Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-31 / 284. szám

2007.JANUÁR31.- FEBRUÁR7.______________________________________KULTÚRA ■ Uganda, Pest és az amadinda zene A NEW YORK-I LIGETI San Diétában készült ez az New York-i interjú. Mert New York-i, hiszen a már nyolc éve itt éló neves zeneszerző, Lucas Ügeti nyilatkozik, akit a világhírességek gyermekei­nek természetes önállósági igénye kísér. Például a színházi világban a művész híresség művész fia olykor másik nevet is választ, önálló alkotó egyéniségének hangsúlyozására. Lucas Ligeti, Ügeti György fia, San Diego-i koncertjénkészítette ezt az interjút Bal­ia Eszter (HV), miszerint"Hivatásos zeneszerző és nem hivatásos örökös akar lenni."- Édesapja közép-európainak vallotta, ön kozmopolitának vallja magát.- Bár apám dolgozott Németország több városában, Skandináviában, Ame­rikában, de életét három közép-európai város határozta meg: Kolozsvár, ahol ta­nulmányait folytatta, Budapest, ahol 1956-ig dolgozott és Bécs, ami élete vé­géig biztos bázis volt az egész család számára. De szüleim megmaradtak ma­gyarnak: magyarul beszéltek egymás között, magyarul gondolkodtak. Édesa­pám, aki rengeteget olvasott, nagy híve volt a magyar irodalomnak, Weörös Sándort meg is zenésítette. Nekem nem maradt más választásom, mint hogy kozmopolita legyek. Ausztriában születtem, magyar zsidó szülők gyer­mekeként, így kétszeresen is hontalan­nak számítottam. Tanulmányaimat Amerikában kezdtem és az amerikai rendszerű nemzetközi iskolában fejez­tem be Bécsben, ahová a világ minden részéből jöttek az osztálytársaim. Nyolc éve telepedtem le New York­ban, Azért jó, mert talán New York tes­tesíti meg számomra a kozmopolita vá­ros fogalmát, és azért is, mert innen könnyebben vissza tudok menni Euró­pába vagy Afrikába, ahol zenekutatói munkám nagy részét végzem.- Hogyan határozná meg a Lukas Ligeti­féle zenei formanyelvet?- Ütőhangszeresként dzsesszt, elek­tronikus zenét játszom együttesben vagy szólistaként, zeneszerzőként pedig elektronikus kísérleti zenével foglalko­zom. Három alappillérre építkezem: nem a tradicionális zenére - legyen az urbánus zene, afrikai popzene, vagy dzsessz -, hanem a technika, a számító­gép adta lehetőségekre, valamint im­M Egy csepp emberség színházi rendező Egy olyan idézetet hoztam, ami nem­csak kedves számomra, hanem azt hi­szem, a színházi pályán egy kicsit irányt mutató is. Nyilván ezért is tet­szett meg nekem, ezért is választot­tam. Mellesleg egy nagyon híres, a szívemnek nagyon kedves képzőmű­vésztől, Kondor Bélától való. Egé­szen pontosan így hangzik. " Jaj an­nak, aki nem mer képzelődni, mert hamar megvakul." Ez a frappáns megállapítás Kondor provizációra. Néha izgalmas dolog is kijön ebből, legalábbis a CD-k, a kon­certek, az újabb művek komponálására való felkérések erre engednek következ­tetni.- Több darabját is játssza az Amadinda ütő együttes. Hogyan került velük kapcso­latba?- Afrikai utam során teljesen hatása alá kerültem az ugandai hagyományos zenének, az amadindának, ez ihlette egyik első darabomat, a Pattern Trans- formationt. De nem volt esélyem arra, hogy valaki eljátssza, nyugati zenész­nek túl bonyolult volt, az ugandaiak pe­dig nem tudtak kottát olvasni. Hallot­tam, hogy egy magyar zenekar is annyira megszerette ezt a fajta zenét, hogy együttesüket erre a névre keresz­telték el. 1989-ben találkoztam Rácz Zoltánnal, átadtam neki a kottát, és ki­válóan eljátszották. 2002-ben nekik ír­tam az Independence című darabomat. Mindkettő szerepel a Mystery System című CD-n.- Várható további együttműködés ma­gyar zenészekkel? egész pályájára igaz, fantasztikus ké­pein látjuk, hogyan lesz a hétköznapi unalmas életből gyönyörű álomvilág. De ez minden valódi művészetre igaz, így a színházra is, ami nem nél­külözheti az egyéni megvalósításban, a rendezésben, a színészi munkában azt a fajta fantáziá, amit a néző igé­nyel, amikor eljön a színházba. Brook (a világhírű angol rendező és színházújitó. A szerk.) úgy mond­ta: "Sokféle a színház, de egy színház van, ami nem jó, az az érdektelen-Van egy nagyobb projekt, egy ba­lettzene, amelyet szívesen elvállalnék, de 2008-ig rengeteg zeneszerzői megbí­zatásom van, előbb azokat kell teljesíte­ni. Utána nagy örömmel mennék, akár hosszabb időre is Magyarországra.- Édesapja 1956-ban elmenekült Buda­pestről, és csak látogatóba tért vissza. Mennyire tartotta a kapcsolatot Magyaror­szággal?- Apám a XX. század két nagy tragé­diáját, a nácizmust és a kommunizmust is átélte. Közvetlen rokonai pusztultak el náci haláltáborokban, ő "csak" mun­katáborban volt. A háború után Buda­pestre jött, és megtapasztalta, hogy a szabadságjogait hogyan taposta el a kommunizmus. Apám nem tett kü­lönbséget a totalitárius rendszerek kö­zött. Mindkettőt egyformán elítélte. Szomorú volt Magyarország miatt, de soha nem szakadt el tőle. Zenészekkel - Kurtág Györggyel, Szőllősy Andrással és másokkal is tartotta a kapcsolatot. Látogatóba időnként hazajárt. Óriási lelkesedéssel köszöntötte 90-es kelet­európai fordulatot. Végtelenül örült a demokratikus átmenetnek, bár már ak­kor látta a buktatókat, például azt, hogy az igazi hatalmat Magyarországon is a pénzes emberek szerzik majd meg.- Édesapját már életében is az utóbbi ötven év legnagyobb zeneszerzői közé so­rolták. Milyen zenei örökséget hagyott hátra?- Egyetértek azokkal, akik legere­detibb, leginvenciózusabb kortárs zeneszerzőként emlegetik. Ami cso­dálatos volt apámban, hogy örökö­sen meg tudott újulni, zenei forma­nyelve állandóan gazdagodott. Azt hiszem, egyetlen zenei irányzatba, iskolába sem lehet őt beskatulyázni. És bár hatása tagadhatatlan, utánoz­ni sem lehet őt, nincsenek Ligeti- epigonok.- Elkészül-e egyszer az Apám, Ligeti György című visszaemlékezés?- Apám életművének szerencsére nagy a szakirodalma. De ha valaki egyszer rászánja magát, hogy életraj­zot írjon róla, az adatokat szívesen ellenőrzőm, igaz, édesanyám ezt job­ban meg tudná csinálni. Nem szán­dékozom írni róla, Lucas Ligeti ze­neszerzőként, nem Ligeti György fiaként szeretnék boldogulni. színház. Érdekes színház pedig sokfé­le lehet és az mindig jó." Tehát ez az érdekesség, azt hiszem, nélkülözhetetlen. Ezt mondom ma, amikor a szín­házban divattá vált, hogy a művészek széken ülnek, szemben a közönség- gelj és felmondják a szöveget. Én nem hiszek ebben. Én olyan előadásban hiszek, ame­lyik a mozgalmasságával, a látványvi­lágával, álomvilágával egy másik di­menzióba vezeti el esténként a nézőt. A Kondor Béla-idézet nemcsak művészekre vonatkozik, hanem a hét­köznapi emberre is igaz. Muszáj néha az álomvilágunkat egy kicsit megélni, megmozgatni a fantáziánkat, felfrissíteni vele a hét­köznapjainkat. (a rovatot szerkesztette Földesi Dénes) CSISZÁR IMRE MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 Röviden Nem felszabadítók A Deport '56 (Az 1956-os Deportálá­sok Feltáró Bizottsága) népszavazást kezdeményezett arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlés helyezze hatá­lyon kívül a Budapest felszabadítása­kor elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről szóló 1945. évi IX. törvényt. A Deport '56 felkérte az aláírásgyűjtés megszervezésére és le­bonyolítására a Magyarok Világszö­vetségét. A szovjet "felszabadítás" rö­vid mérlegre: meggyilkolt civil ma­gyar állampolgárok százezrei, 700 ezer fogságba hurcolt civil magyar ál­lampolgár, s egymillió durván meg­erőszakolt és megfertőzött magyar nő s a rablások, köztük az utcai "davaj csasz" támadások végtelen sora. Wunderlich emléke A New York-i Metropolitan Opera 1966-os új épületének felavatása után Fritz Wunderlich, korának csodálatos hangú fiatal operaénekese az épület lépcsőzetén lezuhant és szörnyet­halt. Gyönyörű hangját azóta világ­szerte csak lemezről hallhatják. A Deutsche Grammophon most Elet és legenda címmel DVD-t adott ki róla. Operabál Egy igazi hollywoodi filmcsillag, Daryl Hannah lesz az idei Operabál díszvendége, aki - a szervezők közle­ménye szerint - boldogan vállalta el a díszvendég szerepét, mert fontosnak tart minden jótékonysági eseményt, és szívesen megy vissza Budapestre, a magyar főváros ugyanis egy korábbi alkalommal nagyon elnyerte tetszé­sét. Zeffireli kórházban Január 23. Szívritmus-zavarok miatt kórházba vitték Franco Zeffireli olasz filmrendezőt, de állapota a jelentések szerint jó - közölte a fia kedden dél­után. A 83 éves művészt hétfőn szál­lították szívpanaszok miatt a római San Giovanni kórházba - mondta az ifjabb Yeffireli,hozzátéve: egyelőre nem tudni, mikor engedik ki a klini­káról, de vélhetően néhány nap múl­va. Zeffirelit legfőképp 1968-ban ké­szült Rómeó és Júlia című alkotásáért ismerik a világban, de nagy sikert aratott 1977-es tévés minisorozata is, amelyet azóta sok országban sugároz­nak húsvétkor. A MAGYAR KULTÚRA KÖVETEI Jan. 24. Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kertész Imre, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta kapta első alkalommal a magyar kul­túra követe címet. Hiller István az ünnepségen elmondta: ezentúl éven­te, a magyar kultúra napja alkalmából adományozzák a címet azoknak a ki­magasló tehetségű embereknek, akik a magyar kultúrát. Magyarországot képviselik külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom