Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-17 / 283. szám
2007. JANUÁR 17-24. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD U Ók tudják a hosszú élet titkát HUNZAK TUDJAK A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen bosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack. Természetgyógyászat, egészséges életmód, hagyományos és alternatív daganatterápia határvidékén szerkesztett internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek. Kik azok a hunzák? A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kuta- tóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél... hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szer- teágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak. McCarrisont Nagy-Britan- nia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Eszak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg. A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel süt- nek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor. Dr. Allen E. Bánik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.) A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy’ a daganatosán osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését". A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok. Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne. A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos- "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás". Kiéheztetik a rákos sejteket Eg)’ új módszerrel kísérleteznek brit kutatók a rák elleni küzdelemben: a daganatos sejtek "kiéheztetésével" kísérleteznek brit kutatók a rák elleni küzdelemben. A beteg sejtek vérellátásának megakadályozásával próbálják gátolni a betegség terjedését, az első eredmények alapján sikerrel - adta hírül a francia Le Monde című francia napilap. A beszámoló szerint a Mount Vernon Rákkutató Központ tudósainak, Peter Hoskin professzor vezetésével sikerült csökkenteniük egyes rákos daganatok méretét - egy’ olyan molekulát használva, amely e sejtek vérellátását korlátozza. Azt ugyanis már korábban sikerült bebizonyítani különböző állatkísérletekkel, hogy’ a nitrogénoxid- nak szerepe van a rákos sejtek vérellátásában. Ezért a kutatók most rákos betegek egy kis csoportjának, 11 férfinek és 7 nőnek egy olyan molekulát, az L- NNA-t adagoltak, amely akadályozza a nitrogénoxid szintézisét a szervezetben. Minden beteg intravénásán különböző mennyiséget kapott ebből a molekulából, s a beadást követően, egy óra, illetve egy’ nap múltán az orvosok szkennerrel megvizsgálták, hogy mindez milyen hatást gyakorolt a daganatos sejtekre. Azt tapasztalták, hogy a legnagyobb dózist kapott betegeknél már egy óra múlva is jelentősen csökkent a daganat vérellátása, s ez a csökkenés az egész nap megmaradt. Ugyanakkor óvatosságra int, hogy a 18 beteg egyharmadánál különböző szívás érrendszeri mellékhatások (magas vérnyomás, ritmuszavar) mutatkoztak. Most mindenesetre újabb klinikai kísérletek következnek, az eddiginél nagyobb számú beteggel. Röviden Hawking űrközeli vakációja Stephen Hawking világhírű angol fizikus, a Cambridge Egyetem kozmológus professzora elmondta, hogy amikor Richard Branson vállalkozása, a "Virgin Galactic" a tervek szerint 2009-től kezdve utasokat is télvisz a világűr közelébe, ő is űrturista szeretne lenni. Az emberiség léte nincs biztonságban, ha egyetlen bolygóhoz van kötve. Mivel a Naprendszerben nincs még egy' Földhöz hasonló bolygó, a leendő telepesek számára más csillagot keü keresni. Kémiai rakétákkal 50 ezer évbe telne egy ilyen utazás - fejtette ki a tudós. Hozzátette: a Star Trek TV sorozat ugrásai (warp) sajnos ellentmondanak a fizika törvényeinek, miszerint semmi sem mehet a fénynél gyorsabban. Marad tehát az anyag-antianyag egyesülésekor keletkező sugárzással hajtott (egyelőre szintén csak a tudományos fantasztikus történetekben létező) rakéta, amivel a fénysebességet megközelítve 6 évig tart majd az út a legközelebbi csillagig, bár szerencsére ez az idő az űrhajósok számára a relativitás elmélet szabályai szerint kissé lerövidül. Hawking professzort a konvencionális űrutazás is érdekli, és a Virgin Galactic vállalat turista-járműve, Búrt Rután "Ansari X"-díjas "SpaceShipOne" űrhajójának továbbfejlesztett változata hamarosan elkészül. Az űrturizmus nem olcsó mulatság, a Föld-körüli pályánál alacsonyabb magasságba vezető "majdnem űrutazás" is nagyjából 100.000 angol fontba kerül, de lehet hogy' Branson szponzorálni fogja Hawking "űrközeli" utazását. Idén Hawking csak a zérógravitációs repülést készül kipróbálni a Zero Gravity’ Corp, (Fort Lauderdale, Florida, USA) amerikai vállalat rövid ideig parabola pályán repülő gépén. Hawking teljesen béna, motorikus idegrendszere 21 éves kora óta nem működik. Beszélni is csak úgy’ tud, hogy egy szeme alatti izommal hang szintetizátort vezérel. Hawking űrrepülése számtalan egészség- ügyi problémát vet fel, többek között azt is, hogy mit tesz, ha vészhelyzetben gyorsan el kell hagynia az űrhajót. "Nem félek a haláltól, ugyanakkor nem is sürgős, hogy meghaljak. Legközelebbi célom, hogy kijussak az űrbe" - mondta a professzor. Peteérésről árulkodó ruha Először nyert tudományos bizonyítást, hogy a nők öltözködésükkel öntudatlanul jelzik azt az időszakot, amikor fogam-zóképességük csúcsára érnek. Jól ismert jelenség, hogy’ az állatvilágban a nőstények külső jelekkel hívják fel magukra a hímek figyelmét, ha peteérésük van. A California Egyetem kutatói első ízben bizonyították be, hogy’ az emberek világában sincs ez másként, csupán az eszközök különböznek: a nők merész ruhakölteményekkel hivalkodnak, ha a szervezetük készen áll a fogamzásra. A VERÉB AZ ÉV MADARA A Magyar Madártani Egyesület 27 éve választja meg az év madarát. Az idén a mezei verebet választotta az év madarának. A döntést mindig alapos mérlegelés előzi meg. A kiválasztás szempontjai különbözőek: a faj tényleges veszélyeztetettsége, hirtelen állománycsökkenés, kiemelt védelmi akció, vagy éppen az aktív védelem népszerűsítése. A mezei veréb állománya az utóbbi 34 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy' pl. a britek "verébkészlete" az eredeti létszám 3 %-ra csökkent.
