Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-14 / 224. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Megjelent Benkő Imre fotóalbuma A fotóművész egy évig fényképezte a fővárost, a képek új albumában, a Blues Budapestben jelentek meg. A fotókon a tizenkilencedik századból itt maradt, lecsupaszodott falak, omlásnak indult vakolatrétegek, malterból formázott homlokzatdíszítmények, lepusztult lépcsőházak közé beköltöztek a rendszer- változás tajtékának, hordalékának élő és tárgyi jelképei. Benkőt, a kiváló szubjektív dokumentarista fotóst a való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli. Ez az összeállítás egy újfajta Bu- dapest-arcot nyújt. A Halászbástya, a kék Duna, a Parlament városát, s mindazt, ami hangulatilag ehhez kapcsolható, ezúttal nélkülözni kell. A Benkő Imre fotografálta főváros nem andalít, hanem elgondolkodásra késztet. Bár ezeken a fényképeken is "átjönnek" a történelem épített és szellemi emlékei, a fotográfus elsősorban a mai Budapestet idézi meg. Képein a tizenkilencedik századból itt maradt, lecsupaszodott falak, omlásnak indult vakolatrétegek, malterból formázott homlokzatdíszítmények, lepusztult lépcsőházak közé beköltöztek a rendszer- változás tajtékának, hordalékának élő és tárgyi jelképei - írja a kötet bevezetőjében Albertini Béla. A kötetet Kiss István tervezte. Benkő Imre 1943-ban született Budapesten. 1963-tól kezdett ismerkedni a fényképezéssel. Elvégezte a MUOSZ újságíró iskola fotóriporter szakát, majd tanulmányait a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójában folytatta. Benkő a Magyar Távirati Iroda fotóriportereként dolgozott, a Képes 7, majd az Európa Magazin fotóriporter-főmunkatársa. 1993-tól szabadfoglalkozású, fotóit külföldön a párizsi Wostok Press fotóügynökség képviseli. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Iparművészeti Egyetemen a dokumentarista fotográfia óraadó tanára. A való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli. Harmincegy országban készített képriportokat. Megörökíti az ózdi kohászat leépülését, evvel a fotósorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. Aranyérmet nyert a World Press Photo pályázatán, Balázs Béla-díjat és Pulitzer Emlékdíjat kapott. Folytatás a következő oldalon Kultúra Botrány az irodalmi Nobel-díj körül PROVOKÁTOROK? Lemondott a tavalyi irodalmi Nobel-díj odaítélését bírálva a svéd akadémia egyik tagja. Arra nem adott magyarázatot, hogy miért csak most döntött így. Lemondott a svéd akadémia egy tagja, így tiltakozva a tavalyi irodalmi Nobel- díj odaítélése, az osztrák Elfriede Jelinek regényíró kitüntetése ellen. Knut Ahnlund a tekintélyes Svenska Dagbladet napilapban megjelent írásában jelentette be lépését, kemény kifejezésekkel bírálva Jelinek tavalyi meglepetésszerű kiválasztását, amely szerinte "jóvátehetetlen károkat okozott a díj tekintélyének", befolyásolva jövőbeni döntéseket is. Jelinek műveit "összehordott szövegzagyvaléknak" minősítette, amelyben "még nyomát sem lelni művészeti szerkezetnek". A 2004-es irodalmi Nobel-díj nemcsak minden haladó erőnek okozott maradandó károkat, de egyúttal összekuszálta az irodalomról mint művészetről alkotott általános nézeteket is - vélekedett Ahnlund, leszögezve, hogy mindezek után nem maradhat a svéd akadémia tagjainak sorában. A 82 éves akadémikus 1983 óta tagja az irodalmi Nobel-díjról döntő svéd akadémiának. Lemondását néhány nappal az idei döntés kihirdetése előtt jelentette be. Arra nem adott magyarázatot, hogy miért csak most döntött így. A tavalyi stockholmi indoklás Jelinek regényeinek, színdarabjainak "zenei kontrasztjait" emelte ki, amelyek "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását, és ezek leigázó hatalmát". Elfriede Jelinek 1946. október 20-án született a stájerországi Mürzzuschlag városában, cseh zsidó apától és romániai német anyától. Legismertebb regénye a zene és az ember viszonya körül forog: A zongoratanárnő 1983-ban jelent meg, 2001-ben Michael Haneke készített nagy sikerű filmet belőle Isabelle Huppert-rel a főszerepben. Jelineket ugyanolyan "provokátorként" tartják számon, mint két világhírű kortársát: Thomas Bemhardot és Peter Handkét. Nem riad vissza radikális nyilatkozatoktól sem: 2000 februárjában például megtiltotta, hogy darabjait osztrák színházakban játsszák, tiltakozásul azellen, hogy a szélsőjobboldal bekerült a bécsi kormánykoalícióba. Az írónő nem vett részt a Nobel-díj tavaly decemberi átadásán, "szociális fóbiájára" hivatkozva; később Svédország bécsi nagykövetének kezéből vette át a díjat. A tavaly a Franz Kafka-díjat is elnyert osztrák írónő Nobel-díja a Vatikán ha"Fektesse be pénzét a saját könyvébe!" - hirdeti szolgáltatását a Duna Könyvkiadó, amely arra vállalkozott, hogy segít mindazoknak, akik szeretnének íróvá válni, de tehetségük, szorgalmuk vagy a munkához szükséges idejük egyelőre hiányzik a nagy álom megvalósításához. A kiadó biztosítja a terjesztést, a szerkesztést, sőt ha kell, még meg is írja helyettünk életünk történetét. És mint a mai világban lassan mindenhez, ehhez sem szükséges más, csak egy ötlet és a legfontosabb: a pénz. "A legtöbben családregénnyel jelentkeznek - mondja Baráz Miklós, a kiadó vezetője -, azok, akik szeretnék megörökíteni valamely szerettük életét vagy saját történetüket szeretnék könyv formában látni." A kiadóvezető szerint rengeteg érdekes történet rejtőzik az emberek között, és a Forsyth saga a bizonyíték, hogy nagy az igény a családregényekre. "Nincs annyi pénz a világon, hogy mindet kiadjuk, innen jött az ötlet, hogy szerezzenek a szerzők szponzort, vagy fizessék ki maguk a költségeket." Ha kell, meg is írják az élettörténetet vagy riportkönyvet - sok sztárnak, közismert személyiségnek is kell egy "magyar hang". "Ehhez többnyire újságírókat alkalmazunk - mondja Baráz Miklós. - Többnyire azonban kéziratok érkeznek, ezeket a kiadó lektorálja. Akármit nem adunk ki, de egy jó szerkesztővel szinte mindenből lehet egy elfogadható könyvet készíteni." Hozzáteszi, hogy eddig főleg olyan ajánlatokat utasítottak csak vissza, amik politikailag szélsőségesek voltak. 2005. OKTÓBER 14. ragját is kiváltotta. Közvetlenül a tavaly októberi döntés után a L'Osservatore Romano című lap, a Vatikán szócsöve "az abszolút nihilizmus" zászlóhordozójaként írta le az osztrák írónőt. Az egyházi lap szemére vetette Jelűteknek, hogy műveiben politikai és szociális igények nevében túláradó és az abszolút nihilizmusba torkolló obszcenitás jelenik meg. Az írónő a női világot a durva szexualitás jeleneteivel jellemzi, amelyek nem a női emancipációra utalnak, hanem bennük a nemiség és a patológia, a hatalom és az erőszak kapcsolódik össze a katolikus lap ítélete szerint. (MTI/APIReuters) Bár a könyv ára igen sok tényezőtől függ, Baráz szerint egy elfogadható kül- alakú könyvet már másfél millióból ki lehet hozni. Ebbe beletartozik a szerkesztés, a tördelés és az országos terjesztés is. A másfél millióhoz persze kapcsolódhatnak többletköltségek is, például a reklám vagy ha ki kell fizetni a bérírót. A bevétel - ami Baráz szerint már ezer eladott példány fölött előfordulhat - viszont teljes egészében a megrendelőé. Persze a Duna Könyvkiadó nincs egyedül a piacon, hasonló vállalkozás egészíti ki az Alterra Kiadó tevékenységét is. Náluk olyan antológiák jelennek meg, amelyekben pályakezdő szerzők vehetnek felületet. Ha tehát költőként akarunk debütálni, akkor oldalanként körülbelül ötezer forint szerkesztői díjért ezt is megtehetjük. Persze az Alterra profikat is kiad, több fiatal tehetség jelentette meg itt az első kötetét, például Rácz Gábor, Marczinka Csaba vagy Képes Gábor. Batári Gábor, az Alterra Kiadó főszerkesztője elmondta: náluk azok is lehetőséget kapnak, akik az irodalmi életben valószínűleg sosem érvényesülhetnének. Szerinte ez nem üzleti vállalkozás, inkább misszió, az így befolyó pénzből nem élne meg a kiadó. Bözsike, a szegedi masamód, Anna és Mária királyné és eleste Nándorfehérvárnak, Hetvenkedő - eddig ezekkel a címekkel büszkélkedhet a Duna Könyvkiadó. Baráz Miklós szerint "a Bözsike" jól fogy. De hogy megéri-e könyvbe fektetni a pénzünket? A szakemberek valószínűleg azt tanácsolnák, maradjunk inkább az állampapírnál. (Mézes Gergely) Jelinek: provokátomő?... I 1 -^"Fektesse be pénzét a saját könyvébe/" AMATŐRÖK, IDE!... Különös hirdetés jelent meg az egyik hetilapban:"Valósítsa meg álmát!" - témaötletét megírjuk, kiadjuk és országosan terjesztjük. Utánajártunk, és kiderült: íróvá válni nem könnyű, sót néha annyiba kerül, mint egy egyéves Suzuki. j Tollnokok: regényírás igény szerint j
