Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-25 / 291. szám
6 MAGYAR SZÓ-A HÍD Röviden KÖZÖS ENERGIAPOLITIKÁT / Április 24. A közös európai energiapolitika szükségességét hangsúlyozta az olasz és a magyar miniszterelnök kedden Rómában, leszögezve, hogy a két ország együttesen lép fel ennek a közös politikának az érdekében. "Mindkét ország számára az energia a legnagyobb probléma" - fogalmazott Romano Prodi, aki szerint ez a kérdés nem elválasztható attól sem, hogy Olaszországnak és Magyarországnak jelenleg hasonló gazdasági nehézségeket kell megoldania. "Az a működő energiapolitika, amely mögött működő infrastruktúra van" - jelentette ki Gyur- csány Ferenc, aki szerint ebben a kérdésben kevesebb beszédre és több cselekvésre lenne szükség. Ismét az uniós szégyenpadon Az EU statisztikai hivatala közzétette a tagállamok államháztartási adatait. A hiány hazánkban volt a legnagyobb, és nőtt is az egy évvel korábbihoz képest. Sereghajtóként ismét Európa szégyenpadjára kerültünk, pedig amikor a szocialisták és a szabaddemokraták átvették az országot a polgári kormánytól, még minden tekintetben a régió éllovasa voltunk. Az átverés, az alkalmadan- ság, a hazugság politikája juttatott ide bennünket, és minden jel arra mutat, hogy a káoszból, a tehetetlenségből ez a kormány nem fogja tudni kivezetni Magyarországot. SÓLYOM MEGDÖBBENT Április 17. Sólyom László köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét George Bush amerikai elnöknek a virginiai műszaki egyetemen történt tragédia miatt. Erről tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal kedden az MTI-t. "Megdöbbenéssel értesültem a Virginiai Műszaki Egyetemen bekövetkezett tegnapi drámáról, amely harminchárom életet követelt" - írta levelében Sólyom László-Az államfő arra kérte az amerikai elnököt, tolmácsolja Magyarország mély együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak Egy huszonhárom éves dél-koreai férfi harminckét ember életét oltotta ki, sokakat pedig megsebesített hétfőn a virginiai műszaki egyetemen. Ez volt a legsúlyosabb egyetemi lövöldözés az Egyesült Államok Itt az adócsalás vége Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak. Ezért a kormány számos területen szűkíteni akarja a közteherviselést elkerülő lehetőségeket - indokolta a pénzügyminiszter expozéjában az adótörvények módosítását kedden a parlamentben. Veres János elmondta: a törvényjavaslat szerint az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy eltérő ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelem-minimum után adót fizessenek. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság elvárt adóról szóló döntése 60 milliárdos bevételkiesést jelent az idei költségvetésnek. A most tárgyalt törvénymódosítás eredményeként 10-15 milliárd forintos bevételt várnak, a fennmaradó összeget pedig a központi egyensúlyi tartalékból fedezik - mondta. HAZAI HÍREK 2007. ÁPRILIS 25. H Nem lesz népszavazás az ingyen sörről ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG * Április 24. Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amellyel elutasította az ingyen sörrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést - tájékoztatta a testület sajtófőnöke. Sereg András hozzátette: két alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt a döntéshez. Kiss László alkotmánybíró rosszhiszeműségre hivatkozva azt írta: nem állt volna távol tőle, ha az Ab eljárási költségeit kifizettették volna az indítványozóval. Az OVB november 22-én tagadta meg az ingyen sör mérésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés hitelesítését. "Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?" - állt egy magánszemély, K. Ká* roly által benyújtott kérdőíven. Az OVB egyhangúlag meghozott határozatában azzal indokolta a hitelesítés megtagadását, hogy a kezdeményezés hatályos nemzetközi szerződéseket, valamint az alkotmányt is sérti. A testület tagjai szerint a kérdés "piactorzító felvetés", és a piacgazdasággal is ellentétes. Äz OVB határozata ellen az Alkotmánybírósághoz fordult a beadványozó, és a kifogást a választási eljárásról szóló törvény értelmében a testület soron kívül tárgyalta. Az Ab döntésében megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének - ismertette a testület döntését Sereg András. Hozzátette: nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén , az Ország- gyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelte volna, és az sem, hogy milyen forrásból kellett volna biztosítani a vendéglátóüzletekben a sört. Az alkotmánybírák leszögezték: alapvető követelmény, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. A testület határozatában rögzítette azt is, hogy "a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a nép- szavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezheteden, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan". A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Lenkovics Barnabás is csatlakozott. A párhuzamos indoklásban Kiss László azt írta: "ha valamely indítványozó olyan kérdés hitelesítését kéri, amely az állam alkotmányos szerveinek munkáját (és a népszavazás intézményét) nyilvánvalóan eltéríti azok alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától, úgy megállapítható az indítványozó rosszhiszeműsége". Az alkotmánybíró megjegyezte: nem állt volna távol tőle, ha a testület ebben az esetben élt volna azzal a törvényben biztosított lehetőséggel, hogy az eljárás költségeit felszámítja az indítványozónak. A kérdést benyújtó magánszemély további három kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be még az ősszel az OVB-hez, amelyek hitelesítését a testület ugyancsak megtagadta. A magánszemély arra is választ akart kapni: a választók egyetértenek-e azzal, hogy minden vendéglátó üzlet állami vagy önkormányzati tulajdonban legyen, azokban ne kelljen belépődíjat fizetni, valamint sört csak kocsmákban lehessen árusítani. Sereg András tájékoztatása szerint ezekben az esetekben a beadványozó az elutasított határozatok miatt nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Nyáron már gyorsabban hajthatunk? Az április elsejétől megváltozott KRESZ-szabályok szerint egyes autóu- takon a jelenlegi 90 km/órás sebességnél gyorsabban hajthatnánk, hogy hol az hamarosan kiderülhet. 2007 április 1-jén lépett életbe a KRESZ új szabálya, mely szerint azokon az utakon, amelyek alkalmasak erre, lakott területen kívül 90 km/óránál gyorsabban is lehet autózni. Szőnyi Zsolt, a Magyar Közút Kht. szóvivője megerősítve egyéb sajtóinformációkat a EgyelőNetnek is elmondta, a kérdéssel kapcsolatban társaságuk készített egy listát azokról a helyekről, ahol javasolják a sebességhatár emelését. Ez a javasolt útszakaszokat tartalmazó anyag jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GIÍM) előtt van. A GKM részéről dr. Lányi Péter elmondta, hogy a KRESZ módosítás a lehetőséget teremtette meg, amelyet most egy szakmai egyeztetésnek kell követnie. Ez, mint mondta eg)’ forgalomszabályozási rendeletmódosítást jelent. A tervek szerint ez rövid időn belül megtörténik, így akár már a nyár folyamán kikerülhetnének a szabályozó táblák az érintett utakra. Mint a főosztályvezető helyettes elmondta, döntő változásokat az autósok nem várhatnak, alapvetően olyan utakon, mint a jelenleg is négysávos 8-as és 3-as úton várhatók a gyorsabb közlekedést engedélyező szakaszok. Ha a minisztérium is jóváhagyja a listát, egyes helyeken 100-110 km/óra is lehet a sebességliafár, amire jelzőtábla figyelmezteti majd az autósokat. Ezek viszont csak olyan útszakaszok lehetnek, amelyek mintegy' 30 különböző ponton megfelelnek a felállított szempontrendszernek, így jó minőségű, legalább 5 kilométer hosszú, jól belátható, nincsenek benne kanyarok, lejtő, illetve emelkedő szakaszok. MSzékelyföldi polgármesterek az Ister-Granum Eurorégióban ÖNKORMÁNYZATOK Április 24. Negyven székelyföldi polgármestert és térségfejlesztési szakembert lát vendégül a hétvégén a magyar-szlovák határon fekvő, esztergomi központú Ister-Granum Eurorégió - mondta el az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési ügynökség Kht.ve- zetője kedden az MTI-nek. A tanulmányúton az újonnan csatlakozott romániai települések képviselőinek magyar és szlovák szakértők tartanak előadásokat a pályázatírással és a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos ismeretekről - közölte Ocs- kay Gyula. A találkozón a magyar és szlovák szakemberek a formálódó székelyföldi regionális összefogás létrehozásához is segítséget szeretnének nyújtani a saját eurorégiójuk kiépítésében szerzett tapasztalatok átadásával - tette hozzá. Ä tanulmányúthoz kapcsolódóan újjáalakul a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesület. A fiatalon elhunyt előző elnök, Pálfi István helyére várhatóan Becsey Zsolt (Fidesz) EP-képviselőt választják meg. Az ülésen alapító tagként részt vesz Bauer Edit, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselője. A Wikipedia internetes lexikon szócikke szerint a magyar-szlovák határon fekvő Ister-Granum Eurorégió százkét település önkormányzati társulása, amelynek megalakulását a 2001-ben újjáépült Mária Valéria híd tette lehetővé. Területe meghaladja a 2.000 négyzetkilométert. Kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig Szlovákiához tartozik, nagyjából Esztergom 25-35 kilométeres körzetében. Lakossága 216.000 fő, központja Esztergom. Neve két folyónév latin elnevezéséből keletkezett: az Ister a Duna római kori latin neve, a Granum pedig a Garamé. A régiót létrehívó együttműködési megállapodást 2000. október 13-án kötötte az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró. Az együttműködéshez azóta több tucat település csatlakozott, amely 2003. november 17-e óta hivatalos, intézményesített formában, mint eurorégió működik.
