Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-10 / 282. szám
2007. JANUÁR 10. Évforduló MAGYAR SZÓ—A HÍD 17 Molnár Ferenc 1878. JANUÁR 12. (129 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Molnár Ferenc író, DRÁMAÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ. Jómódú orvos fia, 1896-ban jogot hallgatott Genfben, 1897-től hírlapíró lett Budapesten, megjelent első novel- láskötete. 1902-ben bemutatták első színdarabját, A doktor úr-at. Gyors írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk (1907), színpadon A testőr (1910) tetőzte be. Tiszta szerkezetű, villogó stílusú korai írásaira hamar felfigyeltek az olvasók. Naturalizmussal és némi költőiséggel keverte a kritikai realizmust. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, mégis érezhető, hogy inkább a siker, a hatásosság, mint maradandó teljesítmény vonzotta. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye. Csattanókra kihegyezett stílusa eleven, életteli; de jellegzetes színházi ember, akinek a színpad deszkái valóban a világot jelentik. 1907-ben Az ördög sikere átütő, gondolatait áthatja a freudi lélektan, az I. világháború előtti esztendők izgatottsága, a századelő modernsége. Legjelentékenyebb és legproblematikusabb színműve a Liliom (1909), amely először keveseknek tetszett. A "kültelki" történet hemzseg a szándékolt magyartalanságoktól, a szöveg báját és érzelmi telítettségét azonban épp a jassznyelv tarkálló virágainak köszönheti. Kritikusai sem vitatják el, hogy a helyenként már-már giccsesnek tetsző darab megragadó. (1952. április 1-én hunytéi New York-ban) Teller Ede 1908. JANUÁR 15. (99 ÉVE történt) Megszületett Teller Ede magyar fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője, a hidrogénbomba-program irányítója. A középiskolát a Trefort utcai Minta Gimnáziumban végezte. Rendkívül vonzotta a matematika és szeretett volna ezzel foglalkozni, de édesapja kérésére mégis vegyésznek kezdett tanulni, először Budapesten a Műszaki Egyetemen. Pár hónap után Németországban folytatta tanulmányait és itt ismerkedett meg a kvantummechanikával. Két év vegyészeti tanulmány után véglegesen elkötelezte magát a fizika mellett. 1928. július 14-én leugrott egy mozgó villamosról, ami levágta jobb lábfejét. Gyógyulása után befejezte tanulmányait és 1930-ban doktorált. Tanulmányi évei alatt megismerkedett szinte mindenkivel, aki a fizika új területén akkor vagy később jelentős szerepet játszott. 1935-ben G. Gamow hívására utazott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a George Washington Egyetemen tanított. 1938- ban a csillagok energiatermelését Gamow és Teller közösen a magfúzióval, vagyis a termonukleáris reakcióval magyarázzták. 1939- ben hallott először O. Hahn Németországban elért eredményéiről a maghasadás vizsgálatáról. 1939-ben Wigner Jenővel és Szilárd Leóval együtt meggyőzi Einsteint ama történelmi jelentőségű levél megírására, melynek hatására az atombomba gyártása megindul. Később dolgozott Los Alamosban az atombomba kutatásokon, de 1942-től igazán a hidrogénbomba érdekelte. Legfőbb hajtóereje az a félelme volt, hogy Sztálin veszélyezteti a békét és ezt megőrizni csak az erőfölény birtokában lehet. Az atombomba ledobását is ellenezte és ez vezette a hidrogénbomba kutatások szorgalmazásában is. 1952. november 1-én volt az első kísérleti robbantás. Sokat foglalkozott az atomreaktorokkal is. Elnöke volt az Egyesült Államokban a Reaktorbiztonsági Tanácsnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus) és Amerikában be is zárták ezeket. Többször is látogatást tett a Paksi Atomerőműben és mindannyiszor megállapította, hogy az erőmű biztonságát és a szakemberek képzettségét tekintve az a világ élvonalába tartozik. 1876. január 12. (131 éve történt) San Franciscóban megszületett Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: "A vadon szava", "A tengeri farkas", "Az éneklő kutya", "Farkasvér". A szegény családból származó író 14 éves korától magára volt utalva, aranybányászként, tengerészként is dolgozott, majd haditudósító volt Japánban. Nagy hatással voltak rá Rudyard Kipling és Robert Louis Stevenson regényei, valamint Karl Marx és Friedrich Nietzsche elméletei. Művei részben önéletrajzi ihleté- sűek, gyakran játszódnak Alaszkában vagy a Csendesóceánon. Realista módon ábrázolta a létezésért vívott hősi harcot, illetve a szegények életét. Élete végén, testileg és lelkileg megtörve, alkoholista lett és visszahúzódott kaliforniai farmjára, ahol 40 éves korában öngyilkosságot követett el. 1622. január 15. (385 éve történt) Megszületett Möllere (eredeti nevén: Jean-Baptiste Poquelin) francia vígjátékíró és színész, a klasszikus francia színjátszás megteremtője. Hosszú vidéki vándorlása után társulatával 1658-tól játszott Párizsban, ahol XIV. Lajos francia király - az udvar nemtetszése ellenére - pártfogásába vette. Moliere vígjátékaiban ("A mizantróp", "A fösvény", "Tartuffe", "Képzelt beteg") kortársai vétségeit és gyengeségeit figurázta ki, nevetségessé tette az identitását kereső polgárság viselkedését: a törtető magatartást, a képmutatást, a zsugoriságot és a megtévesztést, valamint a fölényeskedő nemességét is. Korai művei a commedia dell'arte hagyományain alapulnak, kései műveire inkább a melankólia jellemző. 1547. január 16. (460 éve történt) Az 1533 óta uralkodó IV. (Rettegett) Iván moszkvai fejedelmet egész Oroszország első cárjává koronázták. IV. Iván kormányzását brutális kegyetlenség és szigor jellemezte, kortársai ezért nevezték "Rettegett- nek". Belpolitikája az ősi orosz nemesség leszármazottai, a hatalmuktól megfosztott bojárok ellen irányult, akiknek birtokai nagy részét kisajátította. Létrehozta a központilag irányított orosz birodalom alapjait (egységes törvénykönyvet adott ki, megszervezte az állandó katonaságot). Uralma alatt indult meg Oroszország szibériai terjeszkedése is. III. András 1301. JANUÁR 14. (706 ÉVE TÖRTÉNT) A BUDAI VÁRBAN MEGHALT III. ANDRÁS MAGYAR IÜRÁLY (1290-1301). VELE KIHALT az Árpád-ház férfiága, amely a HONFOGLALÁS ÓTA MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL URALKODOTT. Az utolsó Árpád-házi királyok uralkodása alatt néhány nagy vagyonú főúr (oligarcha) kezébe került a hatalom, akik az ország egyes részeit (pl. Csák Máté a Felvidék nyugati részét) fejedelmek módjára kormányozták. A fiatalon meghalt IV. (Kun) László királynak nem volt fiú utóda. Már csak egyetlen férfi örököse volt az Árpáddinasztiának, II. András (Endre) király unokája, III. András, aki Itáliában élt és nevelkedett. Tudatosan készült királyi feladatára, házi oltárán az Árpád-házi szentek emlékeit és képeit őrizte (ezek most Svájcban, a Bern Múzeumban láthatók). 1298-ban a megingott rend és a királyi hatalom helyre állítására, valamint az ország határainak és függetlenségének biztosítására törvényeket hozott. A budai várban halt meg 1301. január 14-én. Magyarországon fenntartotta a független, keresztény magyar királyságot, valamint a nyugati műveltség egyenrangú hordozójává tette. Az Árpád-házi dinasztia leányági örököseinek viszályában a cseh Vencellel és a bajor Ottó herceggel szemben a nápolyi Anjou-család tagja, Károly Róbert győzedelmeskedett. Az oligarchia letörésével egyesítette és újjászervezte a magyar államot.
