Amerikai Magyar Szó, 2006. október-december (104. évfolyam, 280. szám)

2006-12-13 / 280. szám

2006. DECEMBER 13. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 H Aranylemez két zenei filmért BARTÓK GYÖKEREI Lapzártánk perceiben, december 12-én ünnepség kezdődött a Magyar Televízió szék­hazában. Hollós Máté zeneszerző, a Hungaroton hanglemezkiadó igazgatója arany­lemezt adott át Rudi Zoltánnak, a Magyar Televízió elnökének, két sikeres televíziós alkotásért. A Bartók jubileumi év hiányosságai okán, az elsősorban pénzhiány eredmé­nyezte, méltatlan, szürke programok miatt, kultúrpolitikai elégedetlenség támadt oda­haza, amelyet most a Hungaroton ellensúlyoz. A "Gyökerek - Bartók Béla 1881- 1945" című háromrészes dokumentum­film, valamint Bach: Cselló-szvitjeinek felvétele Perényi Miklós előadásában tavaly karácsonykor jelent meg a Hun­garoton DVD kiadásában, és alig egy év alatt érte el az aranylemez példány­számát. A Bartók életéről és munkássá­gáról készült filmet Gaál István rende­ző és Várbíró Judit szerkesztő közös forgatókönyv alapján készítették.- Kizárólag dokumentumok: Bartók levelei, írásai, művei, élethelyszínei fel- használásával készítettük - mondta Vár­bíró Judit. Az alkotás ez által hiteles, személyes vallomásként idézi fel Bartók alakját, gondolatait, filozófiáját, élet­helyzeteit, sorsát. A filmben Bartók műveit a legkiválóbb előadók szólaltat­ják meg, a teljesség igénye nélkül: Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, Ránki De­zső, Pauk György, a Keller Vonósné­gyes, Frankó Tünde, Csavlek Etelka, Gulyás Dénes és Schiff András. A 2001-ben, Bartók születésének 120. év­fordulóján bemutatott alkotás meg­nyerte a közönség tetszését, így a több­szörös sugárzás, fesztiválokon történt vetítés mellett igény mutatkozott a mű kiadására is. A megjelent DVD művé­szi és dokumentatív értékei miatt nem­csak a nagyközönség számára, de szak­mai dokumentumként, könyvtáraknak, iskoláknak, zenei tanintézményeknek is fontos forrás-anyagot jelent. A két aranylemez DVD, New York magyar és nem magyar komolyzene­kedvelőinek is öröm, hiszen a sokáig itt élő világhírű zeneszerző e modern elektrotechnika korabeli sikerét, mond­hatnánk saját "földijük" sikerének is érezhetik. A New York-iak büszkesége volt, amikor évtizeddel ezelőtt felállí­tották a metropolis-beli lakóházának fa­lára Bartók Béla arcszobrát! Különösen a vele járó óceán-átrepülés miatt. A szobrot ugyanis különleges erejű köte­lekkel a gépből "kilógatva" hozták át az óceán felett, számtalan légi fotós nagy örömére. A Hungaroton pedig ismét a magyar zenekultúra nagyon fontos oszlopának mutatkozott , hiszen nemcsak a két aranylemezzel pótolt egy kultúrpoliti­kai hátrányt. Már megkezdték a zenei vitát kiváltó Bartók-életműsorozat ki­adását CD-n. Emellett karácsonyra sok érdekes zenemű sorában például Dobrovai László már most nagy sikerű 1956. című szimfonikus képeit, s vele egy CD-n a Gyurkovics Tibor verseire írott "A szobor" című balettzenéjét is kiadták. A prózai irodalmi lemezek so­rát pedig a "Találkozás egy fiatalember­rel" című, s hat Karinthy novellát tar­talmazó CD gazdagítja Mácsai Pál, Szilágyi Tibor és Papp Zoltán előadásá­ban. F.D. H Csiszár Imre színházi rendező... EGY CSEPP EMBERSÉG Egy olyan idézetet hoztam, ami nemcsak kedves számomra, hanem azt hiszem, a szín­házi pályán egy kicsit iránymutató is. Nyilván ezért is tetszett meg nekem, ezért is vá­lasztottam. Mellesleg egy nagyon híres, a szí­vemnek nagyon kedves képzőművész­től, Kondor Bélától való. Egészen pon­tosan így hangzik: " Jaj annak, aki nem mer képzelődni, mert hamar megva­kul." Ez a frappáns megállapítás Kondor egész pályájára igaz, fantasztikus képein látjuk, hogyan lesz a hétköznapi unal­mas életből gyönyörű álomvilág. De ez minden valódi művészetre igaz, így a színházra is, ami nem nélkü­lözheti az egyéni megvalósításban, a rendezésben, a színészi munkában azt a fajta fantáziát, amit a néző igényel, ami­kor eljön a színházba. Brook (a világhírű angol rendező és színház-újító,-a szerk.) úgy mondta: "Sokféle a színház, de egy színház van, ami nem jó: az érdektelen színház. Ér­dekes színház pedig sokféle lehet és az mindig jó." Tehát ez az érdekesség, azt hiszem, nélkülözhetetlen. Ezt mondom ma, amikor a színházban divattá vált, hogy a művészek széken ülnek, szemben a kö­zönséggel, és felmondják a szöveget. Én nem hiszek ebben. Én olyan előadásban hiszek, amelyik a mozgalmasságával, a látványvilágával, álomvilágával egv másik dimenzióba vezeti el esténként a nézőt. A Kondor Béla-idézet nemcsak mű­vészekre vonatkozik, hanem a hétköz­napi emberre is igaz. Muszáj néha az álomvilágunkat egy ki­csit megélni, megmozgatni a fantáziánkat, felfrissíteni vele a hétköznapjainkat. Több mint kétmillió látogató a Terror Házában Több mint kétmillió látogatót fogadott az idén a Terror Háza Múzeum, amely sikeres évet zár annak ellenére, hogy az. intézmény költségvetési támogatása mintegy a fele a 2002-ben odaítéltnek - közölte Sdvmidt Má­ria főigazgató szerdán, évértékelő sajtótájé­koztatón, Budapesten. Elmondta: minden évben kérdéses volt, hogy a kormánynak milyen megszorító intéz­kedései vagy megszüntető szándékai vannak. A múzeum a költségvetési törvényben eddig külön sorban szerepelt, ez azonban az idén megszűnt. Hiller István oktatási és kulturális miniszter egyelőre szóbeli ígéretet tett az in­tézmény támogatására, az összeg tíz százalék­kal marad majd el az ideitől - tette hozzá. "Nem tudom, hogy ebben a reformoktól égő országban az írásbeliség megszüntetése is szerepel a reformok között, vagy egyszerűen nem tudnak írni, de bízom a szavában" - kö­zölte a főigazgató, hangsúlyozva, hogy a tá­mogatás csak az üzemeltetési költségeket fe­dezi, ezért lehetséges a belépőjegyek árának emelése is. Schmidt Mária a múzeum rendezvénvei- ről szólva kiemelte az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójával fog­lalkozó konferenciát, továbbá a Hősök falá­nak létrehozását, amelyen fotók és életrajzok láthatók. A kiállítások mellett a múzeum há­rom nemzetközi konferenciát szervezett, ezek anyagaiból évkönyv megjelentetését tervezik. A Terror Háza - az. idén először - a Sziget fesztiválra is kitelepült. Röviden Magyar "fényhárfa" Essenben Lézerfények érintésével megszólaltatha­tó fényhangszer-bemutató kezdődött a németországi Essenben. A Németorszá­gi Magyar Kulturális Évad 2006-2007 keretében, több kulturális esemény kö­zött mutatkozott be a kortárs magyar ze­neszerzők és a lézeres technikát alkalma­zó fényművészek által létrehozott instal­láció abból az alkalomból, hogy idén Magyarország a díszvendég a Ruhr-vi- déki városban 57. alkalommal megren­dezett fényhetek rendezvényein. 20 ÉVE HALT MEG PÁGER ÄNTAL Húsz éve, 1986. december 14-én halt meg Páger Antal Kossuth-díjas színész. 1899. január 29-én született Makón, ahol apja a pénzügyigazgatóság altisztje, anvja pedig a helyi színház jegyszedője volt, aki fiát is gyakran vitte magával a színházba. A színészi pálya mellett a gimnáziumi években a festészet iránt kezdett érdeklődni, tanárai szerint is rendkívül tehetséges volt. Fizetésképtelenné vált a Magyar Írószövetség Fizetésképtelenné vált 61 éves történeté­ben először a Magyar írószövetség; fel­mondtak hét dolgozójuknak, januártól fővárosi könyvtárukat is kénytelenek bezárni - közölte a szervezet vezetése kedden. "A diktatúra bukása óta még so­hasem volt példa arra, hogy a szakmi­nisztérium a működési támogatásokat a folyó év decemberéig ne fizesse ki, s ar­ról még csak szerződést se küldjön" - ol­vasható abban a tájékoztatóban, amelyet Kalász Márton, a Magyar írószövetség elnöke és L. Simon László, a szervezet titkára jegyez. Az ÉV KÖNYVE Átadták a Révai Digitális Kiadó és a Nők Lapja Cafe által meghirdetett írd + Te - Áz év könyvét elnevezésű irodal­mi verseny díjait, kedden az egyik buda­pesti Alexandra Könvvesházban. Az au­gusztusban meghirdetett pálvázatra bárki beküldhette kereskedelmi forga­lomba korábban nem került, legalább 200 ezer karakter terjedelmű, magvar nyelvű, saját prózai művét (regényt, kis­regényt. novellafüzért). A felhívásra kö­zel 350 alkotás érkezett, ebből választott ki a zsűri 12-őt, melyekre a Nők Lapja Cafe internetes oldalán lehetett szavaz­ni. Elektrografikai kiállítás TEKINTHETŐ MEG SZEGEDEN A születés és az anyaság a témája Sán­dor Edit elektrografikáinak, amelyek a szegedi Belvárosi Kamaragalériában te­kinthetők meg keddtől. Az alkotó az MTl-nek elmondta: a kamaratárlaton öt sorozat tizenöt képe látható, amelyek fénymásolóval és számítógéppel készül­tek. Mint elmondta, a képek azt próbál­ják visszaadni, hogv milyen boldogságot él meg az anva, amikor megszüli gyer­mekét, hogyan alakulnak át mindketten, miként változik a személyiségük az évek alatt. A címek is erre utalnak: rejtelmek, csend, születés oltára - fűzte hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom