Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-03-14 / 286. szám
Minden sikeres férfi mögött (legalább) egy NO áll, míg a sikeres nők többnyire egyedülállóak. Tehát, ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, a férfi csak kölönc a NO nyakán, mégis elvisel bennünket, sőt, sok esetben a mi érdekeinket a sajátja elé helyezi. Ezért a nőket mindennap tisztelni kell, főleg hogy törődésükért nem is várnak cserébe mást, csak megbecsülést és szeretetet. Mindenki számára ismerős dátum a március 8., ezen a napon ugyanis sok országban a főszerep a hölgyeké, lányoké, édesanyáké és nagymamáké. A Nemzetközi Nőnap immár majd egy évszázada ösztönzi megemlékezésre a fiúkat és férfiakat. Ilyenkor köszöntik hölgyismerőseiket a férfiak, ki virággal, ki apróbb vág)' nagyobb ajándékokkal, esetleg néhány kedves szóval. Szent Patrik napja Március 17. Szent Patrik, Magonus Sucatus Patrícius, Sucat (Bannavem Taberniae, Britannia, Kr.u. 385-389 körül - Down, Kr.u. 461. március 17.) Az írek apostola és latin nyelvű vallásos művek szerzője. A jómódú keresztény családból származó ifjút 16 éves korában ír kalózok hazájukba hurcolták, ahol 6 évet töltött pásztor rabszolgaként. Ezután hajón sikerült megszöknie, és sok veszélyes kaland után végül Gallián át ért haza. Családja ellenkezésével nem törődve engedett a benne érlelődő elhivatottságnak, hogy a pogány íreket megtérítse. Papi hivatására Itáliában (?), illetve Galliában készült fel, gőleg Germanus auxerrei püspök oldalán. 432- ben, nem sokkal püspökké szentelése után tért vissza az írek közé, akik az ő működése nyomán váltak keresztény néppé, jól kiépített egyházi szervezettel és Rómához fűződő egyházi kapcsolatokkal. Vallásos elmélkedés és viszontagsáBár nem egy örömteli alkalom szülte ezt az ünnepnapot, ma már kevesen tudják, honnan ered, hogyan alakult ez az ünnep. 1908-ban, New Yorkban járunk. Az ottani varrónők, szám szerint úgy 40000 nő fellázadt és harcot indított a jogaiért és azért, hogy a nőkkel is emberségesebben bánjanak. Ezt a napot nyilvánították Nemzetközi Nőnappá, Magyarországon 1910-től vált ünneppé ez a dátum. A nőkről sokan, sokféleképpen vélekednek, költőket ihlettek, festők ecsetjeit keltették életre, és sok más művészeti ág hirdeti alkotásaiban a nők különlegességét, szépségét, bájait. Ezen a napon a férfiak igyekeznek kivételes bánásmódban részesíteni barátnőjüket, feleségüket, hölgy rokonaikat. gos életútjára való visszaemlékezés a tárgya Confessio ("Vallomás") című főművének, amely egyben a britanniai latin nyelvű irodalom első jelentősebb alkotása. A neve alatt épen fennmaradt másik hiteles mű az Ad milites Coratici ("Coraticus katonáihoz"), amelyben felháborodva követeli a "zsarnok" brit fejedelem exkommunikáció- ját (kiközösítését), mert az keresztény létére Szent Patrik által megtérített íreket mészárolt le, illetve hurcolt rabszolgaságba. Szent Patrik az irodalmi latin nyelvben kevéssé volt jártas, stílusa, fogalmazása darabos (ezt maga a rustici- tas szóval jelöli). Nevéhez számtalan legenda tapadt a későbbi századok során, ezek közül a legíresebb a purgatóri- umjárását elbeszélő történet. A bányászok, kádárok, kovácsok és borbélyok védőszentje. Mit ünnepeltek a kereszténység előtt búsvét kor Európában? "Az egyházi ünnep létrejötte előtt mit ünnepeltek Húsvétkor Európában? A magyarok is tartottak hasonló ünnepet a kereszténység előtt?" Egészen pontos választ adni ezekre a kérdésekre nehéz lenne, de alighanem egy termékenységi ünnep maradványai, illetve egy tavaszünnep emlékei keverednek a mai húsvétunk- ban. Mindemellett Európában egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése jellemzi a zsidó-keresztény kultúrkör egyik legnagyobb ünnepét. Nevezetes csillagászati időpont A hús vét időpontja - akárcsak a karácsonyé - elgondolkodtathatja az érdeklődőket. Mindkét nagy keresztény ünnep ugyanis a nap járásából adódó csillagászati fordulópontok közvetlen közelében található. A karácsony, Jézus Ostara ünnepe Sokak által ismert német szó az Ostern, azaz húsvét, a termékenység germán istennőjének, Ostarának a nevéből származik. O viszont a keleten (Osten) felkelő éltető naptól, a hosszú, borús, rossz kedvet sugalló tél után az embert a reményes kikelettel megajándékozó égitesttől származtatja nevét. A germánok Ostarát ünnepelték a mai húsvét idején. Az ő szent állata volt a nyúl, a tojás pedig az élet keletkezésének jelképeként került ebbe a pogány vallási körbe. Igaz, századokkal később, 751-ben Zakariás pápa még a túlságosan bujának és szaporának minősített nyúl húsának a fogyasztását is megtiltotta a katolikusoknak. Gergely naptár Sd|<()ZA i 1582. február 24-én kelt az az Inter gravissimas kezdetű bulla, amellyel XIII. Gergely pápa (1572-1585) lényegében egyetlen változást eszközölt a Julius Caesar által i. e. 45-ben bevezetett naptáron: csökkentette a szökőévek számát. A Julius Caearról elnevezett Julián-naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni, míg a Gergely-féle, vág)7 másképpen Gregorián naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró, tehát századdal végződő évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is. így 1600 szökőév lett, 1700,1800 és 1900 nem, viszont újra szökőév volt századunk utolsó éve, 2000. Ez az elv visszamenőleg is érvényesült oly módon, hogy úgy tekintették, mintha a Caesar-féle reform születése egészen bizonytalan, ezért alighanem utólag tették egy nevezetes napra, a leghosszabb éjszaka környékére ezt az alapvetően vidám ünnepet. A hosszú téli éjszakában szükség volt ugyanis valami derűs, kedves, optimista ünnepre. A húsvét viszont - mint ahogyan azt egy díjnyertes tudományos diákköri dolgozatában Hetesi Zsolt is írja - részben talán történeti okokból esik a tavaszi napéjegyenlőséghez közel. Nemcsak arról van szó, hogy a niceai zsinat helyezte erre az időpontra az ünnepet (a zsinat ugyanis egy olyan vitában döntött, amely csak egy-két napos eltérést jelentett, nem pedig hónapokkal helyezte arrébb a megemlékezést Jézus haláláról és feltámadásáról). A zsinat előtt is ugyanis tavasszal tartották ezt az ünnepet, minthogy Jézus halála a zsidó húsvéthoz esett közel. (folytatjuk) bevezetése óta tíz közönséges év lett volna; ezért 1582. október 4-e után 15-ét kellett írni. Ezen a nevezetes október 15-én tehát olyasmi történt, mint amit manapság a nyári időszámítás bevezetésekor szoktunk csinálni, amikor óráinkat egy órával előreállítjuk. .Akkor a naptárt kellett előre igazítani 10 nappal. Tagadhatatlan, hogy az órák nyári előreigazítása sok emberben ellenérzést vált ki, de életritmusunk általában pár nap múltán átáll az új rendre. így joggal tételezhetnénk fel, hogy annak idején a napok előreigazításának megrázkódtatásán is könnyen túltették magukat az emberek. (folytatjuk) Nők napja Március 8. Nagyböjt és húsvét Hamvazószerdától Április 9-ig
