Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-02-14 / 285. szám
2007. FEBUÁR 14-21. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 H A viking hajósok titkának magyar megfejtése NAPKŐ-IRÁNYTÚ Egy magyar kutató fejtette meg, hogyan hajóztak a vikingek iránytű nélkül a tengereken: Hegedűs Ramón, az ELTE biofizikusa szerint úgynevezett napköveket használtak. Február 8. Egy magyar kutató fejtette meg, hogyan hajóztak a vikingek iránytű nélkül a tengereken: Hegedűs Ramón, az ELTE biofizikusa szerint úgynevezett napköveket használtak. A magyar kutató egy nemzetközi kutatócsoport eredményeit publikálta az Angol Királyi Tudományos Akadémia folyóiratában. A vikingek közismerten jó hajósok voltak, és úgy jutottak el Izlandra, Grönlandra, sőt, Kolumbusz előtt Eszak-Amerikába, hogy nem használtak iránytűt, hiszen azt csak több száz évvel később fedezték fel. A tudósok már régóta kutatják és vitatják, hogyan voltak erre képesek. A legendák szerint kristályokat tartottak a fény felé, és ezek segítették őket a hajózásban, s ezt látszanak alátámasztani Hegedűs Ramón és kollégái megállapításai. Annyit már korábban is biztosan tudtak régészeti leletek alapján, hogy nappal, tiszta időben a Nap állását vették figyelembe, és egyfajta fából készült napóra alapján tájékozódtak. Felhős időben vagy ködben azonban ez a módszer nem működött. Hegedűs Ramón társaival arra a következtetésre jutott, hogy a vikingek valóban úgynevezett napköveket használtak, amely - ha a fény felé tartják és forgatják - úgy szűrik meg a fényt, hogy felhős időben is meg lehet határozni a Nap állását. Ugyanakkor a kövek ködben már nem voltak teljesen megbízhatóak, állapították meg a kutatók az Alaszkából a Spitzbergák felé haladó útjukon végzett méréseik során. A vikingek kristályai valószínűleg úgynevezett polarizációs szűrőként működtek. A fényképezés során is használatos polarizációs szűrők kizárólag azokat a fényhullámokat engedik át, amelyek egy irányból érkeznek. Miután a Föld felszínére érkező napsugarak egy része polarizált, és ezt a felhők vagy a köd csak részben fogják fel, a szűrő segítségével valóban meghatározható annak a fényforrásnak az iránya, ahonnan a fényhullámok eredetileg érkeztek. A mostani expedíció mérései szerint felhős időben elegendő a fény a tájékozódáshoz, ködben viszont csak különleges körülmények között. Korábbi jelentések szerint Hegedűs Ramón, aki az expedíció eredményeit publikálta, Bükről származik. Az évezred elején első lett a középiskolások számára meghirdetett országos innovációs versenyen, ezután a Magyar Innovációs Szövetség támogatásával juthatott ki Amerikába egy nemzetközi versenyre, ahol negyven ország ezerkétszáz diákja vett részt. Ott az idehaza is győztes gimnáziumi pályamunkájával megnyerte az Eastman Kodak Company kategória első díját. Ebben a kategóriában a fényképészet különféle módszereit kellett hasznosítani. A fiatal kutató témája a lézerrel volt kapcsolatos: azokat a változásokat modellezte, amelyek egy bizonyos anyag felületén játszódnak le akkor, ha speciális lézerrel sugározzák a matériát. Három videokamerával, gyorsfenyképezéses technikával készített képekből nyert háromdimenziós modellt. Később is folytatta a fénynyel kapcsolatos kísérleteit, diploma- munkáját 2005-ben írta meg, az ELTE honlapján található információ szerint “A rovarok polarizáció-érzékelésének spektrális tulajdonságai, avagy polarizációs hamis színek és polarizáció-látás a spektrum zöld tartományában" címmel. A Delta tudományos magazin korábban már beszámolt arról, hogy a magyar fizikusok vizsgálták a szkarabeuszok kitinpáncéljának fényvisszaverő képességét, ehhez különböző fénnyel világították meg az állatokat. Hegedűs Ramón, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének biofizikusa egy számítógépes program alapján a bogarak különleges, egyedi mintázatát is láthatóvá tette, ezért a kutatásáért ifjúsági Bolyai-díj- ban részesült. Röviden Dinófészek Indiában Február 8. Több mint 100 dinoszaurusz-tojást fedeztek fel egy folyóágyban India középső régiójában. A tojások - amelyeket a Madhja Pradesh állam fővárosától, Bopaltól 320 kilométerre találtak meg, Kuksi Bag területén - a 144-65 millió évvel ezelőtti krétakörből származnak. A tojások átmérője 16 centiméter körül van, és a kutatók szerint a hozzájuk tartozó állatok mintegy 12-25 méteresek lehettek. Ez az egyik legnagyobb dinólelet Indiában, ahol eddig összesen több mint kétezer dinótojást találtak már az évek során fészeknyomokkal és csontmaradványokkal egyetemben. Videojátékokkal a látásért Február 8. Örvendezhetnek a videojátékőrültek: amerikai kutatók kimutatták, hogy az akciódús számítógépes játékok jó hatással lehetnek a látásra. A Rochesteri Egyetem munkatársai kísérletileg igazolták, hogy naponta néhány óra videojáték egy hónapon át már 20 százalékkal növeli a látásélességet. "Az efféle játékok megváltoztatják azt a módot, ahogyan az agyunk feldolgozza a vizuális információkat. A végső határig fokozzák az emberi látóképességet, és az agy alkalmazkodik. Az így' tanultak pedig más tevékenységek során, sőt talán a mindennapi életben is éreztetik hatásukat" - mondta Daphne Bavelier agykutató professzor. A szakemberek szerint bizonyos látásbántalmakban, így' a tompa látásban (amblyopia) szenvedőknek jót tehetnek a videojátékok, vág)' számukra különleges számítógépes programokat kellene kifejleszteni látásuk élesítésére. Kábítószerellenes oltás Február 6. Egész életre szóló védettséget adhat a kábítószer fogyasztás ellen egy oltás, amit eg)' immunterápia részeként minden újszülött megkapna. A drogellenes injekció révén a csecsemők egész életükre védettek lennének attól, hogy a heroin, a kokain vág)’ a dohány szenvedélybetegei legyenek. A beol- tottaknak ezek az anyagok egyszerűen nem ízlenének, nem élveznék fogyasztásukat, így nem is válnának fogyasztókká. A dolog szépséghibája, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre nagy mennviségben oltóanyag, és a hatóanyag további fejlesztésére is szükség lenne. Ugyanakkor a szakértők úgy vélik, hogy az eljárás teljességgel sikeres lehet, mert azt a módot változtatja meg, ahogy az emberi test befogadja a drogokat, miáltal a kábítószerek sokkal kisebb élvezetet okoznak, és kevésbé váltanak ki függőséget. 2000 Ú[ ÁLLATFAJ Február 7. A Fülöp-szigeteki vizekben egy kutatóexpedíció mintegy kétezer új állatfajt fedezett fel. A francia vezetéssel folytatott kutatásokban nyolcvan tudós, diák és önkéntes vett részt. A Panglao szigetének környezetében 150 és 250 közé tehető azoknak az új rákfajoknak a száma, melveket két év alatt felfedeztek a tengeri biológusok. Az új felfedezések vizsgálata és besorolása meglehetősen hosszú és fáradtságos folyamat, és már másfél esztendeje tart. A felfedezésnek azért is nagy a jelentősége, mert környezetvédelmi szakértők szerint egyértelmű, hogy Ázsiában dől majd el a Föld megmentéséért folytatott küzdelem. Az ázsiai Csendes-óceáni térségben ugyanis található ugyanis a bolygón élő szárazföldi és tengeri állatfaj több mint fele. Gályarabokkal ne versenyezz...! Február 10. A mai evezős versenyzők biztosan veszítenének, ha az antik görög hajók gályarabjai ellen kellene indulniuk egy regattán - erre a következtetésre jutottak brit kutatók, akik egy' antik görög csatahajó evezőihez sportolókat ültettek. A New Scientist című brit tudományos magazin online kiadása legújabb számában ismerteti a leedsi és a londoni egyetem két munkatársának kísérletét. Harry Rossiter és Boris Rankov ritka szerencsével nagy lehetőséget kapott egy összehasonlító vizsgálatra, ugyanis még a 2004-es athéni olimpiára elkészült egy ókori görög hadihajó 40 méter hosszú, pontos mása. Ez adta a lehetőséget, hogy a mai evezősök teljesítményét összevessék az antik forrásokban szereplő legénység teljesítményével. A történetírók feljegyzései szerint a görög hajókat az evezősök óránként 15 kilométeres, nyolc csomós sebességgel is hajtották. Most, 2500 évvel később a mai sportolók is megkísérelték elérni ezt az eredményt, azonban kudarcot vallottak, ők csak 5 csomós sebességre voltak képesek óránként. A görögök átlagsebessége egy' nap 7 csomó volt, azaz csaknem 100 kilométer megtételére voltak képesek 24 óra alatt. Az antik evezősök átlagmagassága 168 centiméter lehetett, a mostaniaké 190 centiméter, ennek ellenére ők alkalmasabbak voltak a gyorsabb haladásra. A sporttudósok hozzátették azt is, hogy ezt a különbséget sem tréninggel, sem táplálkozással nem lehetne behozni. Egyelőre nem találtak magyarázatot az óriási eltérésre, ráadásul az antik görögöknél nem a legjobbak teljesítményéről volt szó: egy adott időszakban a görög városállamok mintegy 200 hajóval rendelkeztek, ezekre pedig, 34 ezer evezős kellett - olvasható a New Scientist online kiadásában.
