Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-14 / 224. szám

2005. OKTÓBER 14. Kultúra MAGYAR SZÓ — A HÍD 15 ■ Wass Albert örökösei és a jogdíjak MAGYAR FESZTIVÁL Budapesten december 5-től 12-ig ismét megrendezik a tengerentúli magyarság immár második kulturális fesztiválját. Mivel azonban e távoli szőrváy magyarság identitászavara kitapintható, a mostani rendezvénysorozat megszerkesztése rend­kívüli erőfeszítésket kíván. A fesztiválalapító Kurunczi Margit Gittával, a Clevelandi NBN Televízió budapesti szerkesztőjével a programról, a szervezéséi állásáról, eddigi eredményeiről beszéltünk. A feszttválprogram egyébként egy a világ magyarsága vázlatos kulturáls állapotrajzának is beillik. Földessy Dénes- Szakrális ünnepi szentmisével kez­dünk - mondta - Koncert és mise a világ magyarságáért! azt hiszem, méltó gon­dolat a magyar nemzet lelki összetarto­zására. Magas színvonalú zenei program lesz a Szent István Bazilikában. Olyan hírességeket nyertem meg, mint Károly Róbert karnagy úr, a magyar kóruskul­túra egyik meghatározó egyénisége és Takács Klára a világ legrangosabb ope­raházainak állandó vendégművésze. Ha minden jól megy, az Apor Vilmos Kato­likus Főiskola kiváló kórusa énekel. Bi­zakodom, rendkívüli est lesz. Az ennek az interjúnak az idején Rómában tartóz­kodó Erdő Péter bíboros-érsek úrnak futár vitte el felkérő levelet. A fesztivál immár legendássá vált dalát a "fekete hangú" Dávid Viktória gospel énekesnő adja majd elő: Elvis híres dala, a Béke a völgyben mára, a második fesztiválra nagy siker lett idehaza. Az ádventi gyer­tyákat amerikai magyar gyerekek gyújt­ják meg. A drága Bakó Elemér költő, műfordító családja, Ilona asszony és az unokák többek között ezért is jönnek ha­za Washingtonból.- Mondják, a szentmise, a koncert nagy meglepetéssel zárul...-Jakab György erdélyi csontszobrász elkészítette számunkra a Magyar identi­tás-díjat, melyet a nyitó esten a legki­emelkedőbb munkát végző nyugati ma­gyar együttesnek adunk át.- Nem érkezett még el az ideje, hogy ne csak a valóban identitászavarral baj­lódó, szórvány nyugati magyarság, ha­nem az óhaza melletti, magyarságtudat tekintetében "harcképesebb", úgyneve­zett határon túliak művészeit is belevon­ják a fesztiválba? Vastaps a Pozsonyi Nemzeti Színháznak az Operában Donizetti Az ezred lánya című víg­operáját adta elő a Pozsonyi Nemzeti Színház a budapesti Operaházban. A "Szlovák kultúra napjai Magyarorszá­gon 2005" elnevezésű ren­dezvénysorozat telt házas záróeseményén a francia darab feldolgozása hatal­mas sikert aratott. "Nagyon örülök, hogy az Operaház színpadán megjelenhet valami új, friss, ha úgy tetszik mo­dem előadás, amitől a kö­zönség láthatóan és hallha­tóan nem riadt vissza, sőt, éppen ellenkezőleg, kitörő lelkesedéssel fogadott." - mondta Kesselyák Gergely művészeti igazgató az előadást követően a pozso­nyi társulat tiszteletére rendezett foga­dáson. Az ezred lánya ezen feldolgozása - amelyet korábban már Miskolcon szín­re vitt a szlovák társulat - Jozef Bednarik rendezésével valóban külön­legessé, egyedi hangulatúvá teszi ezt az amúgy is habkönnyű darabot. A dísz­lettervező, Vladimír Cáp kialakította miliő már az első ránézés­re is azt sugallja: a meg­fontoltságot mindenki el­feledheti, mert ami itt és most következik, az egy édeskés, lányregényekbe illő történet, a maga meg­mosolyogtató bájosságával és humorával, olykor a színpad egészét betöltő ál­lóképekkel, amelyeket ugyancsak nem lehet ko­molyan venni. A Pozsonyi Nemzeti Színház Operatársulatának vendégjáté­ka a "Szlovák kultúra napjai Magyaror­szágon 2005" című, egyhónapos ren­dezvénysorozat záróakkordja volt, amely során nem csupán Budapesten, hanem az ország számos egyéb városá­ban mutatkozott be a szlovák kultúra.- De igen! Erdély idén már benne van. Az amerikai és erdélyi magyarok közös képzőművészeti kiállítást nyitnak, ezen kívül a már említett Jakab György külön csont- és faszobor tárlatát és Józsa Judit Magyar nagyasszonyok című kiál­lítását is megrendezzük. Az egyik nagy erdélyi, Wass Albert családját ugyan­csak várjuk. Ezt még a tavasszal megbe­széltem Wass Miklósné Zilahy Zsuzsá­val. Többek között az irodalmi hagyaték jövőjéről beszélnének irodalmi nyilvá­nosság előtt. Lassan, szinte egy-egy mű­vésszel bővítjük a felvidékiek, délvidéki­ek részvételét. Idén már meghívjuk Ger­mán Líviát, Márai városának társulata, a Kassai Thália Színház fiatal művésznő­jét, a jövő egyik ígéretes színészét. (Ké­pünkön: jelenet Egressy Zoltán: Három koporsó című drámájából)- Üdvös cél. Ez a fesztivál ugyanis műfajilag aránytalan: viszonylag túl­súlyban van a szemhez kötött képi mű­vészet, s aránytalanul kevés a nyelvhez kötött színészet. Kényszerű helyzet. Mindez a szórvány-emigrációs színhá­zaknak világszerte a sorsa: a nézők má­sodik nemzedékétől megállíthatatlan a beolvadás, s a befogadó nemzet színhá­zai elnyelik a kis számú idegen szór­ványt.- A Kassáról meghívásnak ez is az oka?- Igen. A képi művészetet pedig való­ban sok festészeti tárlat képviseli. A ha­zatelepült magyarok doyenjei, Bodó Sándor festő és Bodó Ilona textilművész életművét tavaly nem sikerült teljessé­gében bemutatni, idén újabb munkáikat állítjuk ki. A fotó? Nem akarom elárulni honnét, de a világ sok pontjáról érkezik fotókollekció. Meghívjuk New York rangos fotóművészét, Arch Klárát, aki a Kerepesi úti női síremlékszobrok remek fotóalbum fényképezte. Úgy látszik, nem csak a képalkotások nyelvtől való függetlensége okán, hanem egyébként is a fotó magyar műfaj. Színház? Azért lesz. Ágoston Gerti: Gyermekem, gyil­kosom című, Cserey Erzsi előadásában sokszor bemutatott monodrámáját újra meg hívjuk. A produkció évekkel ezelőtt Kisvárdán díjat nyert a Határon Túli Színházak Találkozóján. Örülnénk, ha a szerző Ágoston Gertrúd is eljönne egy érdekes, nyilvános drámaelméleti talál­kozóra Új arc: Turek Miklós pesti szín­művész Faludy-estet mutat be.- És még mi lesz?- Szőnyi Zsuzsával, a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztőjével szer­vezzük a római magyar emigráció mű­vészeti estjét. Aztán lesz még "Az elcsa­tolt magyar kabaré", "56 eltitkolt fotói"... Kettős kötődéseinknek tehát se szeri, se száma. Folytatás az előző oldalról Benkő Imre legalább tíz évet szán egy-egy téma feldolgozására, ennek megfelelően takarékosan bánik a fo­tóalbumok megjelentetésével, viszont sokat tett azért, hogy a fotót ne köny­veljük el felszínes közlési formaként. Első kötete Ózd Acélváros címen je­lent meg, amiben tíz éves viszonylat­ban követhetjük nyomon Ózd törté­netét a nyolcvanas évek elejétől, a rendszerváltástól a gengszterváltásig. Második albuma egy fél élet, azaz harminc év munkája, a Szürke fé­nyek, budapesti fotóit mutatja be, a harmadik pedig a Szigeten tíz év alatt készített képek válogatása Arcok cím­mel jelent meg a Sziget Fesztiválon. Évtizedes munkáit fotóesszének ne­vezi, amely - látva munkáit - tökélete­sen körül írja, miről van szó.- Az élet különböző szeletei érde­kelnek, régen például sportot is fény­képeztem. Most, hogy tanítok itt-ott fényképészetet, biztatom is erre a fia­talokat, mert a sportfotónál lehet megtanulni, hogyan kaphatjuk el a mozgás dinamikáját, amit más té­máknál is használhatunk - mondta Benkő Imre a sziget.hu-nak adott in­terjúban. Hozzátette, éppen az emberi pilla­natok érdeklik, amikor nincsenek sze­repek. Amikor Benkő újságoknak fo­tózott, általában több gépet vitt ma­gával, egyikben színes film volt a lap számára, a másikban fekete-fehér, az­zal dolgozott saját magának. Mindig volt nála egy legendás orosz gép is, amivel panorámaképeket lehetett ké­szíteni. Ez jó indítótémaként szolgált a beszélgetésekhez is, általában ami­kor leült egy asztalhoz, megkérdez­ték, hogy mi az, mivel nagyon külön­legesen nézett ki.- Rendkívül torz figurává váltam ebben a kényelmes világban. Nekem nincsen jogosítványom, gyalog járok, mobiltelefonom sincsen, és tíz évig dolgozom egy témán, amit általában más fél év alatt elintéz. Amikor kül­földön vagyok, akkor is gyalog me­gyek, a többi fotós általában elmegy kocsival a színhelyre, aztán vissza a szállodába, nekem ez nem meg)'. Az élmények azon pillanatait keresem, amit én is átélek. Szuggesztívnek kell lennie a képnek, hogy a néző a saját képére formálhassa a fotót. Ma már az információhordozók fejlődése mi­att botorkálunk a képekben. Annyi készült, hogy már nem elég, ha a be­állítás dinamizmusa tökéletes, hanem a nézőnek kell kiegészítenie a képet - mondta Benkő az interjún. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon Hírek - magyar zene - hazai - sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Kurunczi Margit Gitta: üdvös célok

Next

/
Oldalképek
Tartalom