Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-25 / 291. szám

2007. ÁPRILIS 25. MAGYAR SZÓ —A HÍD 7 Hazai hírek . M Következetes zöldenergia-politikát vár az EU ENERGIA Április 21. A környezet és energetika operatív programot (KEOP) az Európai Bizottság (EB) csakúgy hajlandó elfogadni, ha abban a kormány a zöldenergia elterjesztése kapcsán összhangot teremt a formálódó új energiastratégiával. Az EB és a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség a hét közepén Budapesten folyta­tott tárgyalásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv még jóvá nem hagyott operatív programjairól. A 2007-2013 kö­zött, tavalyi euró-árfolyamon számolva 1.320 milliárd forint támogatást jelentő KEOP elfogadása is már év eleje óta ké­sik. Nemes Csaba közölte: ugyan a pályá­zatok kiírásával nem kell a készülő új energiastratégia országgyűlési jóváha­gyásig várni, de kötelezettséget vállalni kell arra, hogy az alternatív energiaforrá­sokkal, a takarékos energiafelhasználással kapcsolatos részek beépülnek az operatív programba. A főosztályvezető megje­gyezte, hogy az EU tud az energiastraté­giáról, ám a zöldenergia jövőbeni szere­pét nem látja kiforrottnak. Elozzátette: a kormánynak a megújuló energiához és az energiahatékonysághoz való hozzáál­lásáról meg kell győznie a következetes­séget elváró Brüsszelt. Több 100 milli­árd forintnyi támogatás lehívása kerülhet veszélybe, ha az ország túl sok időt vesz­teget el a KEOP pályázatok kihirdetésé­vel - hangoztatta Nemes Csaba. Jelezte, hogy a KVM és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös erő­feszítéssel már nekilátott a kért kiegé­szítések átvezetéséhez. Több közelmúlt­ban rendezett konferencián a két tárca képviselői egyértelművé tették, hogy el­térően látják a megújuló energia jövőbe­ni terjedésének ütemét. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter pár hete egy rendezvényen azt mondta, hogy még tavasszal a kormány elé kerülő stratégiatervezet szerint a megtermelt megújuló energia teljes ener­giafogyasztáson belüli aránya a jelenlegi mintegy 5 százalékról 2013-ig 7-7,2 szá­zalékra, 2020-ig pedig 14-16 százalékra emelkedik. Persányi Miklós leköszönő környezet­védelmi és vízügyi miniszter egy másik tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy reálisnak tartja a 20 százalékos megújuló energia arány eléré­sét 13 év alatt Magyarországon. A hét elején több zöld szervezet közle­ményben fogalmazott meg kritikát az eu­rópai uniós támogatások elosztásával kapcsokban. Sérelmezték, hogy az ope­ratív programokról zárt ajtók mögött zaj­lanak a budapesti tárgyalások, pedig pél­dául Szlovákiában a civil szervezetek képviselőit is meghívták az ilyen találko­zókra. A zöldek keveslik a megújuló ener­giára és az energiahatékonyságra, ugyan­akkor sokallják a közlekedési infrastruk­túra-fejlesztésre szánt összegeket. Cypress Medical Center általános gyógyászat, nőgyógyászat fizioterápia, röntgen, laboratóriumi vizsgálatok Beszélünk angolul, magyarul, románul, franciául, spanyolul és németül! Forduljon hozzánk bizalommal! 26 East 36th Street New York, NY 10016 Tel: 212-532-7956 Fax: 212-532-9899 WWW.DRCOCIOBA.COM CELL: (646) 387-7788 16-84 Woodbine Street Ridgewood, NY 11385 Tel: 718-497-8117 Tel: 917-716-8640 Fax: 718-497-3208 Első látogatásánál 10%-ot, minden utána következő látogatásából 5%-ot elengedünk ezzel a hirdetéssel! UMezőgazdaság-agrárpolitika MADÁRINFLUENZA Április 19. Magyarország nem kapta meg még hivatalosan a brit agrártárca azon jelentését, amely szerint az év eleji Nagy-Britanniai madárinfluenza megbetegedé­sek legvalószínűbb forrásaként Magyarországot jelöli meg a szigetország agrármi­nisztériuma - tájékoztatta az MTÍ-t csütörtökön Gőgös Zoltán, a Fötdmúvelésü- gyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az államtitkár közölte: a brit jelentés- . valószínűbb forrásaként a brit kömye­ről kiadott sajtóhír semmi újat nem tar­talmaz az előzőekhez képest. A magyar agrártárca kíváncsian várja a jelentés hi­vatalos változatát, hogy a britek mire ala­pozzák állításukat. Gőgös Zoltán szerint az ugyanis, hogy két vírustörzs nagy ha­sonlóságot mutat nem jelent semmiféle bizonyítékot, mivel általában a madárin­fluenzát okozó vírustörzsek nagyon ha­sonlóak egymáshoz. Eddig két vírustörzs között a legnagyobb eltérés az államtit­kár szerint 0,05 százalékos volt. így tehát a hasonlóság nem jelent megfellebbezhe­tetlen bizonyítékot. Gőgös Zoltán utalt arra is: az év eleji madárinfluenza kapcsán Magyarország minden vizsgálódási lehetőséget biztosí­tott a brit szakértők számára. A magyar eljárást ugyanakkor a járvány kezelésé­ben az Európai Unió illetékesei minden tekintetben rendben lévőnek találták. Gőgös Zoltán idézte az EU főállatorvo­sát, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy kizártnak tartja azt, hogy a brit madárin­fluenzás megbetegedésekhez Magyaror­szágnak köze lett volna. Az eddigi hivata­los brit álláspontnak megfelelően Ma­gyarországot jelölte meg az év eleji nagy- britanniai madárinfluenza-járvány leg­zetvédelmi, élelmezési és vidékügyi mi­nisztérium (DEFRA) csütörtökön köz­zétett végleges, ám megállapításaiban meglehetősen bizonytalan jelentése, amely elismeri, hogy a magyar eredetre közveden bizonyíték nincs, és a követ­keztetés gyakorlatilag kizárásos alapon született.A DEFRA 32 oldalas jelentése, amelyet a minisztérium a magyarországi érdekeltséggel is bíró brit Bemard Matt­hews baromfifeldolgozó cégnél kirob­bant járványról állított össze, és amely végig a magyar eredetre összpontosít, úgy fogalmaz: jóllehet nincs egyértelmű­en bizonyított forrás, a "legkézenfek­vőbb" magyarázat az, hogy a fertőzés a "legnagyobb valószínűséggel" Magyaror­szágról importált pulykahússal került Nagy-Britanniába.A jelentés szerint ilyen hús "tünetmentesen fertőzött" ma­gyar pulykaállományból eredhetett, amelybe - csakúgy, mint két magyaror­szági libatelepre - vadmadarakból kerül­hetett a vírus.A Bemard Matthews kelet­angliai pulykatelepén februárban 159 ezer szárnyast öltek le, miután számos pulyka elhullott, és a tetemekben a ma­dárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírustörzsét mutatták ki. H Több pénzt költhet Magyarország TÖBB PÉNZ Április 23. A jelenleginél többpénzt költhet Magyarország a demokratizálódási fo­lyamatok elősegítésére a világban, a befektetett összeg azonban megtérül - mondta Gyarmati István nagykövet, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója az MTI-nek hétfőn. A nagykövet azt követően nyilatkozott a távirati irodának, hogy együttműködési megállapodást kötött az intézet az ENSZ Demokrácia Alapjával. "Minden demokráciának érdeke, hogy minél több demokratikus ország legyen, hiszen a demokratikus országokkal lehet együttműködni politikailag, kulturálisan és gazdaságilag. (...) Nyilvánvaló, ahogy mi megismerjük az adott országot és az adott ország megismer minket, nagyobb szimpátiával fogja fogadni a magyar gaz­dasági kapcsolatok fejlődését" - mondta Gyarmati István. Magyarország jelenleg kevesebb mint egymilliárd forintot költ a demokratikus átalakulási folyamatok elősegítésére, a jö­vőben ez az összeg azonban emelkedhet - hangsúlyozta a nagykövet. Hozzátette: a befektetett pénz azonban megtérül. A demokratikus átalakulás segítése új terület a magyar külpolitikában; Ma­gyarország európai uniós csatlakozását követően vált segélykérőből úgynevezett donorországgá - mondta a szakértő. Magyarország azoknak az államoknak segíthet sikerrel az átalakulásban, ame­lyek nem túl nagyok, és nincs sok segít­ségnyújtó ország a helyszínen. Ilyen le­het a Nyugat-Balkán, a kaukázusi orszá­gok, Vietnám és Kuba is - tette hozzá Gyarmati István. Magyarország nagy előnye, hogy nem fenyeget senkit; amikor az amerikaiak, a britek, a németek, vagy a franciák segíte­nek demokratizálódni, akkor mindenki egy kicsit fenyegetve érzi magát - muta­tott rá a nagykövet. Ráadásul néhány esetben a magyar tapasztalatok releván- sabbak, mint például az Egyesült Álla­moké - fűzte hozzá. Az ENSZ Demokrácia Alap és a bu­dapesti székhelyű Demokratikus Átala­kulásért Intézet között hétfőn megkötött együttműködési megállapodás értelmé­ben az alap egyebek mellett számít az in­tézet szaktudására és tapasztalatára kon­fliktus utáni helyzetekben, vagy bárhol a világon, ahol a demokrácia veszélyeztet­ve van - olvasható a megállapodásról szó­ló dokumentumban. Az együttműködés továbbá magában foglalja a két szervezet szakértőinek meg­hívását konferenciákra és szemináriu­mokra, információ átadását, rendszeres konzultációt, egymás honlapjának össze­kapcsolását, egymás kiadványainak ter­jesztését. Az ENSZ Demokrácia Alapot 2005- ben hozták létre azzal a céllal, hogy tá­mogassa a demokratizálódási folyamato­kat világszerte. Magyarország az alapító országok között volt, és tagja az alap tize­negy tagú tanácsadó testületének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom