Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-02-14 / 285. szám
6 MAGYAR SZÓ - A HÍD Hazai hírek 2007. FEBRUÁR 14-21. Röviden Jelentős változások A betegellátás jelentős változásaira kell felkészülniük a budapestieknek áprilistól - derül ki az MSZP-frakciónak kiosztott, a szakminiszter ágyszámelosztási döntését tartalmazó dokumentumból. A kórházreform ugyanis több fővárosi intézménytől von el, s ad át feladatokat más kórházaknak. A XIII. kerületben lakók ellátásáért például a Nyíró Gyula kórház helyett a megalakuló Állami Egészségügyi Központ felel majd. Két gyermekkórházban is megszűnik a gyógyítótevékenység. Működésképtelen lehet Február 19. A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága működésképtelenné válhat - mondta az Országgyűlésben, az azonnali kérdések órájában Varga Mihály fideszes képviselő, aki Gyurcsány Ferenc és Veres János felelősségét is firtatta ez ügyben. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte a pénzügyminisztertől, nem gondolja-e, hogy ő és a miniszterelnök is felelős a kialakult helyzetért, vagyis azért, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága négy fő alá csökken. "Nem gondolom" - válaszolta erre Veres János hozzátéve: nincs olyan jogosítványa a jegybank igazgatóságának, amit nem tudna gyakorolni. Alkotmánybírákat Február 19. Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés Trócsányi Lászlót és Kiss Lászlót. A titkos szavazáson Trócsányi László 339 igen és 10 nem szavazatot, Kiss László 327 igen és 21 nem szavazatot kapott. Az alkotmánybírók megválasztásához a képviselők kétharmadának, 258 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Kiss László, aki a jelölőbizottságban az MSZP jelöltje volt, 1998 óta az Alkotmánybíróság tagja, de mandátuma 2007 márciusában lejár. Az SZDSZ korábban jelezte: nem támogatja az alkotmánybírák újraválasztását, ezért Kiss László újraválasztását sem támogatta. A Fidesz jelöltje, Trócsányi László jogászprofesszor a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központjának igazgatója. Új AMERIKAI ÖSZTÖNDÍJ Új ösztöndíj programot hoz létre a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap, az egy éves juttatással a legígéretesebb magyar hallgatók két egyetemi félévet tölthetnek amerikai felsőoktatási intézményben. Az ösztöndíj teljeskörű anyagi támogatást nyújt harmadéves egyetemi hallgatóknak egy tanév elvégzéséhez. Fontos pályázati feltétel, hogy a hallgató itteni intézménye előzetesen hozzájáruljon az Egyesült Államokban felveendő kurzusokra. így az ösztöndíjas hazatérése után a kint elvégzett kurzusokat mindenképpen beszámítják majd a magyar diploma megszerzéséhez. A program egyedisége abban rejlik még, hogy a felvett egyetemi kurzusok mellett a magyar ösztöndíjasok számára speciális, az országot ismertető programokat is készítenek és beilleszkedésüket tanulmányi tanácsadó is figyelemmel kíséri. A pályázatokat a különböző kategóriákban április 1-ig, illetve április 15-ig várják. További információk a wTvw.haesf.org interneteimen találhatók. ■ Kinek higgyen az ember? ORSZÁGÉRTÉKELÉS Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor országértékeló beszédeinek célja a politikusi programok ismertetése mellett az újabb feladatok, célok megfogalmazása és nagyobb bejelentések megtétele. Február 9. A miniszterelnök jövő hétfőn a parlamentben, a Fidesz elnöke négy napra rá a Millenáris Parkban mondja el országértékelő beszédét. Szakértők és politikusok az utóbbi években egymással öszszevetve, együtt értelmezik és értékelik ezeket a megszólalásokat - mondta Kiszelly Zoltán politológus és Németh Erzsébet kommunikációs szakértő. Kiszelly elmondta: szemantikai térfoglalásnak nevezik, amikor egy kitalált fogalmat valamilyen tartalommal töltenek meg; a magyar politikában ilyen az országértékelés és az évértékelés fogalma. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az évértékelés, évértékelő beszéd kifejezést először Orbán használta, és ezzel új műfajt teremtett. Az országértékelés, országértékelő beszéd fogalmát a szocialisták alkalmazták, mintegy az előbbire válaszul. (A sajtóban és a köznyelvben ma már egymás szinonimájaként használják mindkét kifejezést.) E beszédek közös jellemzőjeként Kiszelly azt emelte ki, hogy időben közel esnek egymáshoz, éppen ezért egymásra reagálnak, illetve vezető politikusi programbeszédként értelmezhetőek. A politológus szerint az országértékelés remek műfaj abból a szempontból, hogy7 óriási médiafigyelmet kap, és lehet vele tema- tizálni a politikai közbeszédet. Kiszelly kitért arra, hogy7 választási évben különösen nagy7 jelentősége van az ily7en beszédeknek, melyeket Gyurcsány és Orbán más-más helyszínen mond el. Ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a szocialista miniszterelnökök esetében a beszéd a parlamentben hangzik el, és a frakcióvezetőknek lehetőségük van azonnal reagálni rá. Az MSZP képviselői sokáig szapulták is Orbánt, hogy csak a saját közönsége előtt beszél, ezért muszáj volt reagálniuk valahogyan, így amikor Medgyessy Péter először tartott ilyen beszédet, az Ország- gyűlésben mondta el- emelte ki a politológus. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy7 az egykori miniszterelnök első országház- beli beszéde előtt szűkebb körben, egy7 szocialista aktívaértekezleten ismertette mondanivalója fontosabb elemeit. Orbán beszédeiről szólva a szakember hangsúlyozta: évekig a Vigadó volt a helyszín, az eseményt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezte, a nézők között pedig számos egykori MDF-es politikust lehetett látni. Ez azért fontos, mert ők adták az arcukat, mintegy7 legitimizálták Orbánt - tette hozzá Kiszelly. Az Orbán-beszédek helyszínével kapcsolatban utalt arra, hogy a jobboldalhoz köthető történelmi személyiség, Tisza István is a Vigadóban tartott helyzetértékelést 1910-ben, amikor megalakította a Nemzeti Munkapártot. Kiszelly ezzel összefüggésben megemlítette: Orbán beszédeinek lehetett egy7 ilyen, a Tisza-féle hagyományt hitelesítő szándéka, ám a Fidesz vezető politikusának helyzete 2002 után megváltozott, mert ellenzékbe került. Ettől kezdve már nemcsak helyzetértékelésről szóltak a beszédek, hanem egyfajta jövőképet, víziót tartalmaztak, az ideologikus elemek mellé pragmatikusak is kerültek. A politológus szólt arról is, hogy7 az országértékelő beszédnek vannak nemzetközi hagyományai. Ilyen például az amerikai elnökök uniót értékelő beszéde, továbbá Angliában a trónbeszéd, amikor a királynő a kormány programját ismerteti, valamint Németországban a kancellária költségvetésének tárgyalásakor folytatott vita; ekkor a frakcióvezetők és pártelnökök az ország hel\7zetét is értékelik. Németh szerint Gyurcsány miniszter- elnökségével az országértékelés egyre inkább az ő és Orbán versengésévé válik. Hozzátette: a beszédek napjainkra veszítenek ünnepélyességükből, egyre jobban összefolynak más, a két politikushoz köthető eseményekkel, vagy éppen a választási kampánnyal. A szakember példaként hozta fel, hogy az elmúlt hetekben látott napvilágot Gyurcsány Szembenézés című tanulmánya, amit ugy7an a választók többsége nem olvasott, de kommentárjait ismeri. A kormányfő napokon keresztül szerepelt az ATV műsorán is. Orbánnal kapcsolatban a kommunikációs szakember azt említette, hogy a Fidesz elnöke ugyancsak a közelmúltban "dobta be" az új többség fogalmát, ami mindenképpen új motívum a politikus megszólalásában. Äz országértékelő beszédet az emberek általában nem nézik, nem hallgatják végig, inkább a híradók tudósításaiból értesülnek róla, így7 a beszédek "vizualitása", látványeleme felértékelődik - mondta Németh. A beszédek helyszíneiről szólva a kommunikációs szakértő elmondta: a Vigadóban Orbán beszédei alatt ismert politikusok, tudósok gyűltek össze, és házastársukkal közösen hallgatták végig a beszédet. Ez azt a benyomást keltette, hogy az esemény a polgári középosztály ünnepélyes alkalma. Amikor az országértékelés a Körcsarnokba, majd a SYMA-csamokba került át, megszűnt ez az emberek többsége számára idegen jelleg - hangsúlyozta Németh. Mint mondta, a szocialista miniszterelnökök az országgyűlésbeli felszólalással a demokratikus jelleget akarják hangsúlyozni. WÜA KDNP a vizitdíj eltörlését javasolja NEM KELL VIZTTDÍf A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a vizitdíj eltörlését javasolja - mondta a párt országgyűlési képviselője. Február 8. "A vizitdíj a mostani formában alamizsna (...). Ezért a KDNP or- szággyülési képviselőcsoportja a vizitdíj mindenkori elhagyását javasolja" - fogalmazott Nagy Kálmán, aki gyakorló orvosként Miskolcon a Borsod Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház csontvelő transzplantációs osztályát vezeti. A képviselő szerint a vizitdíj esetében a kedvezményezettek köre nem körülhatárolt, ráadásul a napokban Ari Lajos kormányfőtanácsadó is - a KDNP értékelése szerint - a végrehajtás fellazítására szólított fel. Nagy7 Kálmán úgy vélte, Ari Lajosnak az a kijelentése, miszerint vitás kérdésekben a beteg javára kell, hogy döntsön az orvos, a végrehajtás fellazítását jelenti. A politikus-gyakorló orvos úgy látja, az, hogy7 a gyermekellátó rendszerben nincs vizitdíj, e terület számára jelentős veszteséget jelent. A gyermekellátásban a kompenzáció még részlegesnek sem tekinthető - mondta. Nagy Kálmán szerint a vizitdíj körül kialakult zavaros helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány szándékosan félretájékoztatja az embereket. Az elmúlt időszak egészségügyi "reformtörvényei" miatt "terjed a bizonytalanság, a zűrzavar, a kétségbeesés, a reménytelenség mind a betegek, mind az orvosok és az ápolók között" - közölte a politikus, aki hozzátette: "2007. január 1-től kezdve az orvos és beteg társadalom forrong". Az orvosok és egészségügyi dolgozók attól tartanak, hogy7 elveszítik az állásukat. "A kormány jelenlegi egészségügyi politikája össze is ugrasztottá az egyes orvoscsoportokat, hiszen ma a munkahelyek elvesztéséről van szó" - fogalmazott a politikus. Nagy Kálmán úgy vélte, az egészségügy reformjában első lépésként a szociális és egészségügyi rendszert kellene világosan szétválasztani, majd második lépésben a regionális népegészségügyi adatokat kellene feldolgozni. A politikus álláspontja szerint csak ezt követően kerülhetne sor bármilyen átalakítás megkezdésére. Úgy vélte, minden átalakítás fontos kérdése, hogy a költségvetés és az egész- ségügy hogyan tud harmóniába kerülni.
