Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-14 / 260. szám

24 MAGYAR SZÓ —A HÍD ÉLETMÓD 2006. JÚLIUS 14. KONYHA Rakott zöldbab * 25 dkg darált marhahús, * 40 dkg vajbab, * 1 fej hagyma, * 1 dl tejföl, * 1 tojássárgája, * 5 dkg reszelt sajt, * 1 teáskanál paradicsompüré, * olaj, * só, * bors, * reszelt szerecsendió, * provence-i fűszerkeverék Megforrósított olajon üvegesre pá­roljuk a kockára vágott hagymát. Hozzáadjuk a darált marhahúst és ad­dig sütjük, amíg kissé megpirul. Só­val, borssal, provence-i fűszerkeve- rékkel, paradicsompürével ízesítjük. A megtisztított, feldarabolt vajbabot sós vízben megfőzzük és lecsöpögtet- jük. Kiolajozott tűzálló tálba leréte- gezzük a babot és a hagymás húst. Le­öntjük a tojássárgájával elkevert, re­szelt szerecsendióval fűszerezett tej­föllel. Közepes hőmérsékleten 20 per­cig sütjük. Meghintjük a reszelt sajttal és 5 percre visszatoljuk a sütőbe. Védőoltás készül a dohányzás ellen •• * Hirdessen a Magyar Szóban, Amerika legkedveltebb magyar nyelvű hetilapjában! Lépjen velünk kapcsolatba MOST! UJSAG@AHID.COM TUNETOLTASBAN ✓ Ártalmatlanított vírusokat kapcsolnak nikotinmolekulákhoz, azzal a céllal, hogy <ágként a szervezetbejuttatva megkezdődjék a méreg ellenanyagának a ter- z első kísérletek azt jelzik: a kutatók jó irányban tapogatóznak. melése. Világszerte 1,2 milliárd ember do­hányzik, s bár kétharmaduk szeretne megszabadulni ettől a szenvedélyétől, a siker esélye elég kicsi: a leszokással pró­bálkozók többsége hat hónapon belül is­mét cigarettázni kezd - állítja a Science et Vie című francia tudományos havilap szerzője. Ezért azután igazi áttörést je­lentene, ha sikerrel járnának azok a ku­tatások, amelyeket öt tudóscsoport vé­gez, gyakorlatilag párhuzamosan a világ különböző részein (az Egyesült Álla­mokban, Nagy-Britanniában és Svájc­ban) egy dohányzás elleni védőoltás ki- fejlesztésére. A védőoltás ugyanis - el­lentétben a ma használatos, különböző dohányzásellenes szerekkel - a gyökeré­nél orvosolná a problémát: azt akadá­lyozná meg, hogy a nikotin bejusson az agyba. így a dohányzás nem okozna elé­gedettség-érzést, s az embereknek eszükbe sem jutna cigaretta után nyúl­ni, vagy - ha már dohányosok - maguk­tól felhagynának ezzel a káros szokással. A dohányzás hatásmechanizmusa régóta ismert. Amikor a dohányfüst le­jut a tüdőbe, a nikotin onnan átkerül a vérkeringésbe, s a vérrel nagyon rövid idő alatt eljut az agyig, ahol a megfelelő "Keleti" nyugalom a stressz ellen A ROSSZ IS LEHET JO A szervezetet érő stresszhatások akár kedvezőek is lehetnek, ha küzdésre serkentenek, mert az alkalmazkodó készség növelésével a pszichés és fizikai állóképesség javulását eredményezhetik. A y MONDÁSA Az asszony olyan mint az árnyék; Ha szaladsz utána, elfut előled, ha szaladsz előle, ő fiit utánad. (Eca de Queiroz) _ tai Vég 2006. július 12. A distressznek neve­zett, negatív hatások viszont erőszakos, kellemetlen ingerek, ezek feszültséget, szorongást, levertséget váltanak ki és tartós fennállás nyomán szervi tünetek egjelenését is előidézhetik, hangzott el ’egy stresszkezelést tanító háttérbeszél­getésen. Az egyén aktuális stressztűrő­képessége összefügg személyisége fizi­kai és lelki stabilitásával - vélekedik dr. Szalay Katalin neurológus. A nehezeb­ben alkalmazkodók könnyebben válasz­tanak helytelen stresszkezelési techni­kát, aminek legjellemzőbb formája a do­hányzás, a túlzott mértékű alkohol-, drogfogyasztás, a túlevés, és, vagy a kényszeres nassolás. Á nemkívánatos stresszhatásokat, a felgyülemlett feszültséget oldani, illetve kezelni kell. Vannak megtanulható tech­nikák, a különféle típusú egyének sze­mélyisége is fejleszthető a stressz jobb kezelése érdekében, vélik a szakembe­rek. Sokak számára mindennapi stressz- forrás a nap 24 órányi korlátozottsága. Akinek "nincs ideje" semmire, pihenésre nem szán időt, alvásra is csak keveset, hamarosan kimerül. Mindenkinek fontos a pihenés, de a felpörgött életvitel mellett egyre keve­JÚLIUS 24 Kinga, Kincső 25 Kristóf, Jakab 26 Anna, Anikó 27 Olga, Liliána 28 Szabolcs, Viktor 29 Márta, Flóra 30 Judit, Xénia Tévhit a túlsúlyos emberek jókedélye? Washington, 2006. július 6. Amerikai kutatók cáfolják a kedélyes kövérekről ki­alakult mítoszt. A közhiedelemmel ellentétben a túlsúlyosak között magasabb a de­pressziósok előfordulási aránya, mint az átlagos testalkatú emberek között - mutat­ták ki. Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának harmada számít túlsúlyosnak, a depresszió pedig a népesség 10 százalékát érinti. A Group Health Cooperative el­nevezésű szervezet kutatói dr. Gregory' Simon vezetésével vizsgálatukba 9125 fel­nőttet vontak be, akiket részletesen kifaggattak kedélyállapotukról. A vizsgált sze­mélyek negyede volt túlsúlyos, s az elhízottak 22 százaléka számolt be különböző pszichés gondokról, beleértve a depressziót. Az átlagos testalkatú személyek között az arány 18 százalék volt. A tudósok szerint az elhízottak "kedélytelensége" azzal (is) magyarázható, hogy a súlyfelesleg kihat az egyén egészségi állapotára, közérze­tére, ami aligha ad okot a túlzott vidámságra. Ugyanakkor a túlsúlyos emberek ke­vésbé hajlanak a kábítószerezésre, vagy a túlzott alkoholfogyasztásra. Jelenleg még nem világos, hogy a túlsúlyosság váltja-e ki a depressziót, vagy fordítva. receptorokhoz, ingerátadókhoz kapcso­lódva örömérzetet kelt. Ez a kellemes érzés pedig az első magyarázat arra, hogy miért nem képesek az emberek ab­bahagyni a dohányzást. A védőoltáson dolgozó kutatók abból indultak ki, hogy a nikotin-molekulát (amely túl kicsi ahhoz, hogy az immun- rendszer észrevegye őt, a "betolakodót", s ellenanyagot termeljen vele szemben) láthatóvá kell tenni a szervezet számára. Ezért egy ártalmatlanított vírushoz kap­csolva juttatták be a nikotin-molekulát a kísérleti személyek szervezetébe, s így az immunrendszer valóban reagált is: a nikotin ellen antitesteket kezdett ter­melni, amelyek hozzátapadtak a bejutta­tott molekulákhoz, s ártalmatlanították a káros vegyületet. Az első kísérletek pozitív eredmé­nyekkel jártak, de azért a lap beszámoló­ja szerint még nem teljes a siker. Az be­bizonyosodott, hogy a védőoltás nem veszélyezteti a betegek egészségét, s hogy valóban ösztönzi a szervezetet a nikotin elleni antitestek termelésére. Azonban nem mindenkinél ugyanolyan mértékben. Egy svájci kísérletnél példá­ul - amelyben 341 dohányos vett részt - csak a kísérleti személyek egyharmadá- nál termelődött nagy mennyiségű ellen­anyag. Ugyanakkor az is igaz, hogy e csoport tagjainak 43 százaléka végül si­keresen leszokott a dohányzásról, míg a többieknél csak 21 százalékos volt az arány. sebb a lehetőség a klasszikus értelemben vett regenerációra. A 3-4 hetes, környe­zetváltozással egybekötött - nyári vagy téli - aktív pihenés lenne az igazi. Mivel keveseknek van ennyi pihenésre fordít­ható ideje, át kell alakítani a szokásokat. Az egészség megőrzése, megszilárdítása vagy visszaszerzése céljából a valós lehe­tőségekhez kell igazítani a szabadidős (rekreációs) tevékenységet. Napjainkban egyre elterjedtebb a ke­leti kultúrákból megismert életfilozófia és életmód, a lelki harmónia és az egész­ség elérése érdekében átvett energetikai szemlélet. A jóga, a tai chi egyre kedvel­tebb. A testgyakorlatok, a légzésszabá­lyozás és a koncentrálás jelentős segít­séget tud nyújtani a fizikai-szellemi és lelki egyensúly megteremtéséhez és ezen keresztül segít a stressz oldásához is - véli dr. Szalay Katalin neurológus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom