Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-04-28 / 250. szám

14 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2006. ÁPRILIS 28. Röviden Emberi himnusz - Beethovenre Korszakos balett mű született: a két, im­már tánctörténeti balettegyüttes, a pécsi és a győri egy-egy meghatározó egyénisé­ge, Keveházi Gábor és Markó Iván kore­ográfiát tervezett Beethoven IX. szimfóni­ájára. Az ígéretes balettbemutató 2006. május 8., 9., 10., és június 14-15-én lesz Budapesten, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. V, MINT VÉRBOSSZÚ Budapesten is bemutatták a V, mint vér­bosszú című filmet. E mozi története a kö­zeljövőben játszódik, és főszereplője, Natalie Portman szerint komoly vihart kavar majd: "A V, mint vérbosszú jóval több, mint egy szimpla akciófilm. A szep­tember 11. utáni világ legfontosabb di­lemmáját feszegeti ugyanis, miszerint csu­pán nézőpont kérdése, kit tekintünk terro­ristának és kit szabadságharcosnak." Maradnak még a spanyol képek Az El Greco, Velázquez, Goya alkotásai­ból álló kiállítás akkora siker a budapesti Szépművészeti Múzeumban, hogy bezá­rásának időpontját április 30-ról május 14- ig hosszabbították meg. Aki látni akarja, s éppen hazamegy, még megnézheti, de szá­mítson egy-két órás sorban állásra. CSONTVÁRY KONTRA MUNKÁCSY Csontváry Kosztka Tivadar: Hídon átvo­nuló társaság című híres festménye a Mű- Terem Galéria május 8-i árverésén kala­pács alá kerül, mégpedig az eddigi legma­gasabb kikiáltási áron, 80 millió forintért. Eddig Munkácsy Mihály: Poros út I. című képe dicsekedhetett a legmagasabb kikiál­tási árral, 75 millió forinttal. Végül 2003. decemberében a Poros út I. 220 millió fo­rintért kelt el. Csontvárynak 127 alkotását - 103 festményt és 24 grafikát - tart szá­mon a művészettörténet, de ebből ma már csak 25 darab - 22 festmény és 3 grafika - van magánkézben, illetve magángyűjte­ményben. A többi közgyűjteményben ta­lálható, egy kivételével: A prédikáló szer­zetes még mindig orosz fogságban van, ahová 1945-ben, az akkor szokásos módon, zabrálással, vagyis rablással került a "fel­szabadító, dicső hadsereg" tulajdonaként. HUNGÁRIA RÁDIÓ, NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon. Hn^k - magyar zene - hazai - és sportpoli­tika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatmi Gyula 245 E 80 St #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Szerkesztette: Földessy Dénes Ki XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál VENDÉG: SEMPRÚN / Április 20-án Sólyom László', a Magyar Köztársaság elnöke a Budapesti Kongresszu­si Központban megnyitotta a XIIL Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amely vasárnap április 24--én nagy sikerrel zárult le. A fesztivál az alapítása óta eltelt ti- gat ja a magyar könyvpiacot. Ezen a ta- zenhárom és alatt Európa egyik legran- vászon több mint félezer külföldi hazai gosabb könyves seregszemléjévé nőtt. és az elszakított területeken levő köny- Hasonlóan az ünnepi könyvhéthez és a vés cég mutatta be köteteit, köztük karácsonyi könyvvásárhoz, megmoz- mintegy hatszáz újdonságot. H Galambos Lajos trombitaművész karrierje LAGZILAJCSIVAL A Heti Válaszban Dévényi István kollégánk felrobbantott egy régóta hírbombát. A mű­vészet időzített bombája volt. Kevesen tudták ugyanis, bogy Galambos Lajos -aki a nép ajkán Lagzi Lajcsi, - a Zeneakadémián végzett trombitamúvész. Művészet és szórakoz­tató ipar szaladt tehát egymásnak ebben az igényes interjúban. Az írás leginkább köz- érdeklődésre számot tartó részeit átvettük lapunkba, azért is, mert Lagzi Lajcsi itt New Yorkban sokszor húzta már a talp alá valót, de rendesen, és persze hajnalig. Galambos Lajost több párt is jelölte volna képviselőnek, persze nem a trom­bitaművészt, hiszen a két név közül Lagzi Lajcsi a húzónév. Magyarán e sokoldalú zeneművész nevét azok tűz­ték volna ki politikai cégérnek, akik ké­sőbb mindig nagy mellel hirdetik a ma­gasabb rendű művészet elsőbbségét a szórakoztató ipar előtt, állami támoga­tások terén is.- Elárulja, melyik pártot utasította vissza?- Természetesen nem, egyébként többet is. Egykoron megígértem édes­apámnak a betegágyánál, hogy soha nem politizálok, s ehhez tartom magam. A családunk őrzi egy politikai tragédia emlékét: a dédapámat közéleti szereplé­sei és svábsága miatt verték agyon. - utal vissza válaszában a "dicső felsza­badítók" hozta időkre.- A beszélgetés elején némi keserűsé­get, most határozott kettőséget érzek: Galambos Lajos és Lagzi Lajcsi tusako- dik egymással.- Ä zeneművészeti diplomával való­ban nehezen összeegyeztethető a "van nekem egy csíkos gatyám", ugyanakkor büszke vagyok az útra, amit végigjár­tam. Az első időszak még a gatyáról szólt, most viszont világslágereket és klasszikus műveket trombitálok, s az a véleményem, hogy ha a trombita szóba kerül Magyarországon, elsőként én ju­tok az emberek eszébe. Márpedig ha nem a lakodalmas műfajban tettem vol­na kirándulást, akkor trombitásként sem lehetnék ismert. Ha nagyon egy­szerűen akarom megfogalmazni a pá­lyámat, úgy mondom: a csíkos gatya kellett hozzá, hogy manapság Brahmsot is becsempészhessem a műsoromba. Tehát létezik ugyan a kérdésében emlí­tett kettősség, de nem úgy, hogy most Nem csupán irodalmi esemény volt, hanem tudományos és ismeretterjesztő mű, illetve szakkönyv. Szakmai vitákat is rendeztek: konferenciát a könyvpiaci statisztikák értékeléséről, másikat a bo­lognai gyermekkönyvvásár tapasztala­tairól, harmadikat a minőségi könyvkészítés szakmai kérdéseiről. Miután a fesztivál az előző években Lengyelország, Olaszország, Franciaor­szág, Németország és Oroszország könyvkiadását mutatta be reprezentatív formában, az idén Spanyolország volt a vendég. Maga a díszvendég a több évtizedes franciaországi tartózkodás után nemrég Spanyolországba hazatelepült Jorge Semprún volt, aki elsősorban A nagy utazás című regényével szerzett hírne­vet. Húsz év, egy nap című új művét a fesztivál alkalmával az Európa Kiadó je­lentette meg. Ez alkalommal több, Ma­gyarországon műveivel már nagy sikert aratott spanyol szerző műveit is bemu­tatták: például a katalán Jaume Cabré, a kubai Zoé Valdes és Julio Llamazares és a nem spanyol, hanem világhírű kirgiz író, Csingiz Ajtmartov is. Végül még egy fontos budapesti fesztiválrendezvényt kell megemlíteni: megszervezték az európai első kötések fesztiválját is. Magyarország erre, im­már hatodszor, Európa legtehetsége­sebb ifjú prózaíróit hívta meg. elkezdem szégyellni, amit egykoron csi­náltam. Ezt egyébként már csak azért sem tehetném meg, mert ha valahol koncertet adunk, a mai napig a "lajcsis" nagy slágereket kéri a közönség az elő­adás végén.- A lakodalmas zene tehát vállalható műfaj?- Talán kevesen tudják, de egy haj­léktalan ember javasolta, hogy játsz- szunk ilyesféle zenét. Ha jobban bele gondolok, az első repertoárt az ő útmu­tatása alapján állítottuk össze. És nem tudtunk annyi kazettát készíteni, amennyit ne adtunk volna el azonnal. Az emberek ki voltak éhezve az újdon­ságokra, mert a központilag irányított kultúrpolitika maximum a magyar nó­tát engedélyezte. Mi pedig kiszolgáltuk az igényeket, és élveztük a sikert. Lehet, hogy a Kék a szemét nem fogják a klasz- szikus szerzemények között tanítani, de ismétlem, mindez kellett ahhoz, hogy eljussak a mai helyzetembe.- Szóval Lagzi Lajcsit végleg elfelejt­jük?- Újabb Dáridót már biztos nem csi­nálok. Hogy milyen lesz az új műsor, az attól is függ, hogy melyik televíziós tár­sasággal állapodom meg végül. Ősszel Brüsszelben lesz koncertem, ahol ma­gyar és magyar vonatkozású klasszikus és félklasszikus darabokat mutatunk be. Trombitán eljátszani a Csitári hegyek alatt-ot vagy a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot, mindig is ez volt az álmom, hogy egyszer majd Kodály és Bartók stílusában dolgozzam föl eze­ket a dalokat. Aztán egy játszó- és kalandparkot akarok fölépíteni, a Lajoland gyermek- világot. Lajcsi pedig nem tűnik el, mert Galambos Lajcsiként viszem tovább a dolgaimat. Most már a síromra is ez a név kerül...

Next

/
Oldalképek
Tartalom