Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-04 / 263. szám
14 MAGYAR SZÓ - A HÍD Kultúra 2006. AUGUSZTUS 4. Röviden A Sándor palota SZÜLETÉSNAPJA Kétszáz éve épült fel a budavári Sándor palota, amelyben a köztársasági elnök hivatala működik. A Köztársasági Elnöki Hivatal szeretné méltóképpen megünnepelni a klasszicista épület jubileumát. Ezért a Szent György téren a fegyveres testületek fúvószenekarai augusztus 4-től szeptember 23-ig minden szombaton és vasárnap délelőtt 11 -kor és délután 3-kor térzenét játszanak. A palotában az épület történetét bemutató kiállítás nyílik, amelynek megtekintése ingyenes. Hasonlóan megtekinthetők a palota belső termei. (AMSZ) Holywood hátrál Holywoodban legutóbb nem fogadták el a Private című olasz film Oscar-díjra jelölését, mert nem olaszul, hanem közel-keleti nyelveken beszéltek benne. A keletkezett botrány hatására az Amerikai Filmakadémia 2007-től új szabályozást vezet be. Attól kezdve nem lesz előírás, hogy a nevező nemzet hivatalos nyelvén szóljon a jelölt film. Egy kikötés azonban marad: nem beszélhet túlnyomórészt angolul. (AMSZ) Elhunyt Zenthe Ferenc, a nemzet színésze Lapzártánk idején jött a hír: 86 éves korában elhunyt ZenthfEerenc, a nemzet színésze, Kossuth-díjas színművész, az első magyar történelmi tévésorozat, A Tenkes kapitánya óriási népszerűségű címszereplője, a Madách Színház művésze. Margitszigeti nyár és játékok Az idei Margitszigeti Szabadtéri Játék programsorozatába Jurányi Patrick, a fiatal koreográfus A notre-dame-i toronyőr balettváltozatát készítette el, amelyet a Pécsi Balett felkérésére. A zenét Weisz Nándor szerezte, a címszerepet Kovács Gergely Csanád az Operaház művésze hívja életre vendégként. Esmeraldát Spalla Korinna, a papot Vincze Balázs a Pécsi Balett új igazgatója, Phobus kapitányt pedig Szalka Krisztián táncolja. A MAGYAROK KRÓNIKÁJA A Helikon Kiadó 2006 legszebb ajándék- könyveként újra megjelenteti A magyarok krónikája című, sokak szerint az egykori Hóman-Szekfű hat kötetes Magyarország története című népszerű történelemkönyvének szerepét töltheti be A 14.999 forint árú könyv előrendelőinek 25 százalék kedvezményt adnak. (www. helikon.hu). Megjelenés szeptemberben. Több mint kétszáz dísztárgy eltűnése az Ermitázsban Több mint kétszáz kiállított dísztárgy eltűnését fedezték fel egy rutinleltár során a szentpétervári Ermitázsban, a világ egyik legnagyobb múzeumában. A kiállított tárgyak eltűnésére rejtélyes körülmények között derült fény. Az orosz ékszerművészet- részlegnél betervezett leltár kezdetén az egyik teremőr hirtelen rosszul lett és meghalt, később azt állapították meg, hogy 221 kiállítási darab hiányzik. Az eltűnt dísztárgyak értéke 5 millió dollárt tesz ki. Az Ermitázsból utoljára 2001 márciusában tűnt el egy kiállított festmény. I Gyökérvágások a szellemi tőkén ÉS MÉGIS ÉLÜNK...! E regényeimet kölcsönözzük az interjúhoz, hisz oly sok csapás ellenére - mégis élünk! A Dévényi István írta jól időzített interjú - melyet némi rövidítéssel alább közlünk - az egyetemi-főiskolai jelvételi adatok ismertetése napján, július 26-án jelent meg. Az adatok szerint megkezdődött szellemi tőkénknek, az ország gazdasági fellendülésének legmélyebb bázisának visszafejlődése. Tavaly még 35, idén már csak 4 egyetemi-főiskolai szakhoz kellett a legmagasabb, vagyis 140 feletti felvételi pontszám és a tavalyi 213 helyett idén már csak 83-hoz volt szükséges a HOHO közötti pontszám, Ezen igénytelenségek mellett is, a jelentkezők száma ösz- szességében 10 százalékkal csökkent. Mindez a magyar szellemi tőkét érő gyökérvágások nyomait mutatja. Ha így megy, lesz-e még például öt magyar fizikus lángelménk, mint Teller Ede és társai? E közben most figyelt fel a világ Halász Gábor magyar gimnazistára, aki a 37-ik diákolimpián a világ legjobb elméleti fizikusa lett. E nagyszerű jelzés alapján a szellemi tőke jövője nem az ifjú magyar tehetségeken múlik. Másokon! Dévényi István (Heti Válasz) kissé rövidített interjúja Halász Gáborral:- Kétszer indult, kétszer nyert. Ilyen egyszerű megszerezni az olimpiai bajnoki címet?- Bizonyára meglepően hangzik, de a diákolimpiái feladatok szinte nem haladják meg a középiskolai tananyagot, a szervezők ugyanis nem pluszismerteket kémek számon, hanem a versenyzők kreativitására kíváncsiak. Vagyis hogy miként tudjuk alkalmazni az iskolában megszerzett tudásunkat, s én ebben bizonyultam a legjobbnak. És az is fontos, hogy a diákolimpián gyorsnak kell lenni, mert igencsak szűkre szabott a feladatok megoldására fordítható idő.- Semmi titok? Csak mert a magyarok rendre jól szerepelnek az ilyesfajta nemzetközi megmérettetésen?- Talán mert jó az oktatási rendszerünk és kimagasló képességűek a tanáraink. (A magyar oktatási rendszer közel másfélszáz év alatt formálódott ki, a mai tanárok pedig az így kialakult iskolai és egyetemi rendszerben végeztek. A szerk.). Ráadásul a tudományos világ- versenyeket nagyon erős selejtezők előzik meg, így már az is komoly eredmény, ha valaki bekerül a magyar válogatottba. Nem véleden tehát, hogy Szingapúrban a csapattal is - Kónya Gábor, Meszéna Balázs, Molnár András és Széchenyi Gábor - ezüstérmet szereztünk.- A tavalyi egyéni elsó helyezést viszont már nem sikerült megismételnie.- A kísérleti fizikai rész most kevésbé sikerült - a verseny ugyanis elméleti és gyakorlati részből áll. Habár összességében az egyik elméleti feladat volt a legnehezebb. A leírás szerint egy mozgó rudat fényképeznek le, ami azért érdekes, mert a rúd elejéről és végéről eltérő idő alatt érkezik meg a fény a kamerába. Ebből kell kiszámolni például, hogy mekkorának látszik a rúd és mi történik a rúddal különböző helyeken. Kísérletben pedig mikrohullámok visz- szaverődését, törését kellett vizsgálni: itt a viaszból készült prizmák törésmutatójának meghatározása volt a legnehezebb. Igazából nem a mostani, hanem a 2005-ös összetett győzelmem volt a meglepő eredmény, mert mindig is jobban szerettem az elméleti fizikát.- Nevét máris a honi fizikatudomány nagy reménységei között emlegetik.- Megtisztelő, de még a pályám legelején járok. Valójában még azt sem döntöttem el, hogy a fizikán belül mivel szeretnék foglalkozni. Több terület is érdekel, ugyanakkor ha most kellene szakosodnom, igencsak nehéz helyzetbe kerülnék. Szerencsére az egyetem öt évig tart, így van idő, a lehető legtöbb szempontot mérlegelni.- Például?- Például, hogy egy elméleti fizikusnak milyen az elismertsége. Vagy hogy a kutató fizikus vagy az elméleti területen dolgozó tudós mennyit keres, és mit ajánlanak ezzel szemben kifejezetten fizikusokra vadászó cégek.- Fizikusokra vadászó cégek? Ez meglep.- Az elektronikával foglalkozó vállalkozások örömmel alkalmaznak fizikusokat. Persze itt a mérnöki végzettség sem árt. Ugyanakkor például a bankok is előszeretettel foglalkoztatják a fizikus végzettségű diplomásokat, nyilván mert képességeikkel a pénzügyi világban is helytállnak. Aki egy bonyolult fizikai problémát megold, nagy valószínűséggel a gazdasági problémákkal is elboldogul. (Dévényi István, Heti Válasz) Szeptemberi szólővesszők PETI, A TŐKEDUGVÁNY Kereken egy hónap és Petiből, Józsikából, nem különben Sáriból, Zsó- kából és mindenféle nevű 6 éves srácokból és kislányokból szellemi szőlővessző lesz. Egy ilyen kócos "szőlővessző" kézen fogja az anyut, belép a suliba, átesik a zabszempróbán, aztán beletörődik a sorsba. Azért még sokáig minden reggel arra hegyez, mikor szólal meg a tanításvégi csengő. És az anyuk? Nagyon jó, ha minden felnőtt családtag együttgondolkodik, de legalább együtt érez az anyuval és szeretedég- kört vonnak köréje. Az anyu pedig belefog élete legfelelősebb nagy vásárlásába. Micimackós legyen-e az iskolatáska, s rajta Walt Disney matricák, avagy fordítva, a tolltartó pedig a legújabb rajzfilmfigurákat viselje-e? A döntnök e kérdésekben a csöppség, teljesüljön az ő kérése, hátha ez jobban motiválja az iskola szeretetére, a többi már a tanító néni dolga. Azon kívül, hogy a fiatal mama boldog büszkeséggel érzi át: így kell ennek lenni, hisz a legapróbb dolgok ettől kezdve lehetnek majd a legnagyobbak, nos, azon kívül sok minden zajlik benne. Az anyák ettől kezdve sokszor gondolják végig, hogy Peti és a többiek miképp érdeklődnek a betű és egyéb új dolgok iránt, hogy tanulják meg az elsajátítás helyes technikáját, és milyen mély az alsó tagozatos pedagógus elhivatottsága, hogy nyitja meg a kisgyerekek előtt a kaput az írás-olvasás-szá- molás birodalmába. Az elsős kisgyerekek mellett gondoljunk az anyukákra is. Amerikai emigrációban, szemben a hatalmas olvasztótégellyel, ne csak a pedagógusra, hanem az anyákra is féltő szeretettel figyeljünk. Távol az óhazától, leginkább az édesanyák a "nemzet napszámosai", és a sokféle kislányok és Peti "tőkedugványok", vagyis a későbbi szellemi tőke gondozói.
