélyes közbenjárásával békítse ki a harco­ló feleket. Miután ez nem sikerült, gyárát a háború idejére teljesen a hadiipar szol­gálatába állította. Sokan felrótták neki, hogy főleg idősebb korára nagyon mere­ven ragaszkodott a megszokott dolgok­hoz, ez pedig hátráltatta a dinamikus fej­lődést. A kezdődő hanyatlásnak unokája, ifjabb Henrv vetett gátat, aki nagy harcok árán átvette a cég vezetését, miután nagy­apja nyolcvan éves korában visszavonult. Négy év elteltével a cég újra virágzott, többek közt néhány tehetséges, fiatal me­nedzsernek köszönhetően. A cégalapító Henry Ford 85 éves korában halt meg, va­gyona nagy része a Ford Alapítvány tulaj­donába került. ben, ahol összebarátkozott a vagányok­kal. Olykor alkalmi munkákkal keresett anynyit, hogy tovább csavarogjon. Az akkor francia gyarmatsorban élő Eszak-Afrikában különböző kocsmák­ban megismerkedett az idegenlégió gya­nús alakjaival. Állítólag - bár ez nem bi- zonvos - maga is felcsapott légionistá­nak, de hamarosan megszökött. Ez idő­re, a harmincas évek végére már tisztá­ban volt saját humora lényegével. Lé­giósregényei valójában a divatos ponyva paródiái voltak. Aki egyszer elolvasta és végignevette A láthatatlan légió áradó képtelenségeit, sziporkázó szójátékait vagy Piszkos Fred és Fülig Jimmy ab­szurd kalandjait, soha többé nem tudta komolyan venni az igazi légiósregénye­ket. De ugyanígy parodizálta ki a bűnü­gyi regényeket a Vesztegzár a Grand Hotelban cselekmény bukfenceivel. Egy rettegő világ kellős közepén ne­vettetett a borzalmakon. Ne feledjük el, hogy ezt az írót túl kalandos múltja és világhelyzetből következő rettegése szo­rongásos idegbeteggé, sőt elmegyógyin­tézeti ápolttá kínozta... és közben írta tö­megeket nevettető regényeit. Azután jött a szörnyeteg, amellyel mindig szem­benézett, jött és lenyelte. A súlyosan idegbeteg írót elvitték munkaszolgálat­ba, egyenest ki a tűzvonalba, A visszavonulás poklát - amely január 12-én kezdődött - már nem érte meg. Legyengült szervezetének éppen elegen­dő volt a hideg, az embertelen bánás­mód, a szakadatlan életveszély. 1943 újév napján halt meg. A felszabadulás után vagy egy évtize­dig egyszerűen ponyvának vélte a hiva­talos irodalom, és nem adták ki. Ennek az lett a következménye, hogy könyveit a zugpiacokon elképesztően magas áron adták-vették A Howard-regények azóta sorozato­san és óriási példányszámban újra meg­jelennek, népszerűségük vetekszik Jókai­éval is. Az irodalomtörténetben pedig még mindig nincs benn a neve sem. Ez is olvan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki. MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Röviden 1903. MÁRCIUS 23. (104 ÉVE történt) A Wright-fivérek bejegyeztettek a repülő­gép szabadalmát. 1778. ÁPRILIS 1. (229 ÉVE TÖRTÉNT) Oliver Pollock, egy New Orleans üzletem­ber, megalkotta a "$"-jelet. 1792. ÁPRILIS 2. (215 ÉVE TÖRTÉNT) Az Egyesült Államokban egységes fizető- eszközként bevezették a dollárt. 1927. ÁPRILIS 5. (80 ÉVE TÖRTÉNT) Római látogatása során gróf Bethlen István miniszterelnök olasz-magyar barátsági szerződést írt alá. 1992. ÁPRILIS 5. (15 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Sam Moore Walton, Amerika leg­nagyobb kiskereskedője, a Wal-Mart áru­házlánc alapítója. Kereskedőcsalád gyer­mekeként remek érzéke volt az üzlethez, főleg a vevőkhöz. Első vegyesboltját 27 évesen nyitotta meg. Wal-Mart néven az el­ső olyan diszkontot, amely a nagykereske­delmi hálózatokból kieső vidéki kisvároso­kat látta el. A következő 8 évben további 30 vidéki áruházat épített fel. 1985-ben a For­bes magazin összegzése szerint ő volt Ame­rika leggazdagabb embere, ennek ellenére szerény, őszinte és közvetlen ember ma­radt. 74 évesen csontvelőrákban halt meg, örököseire 22 milliárd dolláros vagyont ha­gyott. 1846. ÁPRILIS 5. (161 ÉVE TÖRTÉNT) Gróf Széchenyi István elnökletével megala­kult a Balaton Gőzhajózási Társaság. Az alapszabályt kézírással Kossuth Lajos írta. 1917. ÁPRILIS 6. (90 ÉVE TÖRTÉNT) Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a Német Birodalomnak. 30. Április 7. (1977 éve történt) Keresztre feszítették Jézust Jeruzsálemben. 30. 04. 07-én vagy 33. 04. 03-án, a zsidó pászkaünnepet megelőző pénteken, végez­ték ki a Golgotán, Jeruzsálem kapujában a názáreti Jézust. Az évszám nem pontos, mert a VI. században egy római szerzetes (Dionysius Exiguus) hibásan számította Jé­zus születésének időpontját. A VIII. szá­zadtól ez az időszámítás terjedt el a latin egyházban, majd a XVIII. század elején a keleti kereszténység körében is. A mai kro- nológusok Jézus születését i.e. 6, vagy i.sz. 6-ra teszik. Jézus Krisztus (görög, khrisz- tosz = "felkent'', innen ered: khrisztianosz = keresztény), a kereszténység alapítója - az i.sz. I. század második felétől lejegyzett evangéliumok alapján - 30 évesen tűnt fel tanításaival Galilea falvaiban. Tizenkét ta­nítványával együtt járta az országot és pré­dikált. Messiást, a zsidó népnek megváltást hozót látták benne hívei. A zsidó vezető kö­rök, a főpapok és írástudók attól féltek, hogy' a nép az új tanokat fogja követni és el­fordul az igaz hittől. A főpapok féltették be­folyásukat, lázadónak tekintették. Nyomá­sukra Pontius Pilátus, a római helytartó ha­lálra ítélte istengyalázás miatt - mivel Jézus magát .Messiásnak nevezte - és keresztre fe­szítette. 1578. ÁPRILIS 1. (429 ÉVE TÖRTÉNT) William Harvey felfedezte a vérkeringést. Rejtő Jenő 1943 január 1. (64 éve történt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom