Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-17 / 283. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. JANUÁR 17-24. Röviden Trópusi szimathalak A növendék trópusi halak az orruk után úszva találják meg korallzátonyukat, ahol születtek - mutatták ki amerikai kutatók. A massachu- settsi Woods Hole tengerbiológiai laboratóri­um kutatói úgy vélik, hogy az ausztrál nagy korallzátonynál honos halak - így pl. az akva­risták körében jól ismert kardinálishalak és ne­onhalak szaglása éppolyan jó, mint a kutyák­nak vág}' patkányoknak, és az áramlatokat, ko­rallzátonyokat szag alapján megkülönböztetve térnek haza. E halfajták többnyire azért térnek vissza szülőhelyükre, mert ott pontosan tud­ják, hol találnak táplálékot, és hol lehet elbújni a ragadozók elől. Adatszivárgás a Google-nál Nemrég több mint egy tucat Google-fel- használó gondolta úgy, hogy jó dolgot cselek­szik, amikor gyanús internet-címeket jelentett a Google adathalászat ellen harcoló weboldalá­nak. Azóta kiderült, feljelentésben sem árt az óvatosság, mivel az elküldött címek mellé olyan információk (bankszámlaszámok, fel­használó nevek, jelszavak stb.) is hozzácsapód­tak, amit a legkevésbé sem akartak közzétenni. A figyelmetlenségek sorozata azonban ezzel nem ért véget, mivel a keresőóriás adathalász- feketelistáján a gyanús címek mellett - egyelő­re tisztázatlan körülmények között - a bizalmas információk is megjelentek. A problémát felfe­dező Finjan online biztonsági cég január 3-án értesítette a Google-t a problémáról. Repülő csészealjak Franciaország január végén az interneten meg­nyitja eddig titkos UFÖ-archívumát. A fran­cia űrkutatási központ 70 esztendővel az első UFO-megfigyelés után online módon teszi hozzáférhetővé archívumát. Jacques Patenet, aki a francia tudományos kutatásokat össze­hangoló CNES-en belül az azonosítatlan re­pülési jelenségek felelőse, az egyik német lap­nak nyilatkozva óvott az eufóriától. A Die v Welt online változata szerint a francia szakértő úgy vélte: sok rajongó illúziókat táplál az ar­chívummal kapcsolatban. Ebben több mint 3000 olyan akta található, amelyeket a csend­őrség állampolgári bejelentés alapján nyitott a nem azonosított égi jelenségekről. A neveket adatvédelmi okokból kitörölték a mintegy' 100 ezer oldalnyi szövegből. Patenet szerint nem szabad szenzációt várni, egyébként is, a legkü­lönlegesebb eseteket UFO-kutató egyesületek már nyilvánosságra hozták. Nagy-Britanniá- ban a védelmi minisztérium májusban tett közzé egy' éveken át titokban tartott UFO- jelentést. Ebben az állt, hogy' 30 év alatt a szá­mos UFO közül, amelyet a brit légtérben megfigyeltek együk sem bizonyult valódi re­pülőcsészealjnak. Igen gyakran színes fények­ről és formákról volt csak szó. Franciaország­ban az első megfigyelés 1937-ben volt, az öt­venes évek óta pedig jelentősen nőtt az észlel­ni vélt UFO-k száma. 1977-ben a CNES lét­rehozott egy kutatócsoportot, amely számos bírálatot kapott, amikor vezetője, Jean- Jacques Velasco nyilvánosan elismerte, hogy' hisz a földön kívüliek létezésében. A feljegy­zett jelenségek 13,5 százalékára a kutatások el­lenére sem sikerült magyarázatot találni, va­gyis valóban "azonosítatlannak" minősülnek. I Veszélyben a vén kontinens EUROPA IS OVER? Az üvegházhatás csökkentését sürgeti az Európai Unió. Európát, az egyik leggazdagabb és legtermékenyebb kontinenst, a modem világ modelljét gyakorlati­lag elpusztíthatja a klímaváltozás. A dokumentum szerzői szerint a földrész kultúráját az ókori görögök óta meghatározó ökoszisztéma alapjaiban rendül meg az egyre emelkedő hőmér­séklet miatt. A szakemberek úgy vélik, hogy a gyors klímaváltozás okozta fel- melegedést a jelenlegi termőföldek je­lentős része nem éli túl. Ugyanez törté­nik az európai életforma döntő elemei­vel, így a nyaralásokkal és a téli síüdülésekkel, mivel a mediterrán tér­ség elviselhetetlenül forró lesz, az Al­pokból pedig gyakorlatilag eltűnik a hó. Mindez természetesen nagyon súlyos gazdasági és szociális következmények­kel jár. Utóbbiak közül a tanulmány ké­szítői a szívbetegségek emelkedő szá­mát emelik ki. A határozottan és megal­kuvás nélkül fogalmazó jelentés mér­földkő abban az értelemben, hogy a je­lek szerint Európa az eddiginél határo­zottabb szerepet kíván játszani a globá­lis klímaváltozás elleni harcban, egye­bek mellett az üvegházhatást okozó gá­zok kibocsátásának csökkentésében. Az Európai Unió így szeretné a hőmérsék­let emelkedését 2 Celsius fok alatt tarta­ni (jelenleg a szint 0,6 fok). Evégett ar­A New Scientist című angol tudo­mányos folyóirat kigyűjtött az angliai Nottingham Trent egyetem kutatójá­nak tanulmányából egy tucatnyi újsü­tetű világhálós szenvedélyt, amelyek el­nevezése gyakorlatilag lefordíthatatlan, íme néhány példa: Wikipediholic - a Wikipedia hatalmas világhálós lexikon, melynek szerkesztése, javítgatása is szenvedéllyé válhat. Dán Cosley pszi­chológus (Cornell egyetem, USA) 2400 olyan személyt talált, akik több, mint 4.000 szócikkbe javítottak bele. A re­kordot valószínűleg egy kutatási beren­dezésekkel foglalkozó kanadai kereske­dő, Bryan Derksen tartja, aki egyedül 70.000 alkalommal nyúlt már bele a Wikipedia tartalmába. Egosurfer - a vi­lághálón barangoló embernek az a fajtá­ja, akit betegesen érdekel, hogy saját egoja mennyire van jelen a világhálón. Ilyen az újságíró, aki állandóan a kere­sőgépeket kérdezi, hogy cikkeit hányá­ra kötelezné a tagországokat, hogy 2020-ra 30 százalékkal csökkentsék az 1990-es érték alá a széndioxid-kibocsá­tást, abban az esetben, ha a többi fejlett ország is hasonlóan cselekszik. Ha ez nem következne be, az Európai Unió önként vállalna 20 százalékos csökken­tést. Az elképzelésekről Jósé Manuel Barroso már tájékoztatta George Bush amerikai elnököt. A koncepció azon az alapelven nyugszik, hogy a civilizált élet meghatározó elemei (az étel, a víz, a fa és az olaj) végső soron az ökoszisz­téma normális működésétől függnek. Történészek szerint ilyen szempontból Európa mindig is szerencsés volt, ösz- szehasonlítva Afrikával vagy a Kolum­busz előtti Amerikával, és ez volt az egyik titka Európa világuralmi eredmé­nyeinek. "Európának szembe kell néz­nie a szántóföldek, a Földközi-tenger vidékén található erdők, a szén és a föl­dek termékenységének csökkenésével és a vízhiány növekedésével" - áll a je­lentésben. Lesznek persze győztesek is. Például a kontinens északi része, ahol a jelenleginél hosszabb ideig lehet majd növényeket termeszteni és hosszabb dik helyen állnak a népszerűségi listán, vagy a naplóíró, aki betegesen számolja olvasóit. Photolurking - ezek a szenve­délyes fénykép-nézegetők, például má­soknak a világhálóra kitett esküvői fotó­in révedezve álmodoznak. Haliyana Khalid és Alan Dix viselkedéskutató (Lancaster egyetem, Nagy-Britannia) számtalan ilyen embert talált. Cyberchondriac - a magában minden betegséget felismerő hipochonder vi­lághálós megfelelője. Képtelen elszaba­dulni az egészségügyi témájú honla­poktól. Crackberry - modern menedzs­er, aki családtagja temetésén is csak azt nézi, hogy mobiltelefonjára nem érke- zett-e email az Amerikában népszerű BlackBerry mobilos levelezőrendszer­ről. Infornography - amikor valaki be­tegesen habzsolja és szórja az informá­ciót. Google-stalker - aki állandóan ku- tatgat a Google keresőben ismerősei után, akikről sok mindent meg lehet lesz a fagymentes időszak. Az Északi- és a Balti-tenger partjainál megnő a tu­rizmus, ezzel párhuzamosan a forróság miatt jelentősen csökken majd a Föld­közi-tenger partjainál. A mediterrán országoknak ez hatalmas gazdasági problémát okoz majd, hiszen jelenleg évente mintegy 100 millió turista 100 milliárd eurót költ el náluk. Ezek az or­szágok nem csupán a turistákat veszí­tik majd el, hanem mezőgazdaságuk jelentős részét is. Az emelkedő hőmér­séklet és az egyre gyakoribb tüzek na­gyon megnehezítik a növénytermesz­tést. A jelentés külön kitér a dunai ár­vizekre. A felső folyáson egyre gyako­ribbá váló árvizek 3 Celsius fokos emelkedés esetén a jelenleginél 242 ezerrel több embert sújtanak majd, a kárérték pedig elérheti az 50 milliárd eurót. tudni a hálón anélkül, hogy kockáztatni kellene a személyes találkozást. Első randevú előtt-után is szeret tájékozód­ni... Blog streaking - a bloggerek (inter­netes naplót írók) betegesen kitárulkoz­nak a hálón, olyan személyes részlete­ket elárulnak, amelyeket nagy tömeg előtt aligha mondanának ki hangosan. Pam BHggs pszichológus (Northumbria egyetem, Nagy-Britan- nia) azon a véleményen van, hogy az arckifejezések és a testbeszéd hiánya miatt esnek szóbeli túlzásokba az embe­rek. Szerinte a világhálós viselkedés visszahat a személyesre, és az illetők egyre inkább mernek különcködni a weben kívül, a valós életben is - olvas­ható a New Scientist című angol tudo­mányos folyóirat online kiadásában. 11 Világhálós szenvedélybetegségek NET-FÜGGOSEG Mark Griffiths szenvedélybetegség-kutató az utóbbi évekre jellemző rossz szokások kialakulását tanulmányozta, s arra jutott, hogy minden viselkedési formából válhat ilyen betegség, s könnyen rabjává válhat valaki például az elterjedt, ártatlannak tűnő, mindennapos világhálós szörfözésnek is. A hirdetés befektetés. Fektessen be újságunkba! Hívja az 1-877- A MAGYAR telefonszámot! Támogasson egy' oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! EZ ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom