Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-20 / 236. szám
2006. JANUÁR 20. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 I Condoleezza és a salzburgi zongora 2006: MOZART ÉVE A világkultúrának vannak kulcsnevei. Aki ezeket nem ismeri!?.... Ha az afrikai Nyasszafóld vén varázslója a faluszélnél sosem jutott tovább, na jó! De ha egy Vlagyivosztokbeli kikötői csapos Mozart nevére Lenin anyanyelvén visszakérdez: "Kto?” Hát bizony! Gondoleezza Rice-nak, az USA pikáns, egzotikus szépségű kü- lügyminisztemőjének viszont, - aki különben jő nevű zongoraművész, csak belekeveredett a világhelyzetbe -, hírek szerint mások protekció színvonalához képest tisztel- nivaló kérése van: jubileumkor hadd nézze és simogassa meg a mester Salzburgban féltve elzárt zongoráját. Alább a helyszíni sajtótájékoztatókon ott volt Metz Katalin kolléganőnk (Magyar Nemzet) írása. Wolfgang Amadeus Mozart, a zenetörténelem fiatalon elhunyt csodája, a tökély és harmónia fenoménja, ünnepi évét köszöntjük január hónapban. Születésének 250. évfordulóján az egész világon fejet hajtanak előtte. A barokk korszakát idéző hegyoldali város, a Salzach folyó kanyargóinak mentén, a település fölé magasodó XI. századi erődítménnyel Európa egyik legfestőibb fekvésű helysége. Lenyűgöző atmoszférájához társul nagy fiának, Mozartnak a szellemisége, ami Salzburg idegenforgalmát annyira megnövelte. Még 1917-ben a korszak nagy rendezőegyéniségének, a berlini Max Reinhardtnak ötlete nyomán merült föl az ünnepi játékok létrehozásának gondolata, ám igazából 1922-ben indították be, amikor megépítették a hatalmas, téglalap alakú Festspielhaust, amely az akkori legmodernebb színházi-színpadi követelményeknek is megfelelt. Azóta - a háborús éveket leszámítva - a zenevilág legrangosabb fesztiváljává nőtte ki magát, középpontjában természetesen a város nagy szülöttének opera- és zene irodalmával. Nincs az a nemzetközi nagyság, akinek a neve ne szerepelt volna az ünnepi játékok programjában az elmúlt nyolcvan évben, Idén végképp Salzburgra figyel a zenevilág. Nemcsak a művészek, a szakemberek, a kritikusok, hanem a politika korifeusai is. A január közepétől december közepéig zajló nemzetközi Mozart- év nyitánya magától értetődően a zeneszerző szülővárosában indul. Január 27- én, a lángelme születésének napján tudományos ünnepi kongresszus kezdődik, mely napokon át foglalkozik a zeneszerző élete és életműve fakasztotta kérdésekkel, témákkal, annak időszerűségével, amelyen zenetudósok, zenepedagógusok, művészek, Mozart-specialisták, kultúrairányítók, politikusok, és zenekedvelők érkeznek a nagyvilágból. Itt, a Mozart szellemiségével átitatott atmosz■ Könyv! ÉRTÉKELŐ: LIBASOR Tisztelettel elnézést kérek az olvasótól, de ezúttal rendhagyó könyvértékeló jegyzetet írok. Bár azt mondják, rendhagyó értékelés nincsen, csak rendes, ami rendhagyó, az elhagyhatja a realitást, a hitelességet, sőt, elhagyődhat a jegyzetíró esze is. Bizony! Am ezúttal női dolgokról szól a jegyzetre kiválasztott könyv, olyan igazi csacska realitásokról, amelyekről két hölgy beszélget, Ha hárman vannak, az már súlyosbító körülmény, de minimum társadalmi időpazarlás. így ez az írás rendhagyó jegyzet lesz, már a címe is elhagyja a rendet, mert a hölgyek tré- cselés közben nem libasorban ülnek, hanem általában asztal körül, karéjban, fotelekben, s lehetőleg minél jobban látszik a minél karcsúbb lábszáruk, akié nem karcsú, az nadrágba rejti. Nekem valahogy, tán tudat alatt, ez a "libasor" mégis jobb cím, de hogy miért! ? A könyv eredeti címe. Die beste Freundin, amit magyarra így fordítottak: A jó barátnő. Alcíme is van: Mi fűzi ösz- sze és mi tartja életben a nők barátságát? Verena Kast svájci pszichológusnő írta, a Park Kiadó Murányi Beatrix elmés fordításában hozta napvilágra, és hogy az olvasó mindjárt lássa, hová keveredett, a Verena így kezdi: "Néha úgy érzem, hogy nincs a világon még egy olyan szerencsétlen balek, mint én, aztán kiderül, hogy más nők is ugyanebben a cipőben járnak....és ettől valamilyen egészen különleges közösséget érzek. ...Minden gondolatomat megoszthatom más asszonyokkal, beszélgethetek velük az emancipációról, a másféle gondolkodásunkról, arról, hogy mennyire irtózom a macsó (szépfiús - a szerk.) viselkedéstől, mennyire sért az ilyesmi. ...Összeköt bennünket közös női mi voltunk,... így az ember egyszerre csak megint erősnek érzi magát." Helyben vagyunk, igazi vésés, tényfeltáró női gondolkodás! Nagy női keserv!" Verena Kast száz észak-németországi asz- szony bizalmas vallomása alapján írta meg e tanulmányát. Egyik harmincegy éves felnémet kisaranyos így vall a kötet alcímként is leirt alapkérdéséről (mi tarja életben a nők barátságát?). "...Folyton azon járt az eszem, hogy a férfiak mindig csak a barátnőmet bámulják, vagy csak ővele beszélnek, szóval hogy ő sokkal vonzóbb nálam.... Dühöngeni szoktam, ha a férfiak a barátnőmmel többet foglalkoznak...A cuccokkal is így vagyok néha, azon téférában találkoznak megünnepelni és fejet hajtani az előtt a fiatalember előtt, akit az istenek az emberiség legmagasabb rendű szolgálatára, művelésére és örömére küldtek 250 évvel ezelőtt, hogy rövid élete során korszakalkotó, örökérvényű, zeneirodalommal gazdagítsa a világkultúrát és a kulturvilágot. (Az egész évi teljes salzburgi program legkimagaslóbb eseményeit röviden, s egy írásban közöljük. Továbbá abban a reményben, hogy a metropolisz New York is illő színvonalon ünnepel, lapunk igyekszik az itteni legjelentősebb eseményeket is előre ismertetni. A szerk.) mázok, hogy ott az a csaj dögösebben néz ki, mint és, meg ilyesmik." Hát ennyit erről! Szóval ez a mű afféle keservek könyve. így jó szívvel ajánlok helyette egy vagányság könyvét. íme egy tipp: Kiképzett szoknyavadász koromból mentettem át a talán hálás utódoknak. Kell hozzá mindössze három egymás melletti színházi szék a nézőtéren. Balról ül a csábító férfi, mellette jobbról a kiszemelt férjes asszony, attól tovább pedig a férjes hölgy barátnője. Na mármost ha ismerős jő, férjes hölgy és csábító pasas elfele néz egymástól, hiszen az asszonyka "csak a bárónőjével" jött el színházba. Közös keservek helyet lám erre is jó a jó barátnő. Csak gyakorolni kell Január 31-én Magyar Filmszemle Eperjes és a Rokonok Január 31-én nyílik a február 7-ig tartó 37. Magyar Filmszemle. A nyitóvetítésen az Oscar-díjas Szabó István ígér nagy élményt, aki Móricz Zsigmond klasszikus remekét, a Rokonokat vitte filmre, s ezzel az alkotással nyílik a szemle. Ez a hír rárímel lapunk ezelőtti, mondhatni, botrányírására, amelyben a hazai kulturális életben uralkodó, botránvos szellemi terrorról szá- moltunk be: Eperjes Károly megfenyegetéséről. Bizonyíthatatlan, sunyi módon közölték vele, hogy nem akarják többé filmen látni, s három éve valóban nem kapott filmszerepet. Úgy látszik azonban, hogy az igazán nagy’ művészek nem a színészek hitvilága, illetve magyarsága szerint osztanak filmszerepet, mert Eperjes Károly rosszakarói. Három évi szerephiány után, Szabó István kiválasztásában a Rokonok együk főszerepét alakítja, többek között Kállai Ferenc partnereként. Az idei filmszemlén harminchét filmet neveztek be versenyre és információs vetítésre, ezen kívül száz- hetvenöt dokumentumfilmet, negyvenhárom tudományos -ismeretterjesztő művet és százhuszonhárom kísérleti és kisjátékfilmet. Megtudtuk még: idén életműdíjat kap Agárdi Gábor. (FD) I or ZULLER BONDY, LLE ATTORNEYS Since 1982
