Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-18 / 265. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hírháttér Merénylet-kalendárium ^4% Párizs, 2006. augusztus 10. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellen készülő több merényletsorozatot hiúsítottak meg 2001. szeptembere 11-e, a New York és Washington elleni terrorista támadások elkövetése óta.- 2006. július 7.: az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bejelentette, hogy felgöngyölítette egy olyan összeesküvés szálait, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet felbujtására a New York-i tömegközlekedés hálózat ellen irányult volna. 2006 júniusában az amerikai belbiztonsági minisztérium terrorcselekmények több leleplezett tervéről számolt be: - 2003 szeptemberében az al-Kaida fényképezőgépeket és más hasonló eszközöket szándékozott felhasználni robbanóanyagok és fegyverek elrejtésére, hogy repülőgépeket eltérítve mérjen csapást az Egyesült Államok keleti partvidékére, Nagy-Britanniára, Olaszországra és Ausztráliára.- 2003-ban az al-Kaida tervbe vette, hogy a londoni Heathrow repülőtérről induló gépeket kerít hatalmába és azokat nekivezeti a légikikötőnek és egy londoni üzleti negyedben lévő toronynak, a Canary Wharfnak.- 2003 májusában az al-Kaidának egy robbanóanyaggal megrakott repülőgéppel kellett volna megcéloznia a pakisztáni Karacsiban lévő amerikai konzulátust. 2006. február 9-én George Bush amerikai elnök felfedte: Los Angeles legmagasabb felhőkarcolója, a Library Tower ugyanarra sorsa juthatott volna, mint a New York-i ikertornyok, de az al-Kaida készülő merényletkísérletét 2002-ben leleplezték. 2005 októberében a Fehér Ház felfedte, hogy a 2001. szeptember 11-én történt terrorista támadások óta milyen összesküvéseket hiúsítottak meg:- 2004 tavaszán az amerikai és a szövetséges hírszerzés kudarcra kárhoztatott egy készülő merényletsorozatot, amely brit városok ellen irányult volna.- a londoni Heathrow repülőtér elleni támadásra szőtt összesküvés szálait fedték fel 2003-ban. A merényletet - amelyet a szeptember 11-i támadását szervezők terveztek meg - polgári repülőgépek bevetésével akarták végrehajtani.- 2003 tavaszán az Egyesült Államok és egy mások ország meghiúsította azt, hogy Karacsiban nyugati és más célpontok ellen hajtsanak végre támadásokat.- 2003 közepén lelepleztek egy, az Egyesült Államok keleti partvidéke ellen készülő polgári repülőgépes támadás tervét.- 2003-ban az Egyesült Államok és egyik szövetségese meghiúsított egy támadást, amely egy turistaközpont ellen irányult volna.- 2002 közepén az Egyesült Államok leleplezett egy tervet, amelynek alapján eltérített repülőgépekkel mértek volna csapást a nyugati partvidékre. Ennek a tervnek az elkészítésben a szeptember 11-i támadások legalább egy szervezője vett részt.- 2002 májusában amerikai területen lévő ingatlanokat akartak felrobbantani és egy radioaktív anyagot tartalmazó "piszkos bombát" bevetni.- 2002 végén és 2003-ban az Egyesült Államok és egyik szövetségese meghiúsított egy olyan al-Kaida által szervezett merényletet, amely a Perzsa-öbölben közlekedő hajók ellen irányult volna.- 2002-ben hasonló merényletkísérleteket akadályozták meg a Hormuzi- szorosban. 2004. március 30.: hét brit állampolgárt vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy robbantásos merénysorozatot akartak végrehajtani a szigetország területén, és ezek során célba vettek volna egy lonKeveset tudnak a magyarok 56-ról Budapest, 2006. augusztus 10. Keveset tudnak a magyarok 1956-ról, egyes felmérések szerint a diákok kétharmada, idő hiányában, nem is tanul forradalomról, de a meglévő ismeretek többsége is sokszor hiányos, vagy téves. Az MTI tudósítója a Szigetre kitelepült olyan tudományos szervezetek képviselőit és más szakembereket kérdezett a magyarok '56-os tudásáról, akiknek célja, hogy akár alternatív módszerekkel is, de megismertessék az emberekkel saját történelmüket. A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvéleménykutató Intézet közelmúltban publikált felmérésében a diákok mindössze 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanult az ‘56-os forradalomról. A kutatás során hétszáz, 14 és 20 év közötti fiatalt kérdeztek meg az ország több nagyvárosában. A tanulmányt készítő oktatási cég alapítója, Andrea Lauer Rice elmondta, hogy az ismeretekkel rendelkező kisebbség a nagy részének is sokszor helytelenek az információi; például voltak olyanok, akik Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az ‘56-osok közé sorolták. Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója rámutatott, hogy a diákok 17 éves korukig nem is tanulnak a forradalomról, hiszen a tananyag időrendben követi végig a történelmi eseményeket. A szakértő, a Történelem Tanárok Egyesületének felmérésére hivatkozva elmondta, hogy az osztályok kétharmada idő hiányában nem is tanul a II. világháború utáni eseményekről. A szakember szerint ugyanakkor nemcsak az időhiány a gyenge pont az iskolai oktatásban. Annak ellenére, hogy ma már bőséges a szakirodalom a témában, sok tanár még mindig nem tudja pontosan, hogyan közelítsen a forradalomhoz. Tallai Gábor azt mondta, nagy probléma, hogy az ‘56-os eseményeknek napjainkban sincs egységes narratívájuk, megítélésük: vannak, akik polgári forradalomként tartják számon, mások egy szocialista harmadik út modell megte- remtési kísérleteként tekintenek rá, de még a XXI. században is van olyan magyar gimnázium, ahol a tanár ellenforradalomként tanítja az ötven évvel ezelőtt történteket. Nemcsak a fiatalok tájékozatlanok azonban a forradalommal kapcsolatban, hanem a társadalom nagy része is keveset tud az ‘56-os eseményekről - tette hozzá Tallai Gábor. Megítélése szerint a magyarok ismerete azért csekély, mert a rendszerváltásig nem lehetett az akkor történtekről beszélni, 1989 után pedig nem volt olyan kezdeményezés, amely felvállalta volna, hogy az ‘56-os eseményeket egy közös társadalmi emlékezetbe ágyazza, így az emberek nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hasonlóan vélekedik az 1956-os Intézet kutatója, Lénáit András is, aki szerint Nagy Imre mártír miniszterelnök újratemetése volt az utolsó olyan esemény, amely megérintette a társadalmat. A szakember szerint az iskola, a média és a családi emlékezet hiánya az oka annak, hogy keveset tudnak magyarok ‘56-ról. Lénárt András rámutatott, hogy csak azokban a családokban téma a forradalom, amelyeknek valamelyik tagja tevékenyen részt vett az eseményekben. A média nagy részén pedig nem jutnak át a tudományos témák, a híradásokban megjelenő évfordulós koszorúzások, politikusi beszédek pedig nem érdeklik az emberek többségét - hangsúlyozta a kutató. Patonay Anita, a témával foglalkozó szakértő szerint választóvonalak figyelhetőek meg a különböző generációk között: vannak, akik átélték az ötven évvel ezelőtt történteket, így személyes élményekkel árnyalt tényszerű ismereteik vannak, azok, akik a rendszerváltás előtt 2006. AUGUSZTUS 18. doni nagy diszkót, valamint elektromos- és gázberendezéseket. 2001. december 22.: az American Airlines Párizsból Miamiba tartó járatán a brit Richard Reid, az al-Kaida tagja megpróbálta működésbe hozni a cipőjébe rejtett robbanószerkezetet. A személyzet és az utasok összefogásával sikerült legyűrni őt és megakadályozni a merényletet. jártak iskolába, más szemszögből, gyakran téves ideológiával tanulták az akkor történteket, az új generáció pedig - habár lehetősége lenne arra, hogy objektívan ismerje meg az eseményeket - egyszerűen nem érdeklődik az 1956-os események iránt. A kutató szerint éppen ezért új módszerekre van szükség ahhoz, hogy közelebb hozzák az emberekhez a forradalmat. Patonay Anita szerint akár "trendi- vé" is lehetne tenni ‘56 szellemiségét. Saját tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy az iskolák csak az ötvenedik évforduló kapcsán élnek, például, a dráma- pedagógia nyújtotta lehetőségekkel. A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy elsődlegesen az oktatást kellene átalakítani ahhoz, hogy a magyarok többet tudjanak saját történelmük fordulópontjairól, ugyanakkor alternatív megoldásokra is szükség van. Például olyan projekteket kell indítani, amelyek során a közösség emlékezetét gyűjtik össze. Nagyon fontosnak tartják azt is, hogy az 1956-os szellemiség ne váljon az aktuálpolitikai csatározások eszközeivé. Egyetértés mutatkozik a témával foglalkozók között abban is, hogy az emlékév kiváló alkalmat kínálhat arra, hogy a társadalom nagy többsége többet megtudjon történelmének ezen részéről. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy emlékművek avatása, koszorúzások és nemzetközi delegációk látogatása önmagában még kevés ahhoz, hogy megváltozzon a magyar társadalom gondolkodásmódja, egységes kezdeményezésekre lenne szükség. Fizessen elő a Magyar Szóra! 1-877-A-MAGYAR
