Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-31 / 284. szám

16 MAGYAR SZÓ —A HÍD___________________________________________KULTÚRA_________________________________ 2007. JANUÁR 31. - FEBRUÁR 7. ■ Gondolatok a 38. filmszemlén KETTŐS FILMVILÁG A magyar Hollywood már megint vándorolt egyet. Kezdte Pécsett, még 1964-ben, ahol a szemle indulásakor a városvezetés nagy megtiszteltetésnek vette, bogy a Mecsek alji szép, mediterrán megyeszékhelyet választottak ki a magyar film ünnepe színhelyé­nek, meg számos világhírű filmkritikus és csodaszép szemű filmmúvésznőfogadására, A Pécsi Nemzeti Színházban például valamelyik első szemlenyitó ünnepségen hirtelen kinyílott egy jobboldali páholy ajtaja, s belibbent rajta a Ferihegyről Pécsig száguldó filmgyári kocsi megkésett, de álomszép szőke utasa. Reflektorokjénykévéi csapódtak e jobboldali páholyra - ott állt Marina Vlady, és nem szűnt a tapsorkán. Röviden Istentisztelet U2-számokra Január 29. Az anglikán hívek első íz­ben vehetnek részt misén a világhírű ír együttes, a U2 zenéjének kíséreté­ben, a rendhagyó szertartásra egy kö­zép-angliai városban, Lincolnban ke­rül sor. Nem maga a U2, hanem egy helyi zenekar szolgáltatja majd a ze­nét, és a tervek szerint olyan vallásos ihletésű számokat adnak elő az ír együttes hosszú repertoárjából, mint a Beautiful Day, vagy a Mysterious Ways. A templomban az üléseket át­rendezik, hogy a gyülekezet minden tagja táncolhasson és szabadon len­gethesse a karját. "A rockzene is képes a spirituális erő átadására" - nyilat­kozta Grantham Timothy Ellis püs­pök, amikor kihirdette a különleges istentisztelet tervét. A szertartással a vallásos áhítat felkeltésén túlmenően az ENSZ úgynevezett millenniumi fejlesztési céljaira is szeretnék ráirá­nyítani a közfigyelmet, már csak azért is, mert jól ismert tény, hogy Bono, a U2 énekese a szegénység elleni globá­lis harc egyik legnagyobb aktivistája. Meghalt Beke György Január 26. Beke György írót, újságí­rót, műfordítót február 8-án 14 óra­kor kísérték utolsó útjára Romániá­ban, szülőfalujában, a Kovászna me­gyei Uzon - tudatta a Magyar írószö­vetség csütörtökön az MTÍ-vel. Béke György életének 80. évében, ja­nuár 20-án hunyt el. Az író 1927-ben született, 1989 óta élt Budapesten. Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai egyetemen. Munkásságát szá­mos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai írószövetség díját, 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósi­ka Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy La- jos-díjja! és Petőfi Sándor Sajtósza­badság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001- ben Táncsics Mihály-díjban és Tekin­tet-díjban részesült. Számos regénye, interjúja, riportja jelent meg. Első el­beszélése 1949-ben látott napvilágot az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye, a Csángó történet 2002-ben jelent meg. Meghalt Illés Lajos 65 éves korában meghalt Illés Lajos, a legendás Illés zenekar alapítója és né­vadója. A 2005-ben elhunyt Pásztory Zoltán után második tagját veszítette el az Illés együttes. A zenekar alapító­ja és névadója, Illés Lajos 1942-ben született. A Kossuth-díjas billentyűs, zeneszerző, énekes testvérével, illés Károllyal alapította az Illés együttest 1960-ban, melynek az évtized köze­pén alakult ki a végleges felállása.Az Illés a hatvanas évek legnépszerűbb magyar együttese volt, és azóta is minden idők legfontosabb hazai rockzenekaraként tartják számon. Bár az Illés elsősorban Szörényi Levente és Bródy János szerzői munkásságára épült, a zenekar vezetője továbbra is Illés Lajos maradt, aki dalokat szer­zett, illetve énekesként is közreműkö­dött. A városban azonnal feltámadt a sztárkultusz a Széchenyi téren másnap megszületett az első pécsi Marina Vlady vicc, a szülészeti klinikán a Mari­na nevet kapta az aznapi újszülött kis­lány. Igaz, egy ugyancsak újszülött kis­fiúnak egy történelmileg nem elég mű­velt nagynéniké a Szergej nevet javasal­ta. Ám erre az ifjú apa is keresztelőt ját­szott: az említett nagynénikét nemes egyszerűséggel elkeresztelte vén szipir- tyóknak. Még hogy Szergej? Akár egy orosz tankvezető? Ám jöttek élő sztárok is, akik soha nem látott ranjongást vál­tottak ki a pécsi ifjak sorában. Hiába, a mozi, a szép nő, és az álmodozás elég összetartozó fogalmak. I Eltűnt gazdatüntetés Kedden este, lapzártánk idején, a 38. Magyar Játékfilmszemle záró ünnepsé­gén kiosztották a szemle díjait. A szem­le és díjak értékelésére visszatérünk, ezúttal csak a frissesség végett a legran­gosabbakat közöljük. A szerzői kategória nyertese Bollók Csaba Iszka utazása című filmje, egy szegény sorsú, dél-erdélyi, Zsil-völgyi gyermeklány története, aki hulladékva­sat gyűjt. Legjobb rendezés díja: Szász János Egy elmebeteg nő naplója című, a legjobb műfaji filmért Rohonyi Gá­A filmszemlét később Budapestre helyezték, a Corvin filmszínházba, mostantól meg a Széna téri Mamut mo­zi a helyszíne. De nagy világ, sőt az eu­rópai kulturkör filmvilágában két világ is van: az európai és az amerikai. Mivel az amerikai magyarság egyszerre e két filmvilág vonzáskörében él, az idei ma­gyar filmszemle alkalmából a két világ eltéréseivel foglalkozunk. Az ősszel az 56-os magyar forrada­lom és szabadságharcról forgatott ame­rikai-magyar sikerfilm eredeti, petőfis címe (Szabadság, szerelem) lapunkban így jelent meg: Szabadság, szerelem, művészet. A harmadik szó hangsúlyos, mert mint a kritikában írtuk, ez a film bor a Konye-cért című mozijáért. Ennek a műnek a főhőse akkor szánja el magát arra, hogy rabló lesz, amikor fe­lesége fülbevalóját kell eladni, hogy a villanyszámlát ki tudják fizetni. A leg­jobb operatőr Máthé Tibor (Ópium), legjobb első filmes Bogdán Árpád (Bol­dog új élet), legjobb forgatókönyvíró: Elek Judit, legjobb eredeti filmzene: a Memb-rán, a legjobb férfialakítás: Zsó- tér Sándor (Töredék), legjobb női ala­kítás. Kovács Kata (Kythera). A szemle legnagyobb botránya: Kis­határkő lehet az amerikai filmgyártás­nak az európai filmművészethez való közeledésében. Már a két földrész kulturális szerve­zői másként gondolkodnak, sőt, más­ként dolgoznak Európában és másként az Egyesült Államokban. Az öreg föld­részen nevelnek, az Egyesült Államok­ban pedig pénzt keresnek. Ez jellemzi a filmgyártást is. Európá­ban elsősorban az emberi gondolkodás­ra, és érzelmi világra építik a filmalko­tások dramaturgiáját, az Államokban viszont inkább az alapvető ösztönökre A filmszakmában ezt hívják izgalom­dramaturgiának. A vén földrészen a mozi többször inkább művészet, míg Amerikában jobbára csak szórakozta­tás. Európa? Ott a művészet legmé­lyebb célja az emberi gondolkodás, mondhatni az "emberkutatás"! Ameri­ka? Itt a cél az izgalmas, de legalábbis érdekes szórakoztatás. Egy leleplező példa: Ha idekint befejezik egy film forgatá­sát, nem azonnal viszik a mozikba be­mutatni. Előbb közvéleménykutató cél­lal levetítik és a közönség egy kérdőív kérdéseire felel. Például, ha egy macsó férfi jelenlétének meghosszabbítását túl sok nő kéri, hogy tovább gyönyörköd­hessen benne, akkor azt a jelenetet újra leforgatják, hosszabban. A néző lelki él­ménye, nemigen számít. A pénze? Az igen, csak minél többet járjon moziba. A gyártás? Európában gyakran épül a mély gondolkodású nézőre, idekint inkább az ösztönből gondol­kodó többségre. Mindezek a filmfor­galmazás érdekeltségét is meghatá­rozzák: minél több nézőt hoznak be a moziba, annál nagyobb a bevételük. Ezzel szemben odahaza már csak fel­sőfokú, tehát egyetemi diplomával le­het valaki kulturális szervező, annyira fontosnak tartják a szellemi felké­szültséget. Most megszületett egy nagy film, a Szabadság, szerelem, amely az említett kétféle gondolatmenetű filmgyártást ta­lán kissé már elkezdi egymás felé köze­líteni. Valahonnét a távoli jövőből már felrémlik az egymáshoz elég közeli ér­deklődésű mozinéző tömeg jó értelmű fantomképe. Tudjuk, addig még sok víz folyik le a Dunán, hát még a Hudson-ön! faludy András,.A Magyar Dokumen­tumfilm Rendezők Egyesületének el­nöke kijelentette: azért nem tudják fel­dolgozni a kor társadalmi jelenségeit (gazdatüntetés, parlamenti kordon), mert a hatalom ellehetetleníti őket tör­vénysértő pályázattal. ISZKA GYŐZELME

Next

/
Oldalképek
Tartalom