Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-04 / 263. szám

2006. AUGUSZTUS 4. Kultúra I Útiélmény karosszékben ülve (2.) G. CANYON, N. YORK Nyári útiélményt adunk olvasóinknak: sorban bemutatott három remek fotóalbu­mot. Reményeink szerint olyan érzést nyernek vele, mintha a helyszínen járnának, de karosszékben ülve, útiköltség, úti fáradtság és hosszú utazás nélkül. Ennek a Sáros László alkotta-írta, egyedül álló szépségű és gondolatvilágé fotóalbumnak a szövege kétnyelvű: ma­gyar-angol. Benne van egyik Makovecz. A könyvterv és a tipográfia ugyanis Makovecz Benjáminnak, Makovecz Im­re, a magyar építőművészet újjáterem- tője fiának a munkája. O írta az úgyne­vezett fülszöveget, mondhatnánk aján­lót is, mely jellegzetes, modem stílus­ban alább olvasható: "Születtem ezerki- lencszáznegyvenegyben, Jászberény- ben, és ezerkilenszáznyolcvanegyben New Yorkban. Erre a mondatra egy régesrégi fotókiállítás katalógusából em­lékszem, - e könyv szerzője nem ma kezdte e fényképezést. A másodjára New Yorkban született fényképész az­tán eljutott a Grand Canyonhoz is, ahol egyszer csak felismerte, hogy hazaért. Mármint a születésének helyére, vagyis New Yorkba. Ez ám a csapda! A némi­képp szellemképessé vált második szü­lőhely kétfajta látványai egymásra má- solódtak. A tornyok kővé váltak, a falak sziklasíkok lettek, a város terei a canyon roppant ürességei, a párkány szirtfok, a felhőkarcolók közrefogta mélység szur­dok. Micsoda öröm és izgalom lehetett! Az amúgy is forró sziklák - vagy tor­nyok - között izzó napsütésben egészen nyirkos lett majdnem (de nem) remegő kéz markolta fényképezőgép. Amelyik­kel korábban az elgázolt macskát fény­képezte, házakat, cigányokat meg a boncterem fagyos rémségeit. A szere­tett nikoneff. Az a szögletes fejű". Lemezcsemegék nosztalgiáimnak Budapest, 2006. július 31. Évtize­dek óta halott, vagy régen hallott elő­adók, együttesek lemezei jelentek meg, illetve jelennek meg hamaro­san. Freddie Mercury és John Lennon újdonságaira valószínűleg nemcsak a nosztalgia-éhes zenerajon­gók harapnak majd. A Beatles egyik kulcsegyénisége dokumentumfilmen kopogtat be a rajongóihoz. A "The U.S. vs. John Lennon" című dokumentumfilm ze­nei anyaga szeptember végén jelenik meg a Capitol-EMI kiadásában. Ti­zenkilenc eredeti Lennon dal kerül a most megjelenő CD-re és DVD-re. Köztük lesz az Imagine, az Instant Karma (We All Shine On), a Happy Xmas (War is Over) című klasszikus. Lesz azonban meglepetés is: például az Attica State eddig kiadatlan válto­zata. Ez a szám szerepelt Lennon 1972-ben megjelent Some Time In The New York City dupla albumán. A másik korábban kiadatlan szám az Imagine nagylemezről ismert How Do You Sleep instrumentális válto­zata lesz, amely szerepel a szeptem­ber 15-én bemutatandó filmen is. Más stílus, más zenei korszak a szintén évek óta halott Freddie Mercuryé. A napjainkban is zenélő Queen együttes legendás frontembe­re idén lenne hatvanéves, ebből az al­kalomból jelenik meg egy dupla CD legjobb szólódarabjaiból. Ezeket da­lokat nem lehet feltétlenül összeha­sonlítani a Queennel készült Mer- curv-számokkal. A szeptember 4-én, éppen a meg nem ért születésnapra időzítve megjelenő dupla lemezen lesznek ritkaságok és eddig soha nem hallott darabok. Freddie első szólólemeze sokak szerint az 1985-ben kiadott Mr. Bad Guy című album. Bár ténylegesen valóban ez az első hivatalos szólóko­rongja, Mercurynak sokkal koráb­ban, már 1973-ban jelentek meg szó­lólemezei. Igaz, ezek feldolgozások voltak a Beach Boys és a Goffin-King szerzőpáros dalaiból, de megfeled­kezni akkor sem illdomos róluk. Három pár kép a Grand Canyonból New York építészetére állítólag átsugárzó STÍLUSRÓL: 1. A Canyon de Chelly egyik sziklája és 2. A Vasalóház a Broadway-n 3. A Monument Valley és 4. A Financial Trade Center 5. A Monument Valley és 4. A Four Tree a Chase Manhattan Bank and Plazán. (Cezar Pelli, 1988.) MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 Könyv Martina Formant n.Á Illatos fehérneműk hajtogató) a I logy fehérnemű és illatos, az rendben van, el is várjuk. De hogy "hajtogatója"!? Az illatos fehérne­műről jobb férfiaknak spéciéi nem ez jut eszükbe! Ha lendületben va­gyunk, kit érdekel, hogy a tangaárút hogyan hajtogatták be a szekrény­be? Ha meg az illatukat, csábítás végett, még másfél vödör Givenchy kölnivel is feljavítják, ájultan ki­esünk a lendületből. írják a könyv előzetesében, hogy "olykor pikáns mű". Nekem már pályakezdő szok­nyavadász koromban, szóval tíz esz­tendősen, bízom' dögösebb volt a pikantériám. Martina Formanová azonban a férfi-nő közös pillanato­kat ízlésesen "ölelésnek" nevezi. A reklám és fülszöveg nem a könyv el­olvasása nélkül sikerült egymástól ilyen túl függetlennek? Mert jó a regény és a szerzője jó író. A cseh-amerikai írónő jól érzi a szöveg belső erejét, lüktetését, amellyel az olvasót már az első lap­oldalakon az irodalomba emeli, s nem csak a szöveggel, hanem a cse­lekmény érdekességével és jó tem­pójával is. A történet egy felelős nő emberi sorsa, az örök nő életépítő útja, célpontban a családi fészekkel. Olcsó volna most arra utalni, hogy a szerző a prágai színművészetin vég­zett s tanulta ezt. Ritka balgaság, hi­szen a szükséges és hasznos diploma és maga az alkotó tehetség két külön érték, még ha olykor szerencsésen egybe is játszanak. Stílusbemutató sorok a regény­ből: "...az Orion csokoládégyár diadala.. Egyszerűen felkapok egy Milena szelete és egy Kofilát, a cso­koládés gesztem ének pedig odasú­gom, hogy majd legközelebb." Vagy: "...félt, hogy megint egy közönséges reggelre ébred majd, amikor nem lesz sem ölelés, sem utód, csak gyűrött párnák és abszt­rakt mondatok." Más: "A kórházi szoba nyitott ablaka alatt, valahol az oleanderbokrok között lesben állnak a régi ellenségeim. A fogyókúra, a kétségek és a félelem." E regény címe megtévesztő. A kötet ugyanis nem egy könyv- biznisz olcsó nyári limonádé üzlete, hanem az Ulpius-ház kiadta iroda­lom. Fordítója,V. Detre Zsuzsa is a szöveghangulatok igényes átülteté­sének, a jelen magyar nyelvhez való hűségnek megfelelően vette kezébe a fordítást és szép sikerrel végezte A mai amerikai irodalom egyedi műve ez a regény, hiszen a párhuza­mosan New York-i és Connecticut-i lakos Forman család már régi ameri­kai. De az Ulpius-ház jóvoltából e regény az amerikai magyarság ma­gvar nvelvű irodalma is. (Földessy Dénes) Szerkesztette: Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom