Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-24 / 245. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD ELEMZŐ __________2006. MÁRCIUS 24. Belgrádi nincs felmentés Füzes Oszkár Milosevics végső távozásával talán elhárult néhány lélektani akadály a Szerbia körüli válságok enyhítése elől. Milosevics temetése politikai demonstrációvá alakult Milosevics egykori szerb államfő felravatalozása politikai demonstrációvá alakult át Belgrádban. A külváros helyett a szerb Parlament elé gyűlt a soktízezres tömeg. Mindez a radikálisoknak és Milosevics híveinek kedvez. A tömeg Oroszországot és a Hágában néhány napja elhunyt volt államfőt éltette. A tömegben lévők közül nagyon sokan jöttek olyan területekről, amelyek szerbsége érdekében Milosevics a kilencvenes években a háborút kezdeményezte. Boszniai, koszovói, horvátországi szerbek skandálták a volt államfő nevét, közülük sokan évek óta menekültként élnek Szerbiában, (inda.hu) Belgrád "erős támogatást" kapott az Európai Uniótól, hogy mihamarabb megszabaduljon Milosevics örökségétől - de nem adtak felmentést az alól, hogy adja ki Hágának a boszniai szerb háborús bűnösöket. Brüsszel különben március végén felfüggeszti a társulási tárgyalásokat Szerbiával - erősítették meg az uniós külügyminiszterek, akik közül a magyar Somogyi Ferenc most a legtá- jékozottabb, hiszen a múlt héten tárgyalt Szerbiában, Montenegróban és Koszovóban, gyakorlatilag az összes vezetővel. Értesülések szerint uniós kollégái elsősorban Somogyi helyzetértékelésére alapoztak, amikor nemcsak elvárásokat, hanem támogatással ösztönző gesztusokat is körvonalaztak Belgrád számára. Ilyen például az anyagi és uniós szakismereti támogatások fokozása, a vízum- rendszer könnyítése, Szerbia beengedése a kelet-európai szabad kereskedelembe - és maga az a nyomatékos jelzés, hogy Szerbia előtt nyitva áll az integráció, és segítséget kap, hogy teljesíthesse a feltételeket. Belgrádban a félig-meddig reformer kormány attól tart, hogy az EU ismét gyakorlatilag kiközösíti. Mindenesetre a nacionalista visszarendeződés veszélyére hivatkozva Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő kéri: hadd mutathasson már föl valami eredményt is az Európához való közeledésben, nemcsak újabb és újabb engedményeket kelljen tennie Brüsszelnek. Noha az érvelés logikája vitatható - ugyan mivel lehet, és egyáltalán, miért kellene tovább mentegetni a boszniai szerb fővádlottak rejtegetését -, a szerbiai visszarendeződés veszélye valóban fönnáll. Milosevics szocialista pártjában a három eddigi alvezér között dúl az örökösödési háború. Ennek alakulása érintheti Kostunica kormányát is, amely csak úgy tud hivatalban maradni, hogy az ősellenség Milosevics-utódpárt kívülről támogatja. Előfordulhat az, hogy a hágai vádlottak padján ülő Vojiszlav Seselj otthoni radikálisai keveredhetnek a belgrádi kormányrúdhoz; még belegondolni is ijesztő. Koszovó a jelek szerint biztosan halad előre a korlátozott függetlenség felé, a ma kezdődő, immár második bécsi tárgyalási fordulón, cserébe a koszovói szerb kisebbség példátlanul széles körű területi autonómiát kaphat. Valamivel könnyebben nyugszik bele Szerbia, ha a montenegrói népszavazás kimondja a hegyi köztársaság elszakadását. Ezt most már a montenegrói muzulmánok is támogatják, meg a viszonylag nagy létszámú albán kisebbség is (amelynek fölajánlották, hogy az albán nyelv is hivatalos lesz a független Montenegróban). A boszniai szerb elnök ma tárgyal a szerbiai szerb elnökkel és kormányfővel - alighanem a két háborús fővádlott ügyéről is. Belgrád beletörődni látszik, hogy el kell érnie Radovan Karadzsics és Ratko Mladics kiadatását, különben minden egyes alkuban alulmarad. Milosevics halála után a boszniai fővádlottak kiadatása már nem okoz politikai földcsuszamlást - remélik Belgrádban és környékén. (Népszabadság, 2006. március 21.) Bebetonozás Kis Tibor Orbán Viktor most nem négy évre, hanem valójában két évtizedre kér mandátumot a választóktól. Logikusan ez következik Mikola István szavaiból, aki a Fidesz-kong- resszus pulpitusáról lényegében azt üzente pártja szavazóinak: ha most nemcsak sokan, hanem végre elegen is lesztek az urnáknál, négy év múlva ötmillió embert hozhattok majd magatokkal a szavazófülkékbe. A határon túliak szavazati jogának megadásával pedig - zárta gondolatkísérletét Orbán pillanatnyi jobb keze - ;minden eldőlne a következő húsz évre". Orbán még húsz évig az ország élén? És persze vele együtt Mikola a nemzet orvosaként? Biztosan vannak olyanok, akiknek a szívét egy ilyen távlat jóleső melegséggel tölti el. De nyilván nem mindenkiét. Erre az apró gondra döbbenhetett rá a fideszes vezérkar is, amikor lóhalálában közölték: a párt választási ígéretei között nem szerepel a kettős állampolgárság. (Figyelem: Mikola ötletét nem azért dezavuálta Rogán Antal, mert agyamentnek találja, hanem mert megvalósításához kétharmados többség kellene. Az meg nincs, és nem is lesz egyhamar.) így aztán Mikola hosszú távú bebetonozási elképzelése nem is utalható a magánmitológiák körébe. Ez egyébként már csak azért sem lehetséges, mert az elképzelés nem vadonatúj. Alig pár hete például maga Orbán Viktor is kettős állampolgárságot ígért Balatonfüreden, majd pedig a A hirdetés befektetés. Fektessen be a Magyar Szóba! Hívja az 1-877- A MAGYAR telefonszámot vagy küldjön emailt a hirdetési) ahid.com címre! ! VOKSVADÁSZAT, SZAVAZÓGÉP, 23 MILLIÓ ROMÁN Az MSZR az SZDSZ és az MDF is élesen bírálta Mikola István vasárnapi kijelentését, amikor a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje azt mondta: ha szavazhatna az ötmillió határon túli magyar, a Fidesz húsz évig is kormányozhatna. Rogán Antal a Fidesz kampányfőnöke azzal válaszolt: a Fidesz nem akar választójogot adni a határon túliaknak. Orbán Viktor szerint a kérdés nincs napirenden, mert a pártok között nincs egyetértés, (inda.hu, MTI) készülő vihar előszelét megneszelve, a jeles esemény dátumát a belátható időn túlra nyomta. Mikolával is csak az a baj most, hogy előreszaladt a nyilvánosság előtti álmodozásban, a ránk váró fideszes paradicsom bemutatásában és időkereteinek a felskiccelésében. Éppen konkrétsága miatt érzi annyira kínosnak a Fidesz az elszólást. Az eset ráadásul újra felidézi, milyen triviális hatalmi megfontolásokból csatlakozott Orbán annak idején egy politikai kalandor népszavazási kezdeményezéséhez. Mikola szónoklata egyébként messze nem az első alkalom ebhen a kampányban, amikor nyilvánvalóvá lesz a közvélemény előtt, miféle gőzök kavaroghatnak bizonyos csúcsszintű fideszes fejekben. A kongresszusi közlés azonban nem pusztán egy baki a sok közül - Mikola végtére is a Fidesz-kampány második számú frontembere. Inkriminált szavainak a tévé jóvoltából ezúttal a fél ország volt a fültanúja. Üzenete pedig teljesen világos lehetett mindenki számára: tessék csak most ránk szavazni, és akkor a világ magyarságával vállvetve (már ha tényleg egységesen jobbra szavaznak) bebetonozhatnak bennünket. Ezt a gondolatot senki sem cáfolta eddig a Fidesz részéről, annál inkább mosakodnak: szónoki fordulat volt csupán. Vagyis, ha a Fideszen múlna, Orbánnak és a nemzet orvosának a képét évtizedekig vihetnénk majd a nemzeti szolidaritás ünnepein tartott grandiózus felvonulásokon. (Népszabadság, 2006. március 20.)
