Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-24 / 245. szám

ÖSM3J3 fSn r — *ß\'j Ar f * VJ• * 2006. MÁRCIUS 24. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Kassák Lajos 1887. Március 21. (119 éve történt) Megszületett Kassák Lajos költó, író, képzőművész, a magyar avant- garde LEGJELESEBB KÉPVISELŐJE. Érsekújváron született, szlovák szár­mazású apja patikaszolga , anyja mosónő volt. A gimnáziumból kimaradva laka­tosinasnak adták, szakmát szerezve vas­munkásként dolgozott Győrben. 1904- ben anyjával és két húgával Újpestre köl­tözött. Továbbra is szakmájában vállalt munkát: bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, majd belépett az MSZDP- be, sztrájkokat szervezett, aminek követ­keztében feketelistára helyezték; több­ször elbocsátották. Autodidaktaként kez­dett el tájékozódni a magyar költészet­ben, első zsengéjét 1905-ben közölte az Újpest című lap. 1909-ben gyalogosan, csomagok és pénz nélküli vándormun­kásként útra kelt Párizs felé; el is jutott a francia fővárosba, ahonnan a magyar kö­vetség 1910-ben visszatoloncolta. A munkásmozgalom és nyugat-európai út­ja hatására alakult ki avantgárd, művé­szeti forradalmat hirdető esztétikai felfo­gása; hazatérte után egyre egyénibb han­gú művekkel jelentkezett. 1915-ben je­lent meg első verseskötete és első folyó­irata, a Tett, majd ennek egy háborúelle­nes szám miatt bekövetkezett betiltása után 1916-ban a Ma. Programja az akti- vizmus volt. Bár 1919-ben az írói direk­tórium tagja volt, bírálta a diktatúra rendszerét és kultúrpolitikáját; folyóira­tát a Tanácskormány júliusban betiltotta. (Később is élesen kritizálta a kommunis­ta párt politikáját.) A fommün bukása után letartóztatták; 1920-ban szabadult, ezután hajón Bécsbe szökött, ahol újrain­dította a hamarosan nemzetközi viszony­latban is jelentőssé váló Mát. Felfogása egyre inkább közeledett a konstruktivis­tákéhoz; irodalmi munkái mellett ugyan­csak számottevőek képzőművészeti alko­tásai. 1926-ban visszatelepült Magyaror­szágra, ezután jelentette meg az avant- garde megújítására törekvő, rövid életű Dokumentum, majd 1928-tól az 1938- ban betiltott Munka című folyóiratát. A laphoz kötődő, fiatal munkások, értelmi­ségiek alkotta Munka-kör vezetője volt. Ezekben az években adta ki Egy ember élete című önéletrajzát. A korábbi viták ellenére 1935-től rendszeresen írt a Nép­szavába és a Szocializmusba. 1940-ben izgatásért két havi börtönbüntetést ka­pott. 1944-ben teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. 1945-ben Fodor József­fel együtt szerkesztette az Új Időket. Kezdetben autonóm művészként több kérdésben vitatta az SZDP hivatalos né­zeteit. Keresztury Dezső minisztersége idején rövid ideig tisztviselő volt a Val­lás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti főosztályán, 1946-1947 for­dulóján pedig a Demokrácia Kultúr- napjai elnevezésű akciósorozatot irányí­totta. A Magyar Művészeti Tanács alel- nöke, az Alkotás és a Kortárs szerkesztő­je volt. Hatvanadik születésnapjára 1947-ben több elismerésben részesült: mint a kiemelt alkotók egyikének életjá­radékot és házat utaltak ki számára Bé­kásmegyeren. 1947-től Justus Pál hatásá­ra aktívan bekapcsolódott a pártéletbe: a baloldal egyik vezető képviselője, az SZDP Művészeti Bizottsága elnöke lett. 1948. januárban az SZDP listájáról a le­mondatott Kelemen Gyula helyére be­hívták országgyűlési képviselőnek. 1948- ban átigazolták az MDP-be, de 1949-től belső száműzetésbe kényszerült; művei nem jelenhettek meg. 1953. szeptember­ben, az írószövetség párttaggyűlésén bí­rálta az MDP kultúrpolitikáját, ezért ki­zárták a pártból. Csak 1956-tól térhetett vissza a művészeti életbe, és szeptember­ben, az írószövetség közgyűlésén bevá­lasztották az elnökségbe. 1965-ben Kos- suth-díjat kapott. Budapesten hunyt el, irodalmi és festői hagyatékát a Kassák Lajos Emlékmúzeum gondozza. 1900. Március 23. (106 éve történt) Meghalt Zsolnay Vilmos keramikus. Zsolnay Miklós, a lukafai keménycserép manufaktúrából megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amelyet 1854-ben, a cégbejegyzést mó­dosítva, idősebbik fia, Ignác nevére íratott. Zsolnay Ignác tíz évig vezette a kezdetleges felszereltségű, kézi erőre berendezett üzemet. A csupán helyi piacra termelő, a kereskedelmi tömegáruk versenyétől elszegényedett fazeka­sokat (8-10 főt) foglalkoztató üzem kőedénye­ket, épület-kerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártott. A tőkehiánnyal küszködő, fejlesztést és gépesítést nélkülöző műhely nem tudott megküzdeni a piaci verseny nehézségeivel. Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben átvette Ignác bátyjától a vezetést. Az üzem világhírű gyárrá való fejlődése ezután kezdődött el. 1727. Március 20. (279 éve történt) Meghalt Sir Isaac Newton, angol fizikus matematikus és csillagász, a gravi­táció, a tömegvonzás, a mechanikai alaptörvények felismerője. 1457. Március 22. (549 éve történt) Megjelent az első nyomtatott könyv, a Gutenberg-biblia. 1911. Március 26. (95 éve történt) Megszületett Tennessee Williams amerikai író, költő. Világhírű drámái: A vágy villamosa; Macska a forró bádogtetőn; Az ifjúság szép madara és a Múlt nyáron hirtelen. Janus Pannonius 1472. Március 27. (534 éve történt) Meghalt Janus Pannonius (eredeti nevén Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő, a ma­gyar világi líra első jelentős képviselője. Janus Pannonius a ferrarai és a padovai egyetemen tanult. 1458. után nagybátyja váradi udvarában élt, kirá­lyi személynök, majd pécsi püspök volt. Elsősorban nem papi, hanem poli­tikai és írói tevékenységet folytatott. A királyné főkancellárja, az ország egyik legbefolyásosabb embere lett. Kezdet­ben Mátyás híve volt, majd szembeke­rült politikájával. Emiatt menekülni kényszerült, Zágráb mellett érte a ha­lál. Ferrarai korszakára a könnyed epig­rammák jellemzőek. Búcsú Váradtól cí­mű versében jelent meg először a ma­gyar táj szépsége. Páduai éveiben keve­sebb, de hosszabb lélegzetű verseket al­kotott. Hazatérése után ért pályájának csúcsára, az egyéni hangú, sajátosan magyar líra szülőatyja lett. Latin nyel­vű verseiben ő írt először a testi szenve­désről és az élni akarásról (Midőn beteg volt a táborban). Már a XV. századtól kötetei jelentek meg Magyarországon és külföldön egyaránt. Bartók Béla 1881. Március 25. (125 éve történt) & Megszületett Bartók Béla világhírű MAGYAR ZENESZERZŐ ÉS NÉPDALGYÚJTÓ. Bartók Béla a pozsonyi gimnazista­évek után 1899-ben került Budapestre, a Zeneakadémiára. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai és baráti kapcsolata ala­kult ki. Bartók egyszerre volt tökéletes népzenekutató, zenetanár, zongorista és zeneszerző. Egyedi zenei stílusa a ma­gyar népdalok és a modern európai irányzat ötvözetéből alakult ki. Legis­mertebb művei A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A cso­dálatos mandarin. Bartók rendszeresen kutatott és turnézott is külföldön. 1924- ben kutatásai eredményeiről sikeres könyvet adott ki "A magyar népdal" címmel, 1934-től pedig Kodállyal együtt a Magyar Tudományos akadé­mián dolgoztak egy népzenei kiadvány összeállításán. A háború miatt Bartók 1940-ben feleségével együtt az Egye­sült Államokba menekült. Mire a keser­ves, sikertelen és gyakran munka nél­küli külföldi évek után újra fellendült volna karrierje, egészségi állapota meg­romlott. Az 1945. szeptemberében be­következett halálát leukémia okozta. Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárni lapunk fenntartásá­hoz egv oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez itt az Ön nevének a helye! fő A *K p'*'.’-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom