Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-31 / 284. szám

6 MAGYAR SZÓ-A HÍD____________________H AZAI HÍREK__________________________2007. JANUÁR 31. - FEBRUÁR 7. Magyarország- USA-közvélemény kutatás A VÉLEMÉNYEK Az USA megítélése a rendszerváltás óta folyamatosan romlik Magyarországon - mondta Magyarics Tamás, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docense. Röviden Huszonegyen őrizetben Huszonegy külföldi visszautasítás! őrizet­ben vár sorsára a Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság idegenrendészeti fogdájában. Ezek egy része illegálisan érkezett hazánkba. Várhatóan kitoloncolják őket. A sajtórefe­rens megjegyezte, hogy amennyiben a kito­loncolás feltételei másfél év eltelte után nem állnak fenn, akkor a menekültügyi hivatal­nak, vagy' karitatív szervezetnek adják át az érintetteket. A nyírbátori fogda 21 lakója közül 3-3 orosz, moldáviai, montenegrói és vietnámi, és 2-2 szerb és kínai van, míg a többiek bangladesi, pakisztáni, szír, marok­kói és angolai állampolgárok. Több Fidesz-támogató A Fideszt félmillióval többen, a szocia­listákat az eddigieknél is kevesebben támogatják - derül ki a Szonda Ipsos januári felméréséből. A szocialista sza­vazók száma csökkent, és kedvetleneb­bek lettek. Decemberben még minden második MSZP-szavazó pártja győzel­mében hitt, január közepén már csak egyharmaduk. A legkitartóbban a 65 év felettiek és a diplomások támogatják a szocialistákat. Ä Fidesz az elmúlt egy hónapban nagyjából félmillió új szim­patizánst talált. Decemberben a támo­gatók 80, januárban már 89 %-ka gon­dolta, hogy pártja megnyerne egy mos­tani választásokat. A felmérés szerint mind az MDF, mind az SZDSZ az 5 %- kos határvonal környékén található. Az MDF helyzete valamivel kedvezőbb, mint a szabaddemokratáké. Duna TV a legkedveltebb A határokon túl a Duna Televízió a leg­kedveltebb magyar nyelvű tévécsatorna - hangoztatta Cselényi László elnök a köz- szolgálati médium sajtótájékoztatóján. "Mi vagyunk a vezető televízió minden­hol a határon túli magyarság körében" - mondta az elnök hét országban, a GfK Hungária által készített felmérés "várako­záson felüli" eredményeire hivatkozva. A J "Duna - A nemzet televíziója" feliratú molinó előtt ülve Cselénvi László kiemel­J te: belföldön "kilenc százalék körül jár" nézettségük, határon túl pedig "vannak olyan régiók, ahol gyakorlatilag utcahosz- szal vezetünk". Vass Csaba, a Duna Tele­vízió médiakutatási irodájának vezetője "a legnagyobb magyar nyelvű televízióról" szóló előadásában egyebek mellett arról beszélt, 2004-től folyamatosan, 2005-től "ugrásszerűen" növekszik a csatorna né­zettsége. Arról beszélt, jelenleg naponta mintegy kétmillióan kapcsolnak adásukra Magyarországon, s míg 1998-ban e téren körülbelül kétszázezer nézővel verte őket a "legfőbb vetélvtárs", a Magyar Televízió kettes csatornája, addig mára megválto­zott a helyzet. Vízummentesség Egyenként tárgyal a vízummentesség­ről az USA. Washington minden arra pályázó országgal külön tárgyal a ví­zumkényszer eltörléséről, nincs terv­ben többlépcsős, csoportos felvétel a vízummentességi programba. A ví­zummentességre pályázó országoknak számos feltételt kell teljesíteniük. A szakértő azzal kapcsolatban beszélt erről, 25 országban végzett felmérése szerint a magyarok többsége a világ köz­véleményéhez hasonlóan kedvezőtlen­nek tartja az Egyesült Államok szerepét a legsarkalatosabb világpolitikai kérdések­ben. Magyarország a felmérés eredménye szerint jórészt megosztott: a magyarok 29 százaléka kedvező, 31 százaléka ked­vezőtlen véleményt fogalmazott meg az USA globális szerepéről, jóllehet a kuta­tást végzők megjegyzik, hogy legtöbben - 40 százaléknyian - semmilyen konkrét nézetet nem voltak hajlandók kifejteni. A magyar válaszolók körében az egyes külpolitikai kérdésekben erősen negatív a vélemény. Az iraki háborúban játszott amerikai szerepet 70 százalékuk, a guan- tánamói őrizetesekkel szembeni bánás­módot 69 százalékuk veti el. Az Egyesült Államok szerepét Izrael és a Hezbollah libanoni milícia konfliktusában a magyar válaszadók 57 százaléka értékeli kedve­zőtlenül, és 58 százalékuk mondja azt, hogy a közel-keleti amerikai katonai je­lenlét több konfliktust okoz, mint amennyinek elejét veszi. Ez utóbbi kér­désre csak 13 százaléknyian válaszolták azt, hogy az amerikai hadsereg stabilizá­ló szerepet tölt be a Közel-Keleten. Magyarics Tamás véleménye szerint az USÁ megítélésének folyamatos rom­lása alapvetően két okra vezethető vissza Göndör István a fontosabb előterjesz­tések között említette a reformok foíyta- tatását, az emberek mindennapjait segítő javaslatokat, az európai uniós jogharmo­nizációs törvényeket, illetve a kétharma­dos támogatást igénylő javaslatokat. Hoz­zátette: bíznak abban, hogy a több párt ál­tal is kezdeményezett ötpárti egyeztetése­ken is születik olyan megállapodás, amely akár a kormány előterjesztésére, akár kép­viselői önálló indítványként a Ház elé ke­rülhet. A frakcióvezető-helyettes az emberek mindennapjait segítő törvénymódosítá­sok között a foglalkoztatás ösztönzéséről, a gyorsforgalmi úthálózat közérdekűsé­géről, a cégtörvényről, a lakásmaffiával kapcsolatos kérdésekről szóló előterjesz­tést említette. Hozzátette: az állami vagyonról szóló javaslat egységes kezelést, hatékonyabb működést tesz lehetővé. Mint mondta, az Országgyűlés elé kerül a vízi közművek­ről szóló törvényjavaslat, amely egységes keretbe foglalja a közszolgáltatók jogait és kötelezettségeit. A szocialista politikus a módosítandó Magyarországon. Egyrészt az emberek a rendszerváltás környékén jóval több tá­mogatást vártak az Egyesült Államoktól, mint amennyit kapott az ország, más­részt sokan úgy érzékelik, hogy az USA meg akarja osztani az európai államokat. Ide tartozik szerinte az is, hogy a 70- es, 80-as években túlidealizált képük volt Amerikáról, és ezt látványosan rontotta, amikor a realitással szembesültek. Kitért arra is, hogy a vízummal kap­csolatos könnyítésekről évek óta csak be­szél az USA, de nem történik semmi, az irat megszerzésének folyamata pedig komplikált és megalázó. A negatív vélemény kialakulását - mint mondta - befolyásolhatják az erő­szakos amerikai akciófilmek, a halálbün­tetésekről szóló képsorok is. Az okok közt említette továbbá, hogy "a magyar szélsőbal és szélsőjobb bűn­bakkeresésében a Szovjetuniót az Egye­sült Államok váltotta fel, mondván, ha­sonló retorikát folytat és Magyarország hasonlóan ki van szolgáltatva neki". Ezt a véleményt a valóságtól elrugaszkodott- nak tartja a szakértő. Magyarics Tamás szerint azzal ma­gyarázható, hogy az emberek 40 százalé­ka nem mondott véleményt, hogy nincs információjuk a külpolitikáról. Sajnos ez világtendencia - hangoztatta -, hozzátéve, kevesen vannak, akik tudatos értékvá­lasztás alapján mondanak ítéletet. kétharmados törvények között említette a pártok finanszírozásáról, a rendőrség és a határőrség integrációjáról, a regionális önkormányzatokról és a többcélú kistér­ségi társulásokról szóló előterjesztést. Göndör István elmondta: folytatják a reformokat, például az oktatás, a szociális igazgatás és ellátás területén, módosítják a köztisztviselők jogállásáról szóló tör­vényt, és napirendre kerül az ingatlanadó kérdése is. Az uniós jogharmonizációs kérdések közül kiemelte az agrártörvény-csoma­got, amely a vadgazdálkodástól az élelmi­szerbiztonságig számos törvényt érint. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigaz­gatója azt mondta, remélik, hogy az MSZP nem csak a kormány jogalkotási tervének mechanikus végrehajtására ké­szül, hanem nyitott lesz a már elfogadott reformtörvények korrekciójára is. Mint mondta, a Fidesz kezdeményezni fogja az ősszel elfogadott, de szerintük időközben már megbukott reformtörvények felül­vizsgálatát. Répássy Róbert szerint ezek a kérdések felvethetők a már megkezdett ötpárti tárgyalásokon, de az is elképzelhe­ÖSSZE KELL FOGNI A MAGYARSÁGOT Ma minden korábbinál nagyobb szükség van összefogni azokat a magyarokat, akiket a tör­ténelem eseményei a világ különböző részeire vetettek - mondta Szili Katalin, az Ország- gyűlés elnöke helyi magyaroknak Washing­tonban. "Ne a politikai megosztottság vegyen rajtunk, hanem az, hogyan tudjuk a közös ügyeinket segíteni" - fogalmazott az amerikai magvar szervezetek vezetőivel rendezett talál­kozón a házelnök, aki az utóbbi bő két évben már másodszor tartózkodik hivatalos látogatá­son az Egyesült Államokban. "Azt kívánom a 21. századra, hogy vegyünk revánsot a 20. szá­zadon" - mondta az elnök asszony. A múltban számtalan történelmi időszak volt, amikor a magyarok elhagyni kényszerültek a hazát vagy a határon kívül rekedtek, az Európai Unió bővítése azonban strukturális változást jelent. A magyarság mind kisebb hányada marad Európán kívül, Románia EU-tagságá- val az erdélyi magyarok már személyi igazol­vánnyal léphetik át a határt. "A magyarok most esély kapnak egy újfajta együttműkö­désre" - tette hozzá, kiemelve a gazdasági együttműködés fontosságát, azt, hogy a hatá­rokon átnyúló gazdasági régiókat együtt kell kezelni. Egy kérdés kapcsán ugyanakkor fel­vetette: még nem tudni, hogy a román hivata­los politika vajon csak addig kezelte-e pozití­van a magyarság kérdését, amíg arra a csatla­kozás érdekében szüksége volt. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának megünneplése kapcsán úgy fogalmazott, rá kellett döbbenni, hogy "érzelmileg nem dolgoztunk mindig mindent fel". A tavalyi magyarországi esemé­nyeket értékelve azt a véleményét fogalmazta meg: Magyarország azelőtt a nyugalom és sta­bilitás szigete volt. Korábban ő sem gondolta volna hogy' az ország nemzetközi megítélését ilyen mértékben rontó erőszakos események egyáltalán előfordulhatnak. "Rendkívül egy­másnak feszül a jobb- és baloldal, nem találva azokat a csomópontokat, amelyek össze kelle­ne, hogy kössenek egy nemzetet" - gondolko­dott hangosan a házelnök a Kossuth Házban összegyűlt néhány tucatnyi magyar körében. Világossá tette: hidakra van szükség a politi­kában, azokat az emliereket kell megtalálni, akik a hidak építésében érdekeltek, nemcsak Magyarország jó híre érdekében, hanem az ország stabilitásának erősítésére is. Magyaror­szágnak regionális stabilizáló szerepet kell be­tölteni a jövőben is, át kell, hogy tudja adni a rendszerváltozás politikai és gazdasági tapasz­talatait. Elmondta, Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház elnöknőjét, akivel másnap talál­kozik, júniusi magyarországi látogatásra invi­tálja egv olyan találkozóra, amelyre a nyugat­balkáni házelnökök is hivatalosak lesznek. tő, hogy a Fidesz önálló törvényjavaslatot nyújt be, bizonyos ügyekben pedig meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését. Mint mondta, a Fidesz a kétharmados törvényekkel kapcsolatos egyeztetésekre is nyitott, de ha a kormánypártok az egy­szer már elutasított törvényjavaslatokat - például a regionális önkormányzatokról szólót - minden változtatás nélkül nyújt­ják be újra, akkor a Fidesz elutasító állás­pontja sem változik meg. A frakcióigazgató szerint a Fidesz kép­viselőcsoportjának szakmai kabinetjei ké­szen állnak a tavaszi törvényhozási mun­kára, a kabinetvezetők már a múlt héten pénteken megkezdték a felkészülést a már benyújtott törvényjavaslatok vitájá­ra. Az a pénteki frakcióelnökségi ülésen dől el, hogy mikor tartják az tavaszi ülés­szak első frakcióülését - tette hozzá. Több mint ötven törvényjavaslat a Ház előtt EGYEZKEDÉSEK A kormány javaslatára több mint ötven előterjesztés kerül a tavaszi ülésszakon az Országgyűlés elé - mondta Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója mondta: remélik, hogy az MSZP nyi­tott lesz a már elfogadott reformtörvények korrekciójára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom