Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-02-14 / 285. szám
Kultúra 14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden A Michelangelocetu Évszázados rejtély tisztázódott a Vatikán archívumától most előkerült cédula segítségével, amely arra utal, hogy a lakhelyét mindig gondosan titkoló Michelangelo Buonarotti, a reneszánsz művészet egyik legnagyobb alakja a Szent Péter Bazilikában beredezett lakásban élt több mint tíz évig. Michelangelo mindig igyekezett titokban tartani lakhelyét. A kérdés évszázadok óta foglalkoztatja a szakértőket, akik a tó Repubblica című olasz napilap pénteki kiadásában megjelent cikk szerint régóta gyanakodtak arra, hogy a művész a Szent Péter Bazilikában élhetett az építési munkálatok átvételétől egészen haláláig. Ingyenes lesz az Ozzfest Ingyenes lesz az idei Ozzfest - ezzel a bejelentéssel lepte meg a zeneipart Ozzy Osbourne, a heavy metal koronázatlan királya. A 12. Ozzfest, amely július 27-én kezdődik a megszokott helyen, Los Angelesben, 25 koncerttel szolgál a rajongóknak. Az ingyenes nyári fesztivál ingyenessé tételével semmi különösebb célja nincsen Ozzynak, csupán arról van szó, hogy - mint felesége, Sharon nyilatkozta - a "sötétség hercege” több mint három évtizede van a pályán, sokat kapott, s most szeretne valamit viszonozni. Sziget 2007 fesztivál Nem kémek állami támogatást a jubileumi 15. Sziget fesztiválhoz a szervezők, akik idén így is 200 millió forinttal több pénzt fordítanak a világsztárok szerepeltetésére - közölte a rendezvény kommunikációs vezetője az MTI-vel. Marinka Csaba hangsúlyozta: a gazdasági megszorító intézkedések miatt úgy döntöttek, hogy az idén inkább nem kémek állami támogatást. Hozzátette: bár a nyári, óbudai multikulturális fesztiválon idén is lesznek civileket befogadó és támogatóprogramok, a több tízmilliós költségeket ezúttal saját forrástól állják. MTI-fotós első díjat nyert Február 9. Szigetvár)' Zsolt, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere "Majdnem forradalom" című, az MTV budapesti székházának ostromáról, illetve az október 23-i zavargásokról készített sorozatával első díjat nyert a World Press Photo versenyén a hírfotók sorozatkép kategóriájában. Karmatronic újra Beyoncéval Február 7. Nemzetközi viszonylatban is óriási megtiszteltetés érte ismét a két zenészt, a magyar származású Achilles Spartát és Krajczár Pétert. Ezúttal az idei év egyik legnagyobb Golden Globe nyertes musicaljének, a Dreamgirlsnek Listen című betétdalához készíthették el saját dance-remixüket. A két magyar zenész a közelmúltban közreműködött az énekesnő korábbi albumán, akkor a Ring the Alarm c. dalt mixelték át. Az újbóli felkérés korántsem véletlenszerű, az azóta is tartó folyamatos együttműködés eredménye. A Dreamgirls c. musicalt 2006. decemberében mutatták be az USA-ban, ahol hatalmas kasszasiker lett, csakúgy; mint a hozzá kapcsolódó filmzene, amely a megjelenést követően a Billboard magazin TOP 200-as listájának L helyére került és azóta is tartja pozícióját. Hollósy Simon az öt máramarosi koronaváros egyikében, a Técsővel majdnem átellenben, a mai Románia területén fekvő Máramarosszigeten született, 1857. február 2-án. Örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet. Simon kereskedelmi iskolába járt, majd rövid ideig vendéghallgató volt a pesti Mintarajziskolában (a Képzőművészeti Főiskola elődje.) 1878-ban beiratkozott a müncheni festőakadémiára. A tehetséges és eminens tanonc a bajor fővárosban nyitotta híressé vált magániskoláját. Köré csoportosult az akadémiai festészeten túl többet, mást, újat akaró festőgárda. Hollósy tanodáját tanítványai-barátai biztatására 1896-tól nyaranta Nagybányára vitte - ő a nagybányai művésztelep alapító mestere, iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját. A művésztelepre és az ott alkotókra felfigyel a sajtó is. Ellátogat hozzájuk Kis József, aki verseinek illusztrálására kéri fel őket. Hollósy illusztrálja többek között a költő egyik legismertebb versét, a "Tüzek"-et. Hollósy és tanítványai a Tisza jobb partján, Nagy- Técsőn laktak. A festőművészjelöltek a kisváros lakóinál béreltek lakást teljes ellátással. A magániskola a folyó bal partján, Kis-Técsőn volt, egy egykori erdészlak mellett, a mester által is többször megfestett Nereszen-hegy tövében, amelynek képe - a légköri viszonyoktól függően - a nap minden szakában más és más volt. A hatalmas és titokzatos Nereszen lábánál tanulta az ecsetkezelést a debreceni piktúra klasszikusa, Holló László. Földije, Hrabéczy Ernő néhány évvel halála előtt ezt írta: "Hollósynál 1913 óta haláláig dolgoztam. Ez alatt a tanítványok 60 százaléka magyar, 40 százaléka külföldi volt. Ezek legtöbbje orosz... Az oroszok előtt azért oly nagy varázsa a Hollósy iskolának, mert az akadémiához viszonyítva, teljesen új, mondhatnám forradalmi ... egyéni meglátást, szellemet képviselt... semmiféle nemzeti eszme, politikum nem szerepelt az iskola célkitűzéseképp, csak egyedül a kultúra, fajra, vallásra tekintet nélkül. A nemzetközi művészeti problémák megoldása, a haladó művészet ápolása, s mindez tálalva a legteljesebb egyéni szabadság, a demokrácia szellemében." Baktay Ervin, Nemes József, Thoroczkay Oszvald és a többi magyar mellett németeket, osztrákokat, lengyeleket, románokat, oroszokat, svájciakat - de még gyarmati angolt is! - találunk a csak nehezen rekonstruálható névsorokban (az adminisztráció nem volt erőssége a mesternek). Az orosz V. A. Favorszkij, A. P. Mogilevszkij, B. Ny. Ternovec, E. Sz. Bendel, A. Ny. Tyihomirov, J. A. Borel-Krivobokova, O. E. Braz és az ukrán A. L. Kravcsenko, G. I. Narbut éppúgy' Hollósy Simon tanítványgárdájához tartozott, mint a lengyel Josef Florko, Konrad Krzyzanowski, a svájci Robert Schmitz, Susanna Schwöb, az örmény Amajak Akopjan. A kitűnő moszkvai festőművész és műtörténész, Alekszandr Tyihomirov, aki a világháború éveiben is Técsőn tartózkodott, így idézte Hollósy emlékét: "Első ízben 1914 májusában kerültem Técsőre és két hónapig tanultam ott, azután mint polgári foglyot valamennyi orosz nemzetiségű társammal együtt letartóztattak ... Debrecenbe internáltak bennünket. 19lóban Hollósy kérelme és kezessége alapján sikerült ismét Técsőre jutnom. 1917-ben is ott dolgoztam, tájképeket és alakos képeket festettem a 2007. FEBRUÁR 14-21. szabad ég alatt. Noha egy időben nem voltam abban a helyzetben, hogy a tandíjat fizessem, Hollósy nemcsak hogy nem fogadott el tőlem pénzt, hanem ő fizette a modellt is számomra, és korrigált is..." 1904-1918: a tée- sői művésztelep nagy időszaka. A bohém művészek megjelenése soha nem tapasztalt elevenséget vitt az ezaddig álmos kis Felső-Tisza-vidéki helység életébe. A piktorok a vásznakat a helybeli porták kerítésére aggatták ki száradni. Járt is a falu népe a csodájára... Micsoda színkavalkád tárult a bámészkodó szemek elé azokon a vásznakon! A mester nem volt termékeny művész. Volt olyan témája (a "Rákó- czi-induló"), amely 25 évig foglalkoztatta, de a vázlatnál sosem jutott tovább. Akkurátus festő volt. Körülményesen beállította modelljét, kényes volt a fényviszonyokra. Inkább a hangulatokat kereste, s a tanításban merült ki alkotó tevékenysége. Egyik növendéke szerint "Egész(en) kis képességű emberekből is tudott jelentékeny értéket kicsiholni." Hollósy hamar összemelegedett az akkortájt hatezer lelkes Técső törzsgyökeres lakosaival, ahol csaknem mindenki ismerte egy^mást. Eleinte bérelt házban lakott feleségével, Steffen Jankával, aki osztrák nő volt, de jól beszélt magyarul. Simon később megvett egy tornácos házat, ezt a háború küszöbén eladta, és Kis-Técsőn, a Bornemissza család házában rendezte be műtermét. Utolsó hajléka az egykori Temető utcai tanítói lakás volt. Az akkori tanító, nőtlen lévén, nem lakott ott. Ezért az iskolafenntartó a lakást bérbe adta a festőnek. Hollósy szerette ezt a hajlékot, mert az ablakon át a Nereszen-hegyre látott - a halálos ágyáról is. Tüdőgyulladás vitte el 1918 májusában. Temetésén a fél város részt vett. A fél Európát festeni tanító művész sírja utolsó lakhelyétől iramodásnyira, az utca végén levő sírkertben van. Hatalmas fakereszten bádogtábla, rajta csak ennyi: HOLLÓSY SIMON 1857-1918. Técsőn senkije sem él a festőiskola-alapítónak. Sírjához csak az egykori tanítványok, barátok, tisztelők zarándokoltak el - amíg éltek. B Fél Európát tanította festeni HOLLÓSY Hollósy Simonnak, a nagybányai művésztelep vezető mesterének képei közül bizonyára a “Tengerihántás'’-t ismerik a legtöbben. Azt már kevesebben tudják, hogy a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője fél Európát tanította festeni a kárpátaljai Técsön. Múvésztelepe egész sereg festőt és grafikust indított el a művészi pályán.
