Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-01-20 / 236. szám

2006. JANUÁR 20. ÉVFORDULÓ MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Vajda János 1897. JANUÁR 17. (109 ÉVE TÖRTÉNT) ­Budapesten 69 éves korában meghalt Vajda János költó, publicista, az első SZIMBOLISTA, AKIT ADY ENDRE "SZENT ELÓDJÉ"-NEK TEKINTETT. VERSEIBŐL: "GlNA EMLÉKE", "HÚSZ ÉV MÚLVA”, "A VAÁLI ERDŐBEN", "NÁDAS TAVON". A Pest megyei Vál községben nőtt fel, ahol édesapja uradalmi erdész volt. 1839- 1843 között a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba járt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem végzett. Első verse 1844- ben jelent meg az "Életképekében. 1845- ben - Petőfi Sándorhoz hasonlóan - vándorszínésznek állt, 1846-tól egy évig József főherceg alcsúti mintauradalmá­ban gazdatiszti gyakornokként dolgo­zott. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egye­sületben lett hivatalnok. Ekkor már rendszeresen megjelentek versei az "Életképekében és a "Pesti Divatlap"- ban. Petőfi baráti köréhez csadakozott, korai versein még Petőfi népiességének és romantikájának hatása érződik. 1848- ban katonának jelentkezett, a szabadság- harc bukása után a császári hadseregbe sorozták közlegénynek. Miután hazatért, Benjamin Franklin 1706. JANUÁR 17. (300 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Benjámin Franklin író, TUDÓS, A VILLÁMHÁRÍTÓ FELTALÁLÓJA, ÁL­LAMFÉRFI, a Függetlenségi Nyilatko­zat TÁRSSZERZŐJE ÉS AZ AMERIKAI SZABAD­SÁGHARC RÉSZTVEVŐJE. & • '* v' i v L 1850-től Kiskunhalason és Budán dolgo­zott a földbecslő hivatalban. Reményte­lenül szerelmes lett házgazdája lányába, Kratochwill Georginába, aki azonban tudomást sem vett róla. Ez a szerelem ih­lette a Gina-verseket. 1855-től újságíró­ként dolgozott, a "Nővilág", a "Csatár", majd a "Magyar Sajtó" szerkesztője volt. Elsősorban a polgári haladást képviselte publicisztikájában, 1861-ben álnév alatt adott ki röpiratokat, amelyben sürgette a polgári átalakulást, és ennek érdekében támogatta az Ausztriával való mielőbbi kiegyezést. Nézeteiért a 48-as elvek áru­lójának kiáltották ki, és kiközösítették. El kellett hagynia az országot, pártfogói csak egy jelentéktelen állást tudtak neki szerezni a bécsi kancelláriai sajtóirodán. 1866-ban tért vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-párti "Magyar Újság"-nál, 1868- ban a "Nép Zászlója" című hetilapnál dolgozott. 1870-től haláláig a Kisfaludi Társaság munkatársa volt. A "Vasárnapi Újságéban és annak melléklapjában a "Politikai Újdonságokéban jelentek meg írásai. Nemcsak nézeteit, de költészetét is elutasította a Gyulai Pál vezette "hiva­talos irodalom", így szegényen és magá­nyosan élt. A 1870-es években egyre in­kább a gondolati-filozófiai költészet ke­rült az érdekelődése középpontjába. Az 1882-ben írt "Az üstökös" című versében az üstökös a magány, az elszigeteltség többértelmű szimbóluma. 1888-ban írta egyik legjelentősebb alkotását, a "Nádas a tavon" című verset. A 1880-as évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért "Jelenkor" című lapjának fő­munkatársa volt. Vajda Jánost líratörté­netünk úgy tartja számon, mint "az Arany János és Ady Endre közötti átme­net nagyságát; ez a köztesség határozta meg értékelését és utóéletét, hiszen senki nem tagadja jelentőségét, de minden elemző az Adyt megelőlegezőt, sőt az el­ső szimbolistát látja benne". Természetes intelligenciája és szerte­ágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hír­nevet és megbecsülést szinte megszám- lálhatadan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyle­tet, kórházat, egyetemet és biztosítótársa­ságot. Londonban és Franciországban diplomáciai feladatokat is végzett, Penn­sylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatko­zat aláíróinak. Az abban a korban hatal­masnak számító vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mi­vel üzletembernek sem volt utolsó. Ame- rika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában. 1458. január 24. (548 éve történt) I. (Corvin) Mátyást, Hunyadi János ifjabb fiát választották a magyarok ki­rállyá V. lászló halála után az összegyűlt rendek Hunyadi idősebb fiát, Lászlót 1457-ben V. László kivégeztette. Mátyás uralkodása alatt (1458-1490) kibékült III. Frigyes csá­szárral 1464-ben, hogy visszakapja az 1440- ben elrabolt szent koronát, amellyel megko­ronáztatta magát. Politikáját a nyugati irá­nyú törekvések jellemezték. 1469-től Cseh­ország királya volt, 1485-ben elfoglalta Bé­cset a III. Frigyes elleni háborúban, és oda tette át székhelyét. Halála után a bárók nem Corvin Jánost (Mátyás törvénytelen fiát), ha­nem Ulászló cseh királyt hívták meg a trón­ra. Az így létrejött cseh-magyar unió 1526- ig, a Jage llő-ház uralkodásáig tartott. A Má­tyás által meghódított Morvaország és Szilé­zia visszakerült Csehországhoz, Ausztriát pe­dig Miksa, III. Frigyes fia foglalta vissza. 1561. január 22. (445 éve történt) Megszületett Sir Francis Bacon angol tu­dós, filozófus, író, államférfi. Szerinte a tudomány célja a társadalom hasznára fordított természetfeletti uralom. A tudás hatalmat jelent. Bacon ezért felada­tát abban látta, hogy minden tudományt szisztematikusan megalapozzon és kifejt­sen. A tudomány tagozódása szerinte a történelmen (emlékezet), költészeten (fan­tázia) és a filozófián (értelem) alapszik. (meghalt: 1626) I. Rudolf 1612. JANUÁR 20. (394 ÉVE TÖRTÉNT) Prágában 59 éves korában meghalt I. Rudolf magyar király, n. Rudolf né­ven NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR ÉS CSEH KI­RÁLY, AKIT A POLITIKA HELYETT AZ ASZT­ROLÓGIA, AZ ALKÍMIA ÉS A MŰVÉSZETEK ÉR­DEKELTÉK. Prágai udvarában tette LEGFONTOSABB CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉ­SEIT JOHANNES Kepler. Bécsben született I. Miksa magyar ki­rály (II. Miksa néven német-római csá­szár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként. 1563-tól 1571-ig nagy­bátyja, II. Fülöp spanyol király udvará­ban nevelkedett. 1572. szeptember 8-án koronázták magyar királlyá Pozsony­ban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati szék­helyét is. Fokozatosan romlott az elmeál­lapota, gyűlölték a rokonai és összeeskü­véseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökök­kel és a vallási megosztottsággal. 1606- ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a ren­di alkotmányt Magyarországon. 1608- ban II. Mátyásnak részben sikerült ki­szorítania a hatalomból az osztrák, a ma­gyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfoszt­va, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeit és tudó­sait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. A prágai Szent Vitus-székesegy- házban temették el. (született, 1553-ban) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fen­ntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az On nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! 1 lívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez TTT AZ ON NFVRNRK A HFT.YF!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom