Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-02-14 / 285. szám
2007. FEBRUÁR 14-21. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ-A HÍD 5 lüDánia kivonul Irakból KIVONULNAK Dánia augusztusig kivonja 470 fős szárazföldi alakulatát Irakból -jelentette be szerdán Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök. Azzal indokolta a döntést, hogy az iraki hatóságok addigra feltehetőleg képesek lesznek átvenni a rendfenntartást a nemzetközi alakulatoktól az arab ország viszonylag békés, nyugalmas déli részén. Közölte koppenhágai sajtóértekezletén, hogy kormánya gondosan egyeztette lépését Nagy-Britanniával, mivel a dán katonák brit parancsnokság alatt végezték tevékenységüket Irak déli részén, túlnyomórészt Bászra város környékén. Mint mondta, előzetesen megbeszélte a dolgot telefonon George Bush amerikai elnökkel is, aki Rasmussen szavai szerint - megértéssel fogadta a dán kormány elhatározását. Rassmussen megkérdezte szövetségesét, kívánja-e az Irak déli részéről kivonandó dán katonák átvezénylését az iraki főváros, Bagdad nyugtalan körzetébe, de Bush azt felelte, hogy nincs szükség az ott szolgáló nemzetközi alakulatok további megerősítésére. A kivonandó szárazföldi zászlóalj helyett Dánia négy megfigyelő helikoptert küld Irakba, összesen kilenc fős kezelő személyzettel. Ezenfelül 100 millió dán koronával (13,5 millió euró) megnöveli a dél-iraki lakosság humanitárius segélyezésére fordított kiadásait. 2003 nyara óta teljesítenek szolgálatot dán katonák az arab országban, ez idő alatt hatan vesztették közülük életüket helyi fegyveresekkel vívott harcokban. Rassmussen egyúttal azt is bejelentette szerdai sajtóértekezletén, hogy Afganisztánba újabb katonákat vezényelhet az ország a NATO vezette biztonsági erők kötelékébe, ha a szükség megkívánja. Kormánya fontolgatja, hogy a jelenlegi 400- ról 600-ra növeli az Afganisztánban szolgálatot teljesítő dán katonák számát, de döntést még nem hozott erről a lépésről. . •• IA NAU felére csökkenti az Iránnak nyújtott technikai támogatását •• CSÖKKEN A TÁMOGATÁS Csaknem a felére csökkenti ideiglenesen az Iránnak nyújtott technikai jellegű segély- programjait a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azoknak az ENSZ- szankcióknak az alapján, amelyekkel a világszervezet azért sújtotta a közép-keleti államot, mert megtagadta vitás urándúsító tevékenységének a felfüggesztését -jelentette be a szervezet bécsi székhelyén. Február 9. Az intézkedést bejelentő indítványozó jelentés szerint - amelyet Mohamed el-Baradei főigazgató készített, és amelynek egy példányát megszerezte a francia hír- ügynökség - a szervezet a közvetlenül Iránnal fenntartott 55 együttműködési programból teljesen vagy részlegesen felfüggeszt 22-t. El- Baradei jelentése a NAÜ szakértőinek a vizsgálódásán alapul, és az indítványról - arról, hogy a felfüggesztésre javasolt programokból melyeket függesszenek fel - várhatóan március 5-i ülésén dönt majd a kormányzótanács. A testületben a nyugati és a harmadik világbeli országok megosztottak abban, miként fegyelmezzék meg Iránt. Az Egyesült Államok a szóban forgó programok felének felfüggesztését javasolta korábban, tehát el-Baradei javaslata ezzel összhangban van, az el nem kötelezett országok tömbje azonban elutasítja ezt.Az ENSZ Biztonsági Tanácsának december 23-i határozata megtilt minden olyan együttműködést Iránnal, amely "az atomfegyverek elterjedésének veszélyét magába rejtő nukleáris tevékenységével kapcsolatos". Miközben el-Baradei pénteken a kormányzótanács 35 tagjának eljuttatta indítványozó jelentését, Ali Laridzsáni betegségre hivatkozva lemondta tervezett találkozóit a főigazgatóval Bécsben, s európai vezetőkkel Münchenben, ahol részt vett volna az idei nemzetközi biztonságpolitikai értekezleten. Oroszország kétségbevonta az Irán dient szankciók hasznosságát Február 22. Az Egyesült Államokkal ellentétben Oroszország kétségbe vonta az Iránnal szembeni esetleges újabb ENSZ-szankci- ók hasznosságát, mondván hogy a követendő célt a Teherán atomprogramja körüli vita politikai rendezése jelenti. Moszkva álláspontját Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet ismertette a világszervezet New York-i székhelyén, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség jelentésére reagálva, amely szerint Teherán az ENSZ követeléseivel dacolva nem szüntette be urándúsító tevékenységét. A világszervezet erre február 21ig adott időt Teheránnak. A nyugati országok attól tartanak, hogy Irán polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Csurkin a vita diplomáciai rendezésének szükségességét hangoztatva rámutatott: nem szabad szem elől téveszteni a célt, amelyet nem újabb biztonsági tanácsi határozat elfogadása vagy Iránnal szembeni szankciók elrendelése, hanem a probléma politikai rendezése kell hogy jelentsen. Az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország - köztük a szintén állandó biztonsági tanácsi tag Franciaország és Nagy-Britannia - további szankciókat szorgalmaznak Teherán ellen, miután az az ENSZ által megszabott határidőre sem szüntette be urándúsító tevékenységét. A szankciókat sürgető amerikai álláspontot megerősítette lom Casey, a washingtoni külügyminisztérium helyettes szóvivője csütörtöki nyilatkozatában, mondván: az iráni kormány elszalasztott egy lehetőséget azzal, hogy nem tett eleget az ENSZ felszólításának. Washington álláspontja szerint a Biztonsági Tanácsnak az Iránnal szemben tavaly decemberben elrendelt szankcióin túl további intézkedéseket kellene foganatosítania. Casey szerint a követendő célt az jelenti, hogy Iránt meggyőzzék arról, változtasson magatartásán és tegye meg, amit már régóta kérnek tőle, vagyis: függessze fel urániumdúsító tevékenységét és újítsa fel az atomprogramjáról folytatott tárgyalásokat. Röviden AZ IRÁNI VÁLSÁG RENDEZÉSE Február 22. Oroszország, az Egy esült .Államok és az Európai Unió közös erőfeszítéseket tesz az atomfegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomsorompó szerződés betartására - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A miniszter utalt arra, hogy német kollégájával, Frank- Walter Steinmeierrel megvitatták az iráni atomválság ügyét, s egyetértettek a közös erőfeszítések szükségességében. Lavrov újságírók előtt hangoztatta azt is, hogy mind Afganisztánban, mind Irakban a válság rendezése érdekében a nemzetközi közösség kollektív erőfeszítéseire van szükség. Leszögezte továbbá, hogy Oroszországnak nem áll szándékában beavatkozni a koszovói probléma megoldásába. A koszovói kérdést az érintett feleknek kell rendezniük - tette hozzá. Lemondott Prodi Benyújtotta lemondását Giorgio Napolitano olasz államfőnek Romano Prodi miniszterelnök. Senki sem várta - sem a kormánykoalció, sem az ellenzék - a hirtlen bekövetkezett olasz kormányválságot, amely a szenátusban robbant ki. Prodi már kormányra kerülésekor közölte: lemond, ha kabinetjét bármiben leszavazzák a képviselőházban vagy a szenátusban. Betartotta a szavát, mostantól csak ügyvezető kormányfő. A továbbiakról csütörtök reggel kezdődnek konzultációk. Napolitano elnök a pártokkal való egyeztetés után dönt, mit választ a lehetőségek közül. 1. Feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. 2. Megbízza Prodit egy újabb kormány megalakításával. 3. A mostani koalíció jelöl más miniszterelnököt. Megfigyelők szerint Prodi nem volt, nem is lehetett képes áthidalni a megosztottságot, amelyet Amerika iraki politikája idézett elő. A jobbközép szövetségből kivált Keresztény- demokrata Unió kínálta támogatással folytathatná munkáját. Franciaországi merényletek Február 9. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat merényleteket készül végrehajtani Franciaországban az elnökválasztás alatt - írta az al-Hajat című, Londonban megjelenő arab napilap. A lapjelentésben a francia polgári titkosszolgálatok szerint viszont nincs olyan elem, amely alapján feltételezhető lenne, hogy az aí- Kaida franciaországi merényletekre készülne. Az al-Hajatban közölt nyolcoldalas írás szerint több jel arra utal, hogy Franciaországban a Spanyolországban történtek megismétlésére dolgoztak ki tervet. Az arab napilap a 2004 márciusi madridi vonatrobbantásokra utalt. A lap többek között az ai-Kaidához közel álló internetes honlapokra hivatkozott, amelyek támadásokkal fenyegették meg Franciaországot a 2007 tavaszi elnökválasztás kampányával kapcsolatos írásaikban. Eg}7 nevének elhallgatását kérő francia titkosszolgálati vezető szerint technikailag és szakmailag nem lehet kizárni a madridi merényletek megismétlődését, ugyanakkor jelenlegi ismereteik szerint nincs olyan adat, amely arra utalna, hogy francia területen merénvleteket készíteJ nének elő az elnökválasztás alkalmából.
