Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-14 / 224. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. OKTÓBER 14. Szuperszonikus gép Japánból Japán szakértők hétfőn sikeresen kipróbálták Ausztráliában a hangsebességnél kétszer gyorsabban haladó utasszállító repülőgép kicsinyített prototípusát; a korábbi kísérletek mind kudarcba fulladtak. Szaito Kenicsi, az űrrepüléssel és -kutatással foglalkozó állami intézmény (JAXA) szóvivője hétfőn azt közölte, hogy minden nagyon jól zajlott, a repülőgép sikeresen landolt. A JAXA a későbbiekben elemzi majd a kísérlet adatait, egyelőre úgy tűnik, hogy a teszt eredményes volt. A tizenegy és fél méter hosszú, nyílvessző formájú gépet rakétával indították, majd a szerkezet 19-20 kilométernyi repülőmagasságba jutott el, ahonnan ejtőernyővel tért vissza a Földre. Három évvel ezelőtt az első pilóta nélküli szerkezet kísérleténél a repülőgép hamarabb vált le a hordozórakétáról, és a földre zuhant. A közel tízmillió eurós kísérlet fontos szakasza annak a japán tervnek, hogy a hangsebességnél gyorsabb, 300 utas szállítására alkalmas repülőgépet fejlesszenek ki, amely négy óra alatt tenné meg a Tokió és Los Angeles közötti távot. Franciaország és Japán idén megállapodott arról, hogy közösen fejleszti ki a Concorde- nak, a világ első szuperszonikus utasszállító gépének utódját. A két ország vállalatai ennek érdekében a következő három évben évente 200 millió jent, azaz másfél millió eurót fordítanak majd a kutatásokra. A gép forgalomba állítását 2025-re tervezik. (MTI) Veszélyben a Galileo-hálózat Az európai műholdas helymeghatározó rendszer üzemeltetési helyszínei és finanszírozása körül támadt vita a részt vevő tagállamok között. Ha az újabb költségek elosztásával kapcsolatban nem sikerül október végéig megoldást találni, a teljes Galileo-pro- jekt veszélybe kerülhet, jelentette ki Sergio Vetrella, az olasz ASI űrkutatási hivatal elnöke a Die Weltnek nyilatkozva. A késhegyre menő vita mindenekelőtt a Galileo-rend- szer irányítóközpontjához járó kiegészítésről szól. A München melletti Óberpfaffenhofen, és a Róma melletti Fucino jelentkezésén túl Franciaország és Spanyolország is bejelentette igényét a központ működtetésére. A Galileo-projektet az EU és az európai űrkutatási hivatal (ESA) kezdeményezésére indították, és a szándékok szerint az amerikai GPS konkurenciája lehet. A tervek szerint 2008 januárjától szolgáltatások széles skáláját nyújthatja a műholdas helymeghatározás terén. Az ÜSA korábban az európai műholdak lelövésével is fenyegetőzött. (MTI) Kína szerint alacsonyabb A VILÁG TETEJE Kína szerint alacsonyabb a világ legmagasabb hegycsúcsa az általa korábban becsültnél, méghozzá 3 méter 70 centivel. Amerikai mérések szerint meg magasabb csaknem két méterrel. A legfrissebb kínai adat szerint a Csomolungma, avagy Mount Everest nem 8848 méter és 13 centiméter, hanem csak 8844 méter és 43 centiméter plusz-mínusz 21 milliméter. Kína az általa most módosított, magasabb adatot még 1975-ben szolgáltatta, néhány centit rátéve akkor az 1950-es években született indiai adatra. A mérési "toplistán" egyébként az amerikaiak állnak az "élen", nekik 1999-ben 8850 méter jött ki. így most már bő öt és fél méterrel "előzik meg" Kínát. (MTI) Erőteljesen savasodnak a tengerek FELOLDÓDÓ VIZEK Az üvegházhatásból származó széndioxid mennyiségének növekedése az eddig feltételezettnél gyorsabb ütemben savasítja a tengereket, s ennek következtében 50- 100 év alatt a sarkvidékeken fontos tengeri organizmusok tűnhetnek el. Október 9. A tengerek savasodásá- nak veszélyére egy nemzetközi kutató- csoport figyelmeztet a Nature című brit tudományos magazin legújabb, csütörtöki számában. A tanulmányban, amelynek elkészítésében a bremer- haveni Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) is részt vett, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkenését sürgetik a kutatók. A tanulmány szerint mindenekelőtt a hideg vízi korallokat, a tengeri uborkát és a vízben lebegő szárnyas csigát fenyegeti veszély. Ezek az állatok fontos táplálékot jelentenek más állatok számára a rákoktól a lazacokon át egészen a cetekig, ezért kiveszésükkel az egész poláris ökoszisztémát érintő súlyos következményektől lehet tehát tartani. Az AWI adatai szerint az olaj és más fosszilis energiahordozók felhasználásával minden ember naponta átlagosan tizenegy kilogramm szén-dioxidot termel, amely a légkörbe jut. "Ebből négy7 kilogrammot a világtengerek vesznek fel, enyhítve ezzel az üvegházhatást. Sajnos a tengervíz és a szén-dioxid reakciójából sav keletkezik, amely képes számos tengeri lény mészhéjának feloldására" - áll az intézet jelentésében. Ha a széndioxid-koncentráció jelenlegi növekedési üteme fennmarad, akkor a sarkvidéki tengerekben élő szárnyas csigák ötven év alatt egyszerűen feloldódnak. A melegebb tengerekben is ez történik, csak lassabban. Veszély fenyegeti a hideg vízi korallokat is, amelyek különösen az észak-atlanti vizekben elterjedtek. Ismertebb, trópusi rokonaiktól eltérően ezek a koraitok csak nagyon lassan növekednek. Létüket már ma is erősen fenyegetik a halászok által alkalmazott j Amikor az emlékezet időskorban kihagy ÖREGEDŐ AGYUNK Mivel magyarázható, hogy időskorban olykor kihagy az emlékezet? A legújabb felismerések arra engednek következtetni, bogy az idősebb mberek agya képtelen a lényegtelen információkat kellő mértékben kiszúrni, így azok áradata e fedi a lényeget. Október 11. Sok idős embernek nehezére esik, hogy új dolgokat megtartsanak emlékezetükben, agyuk ugyanis - szemben a fiatalokéval - már kevésbé célirányosan működik. Azon képességünk, hogy a felesleges információkat figyelmen kívül hagyjuk, a kor előrehaladtával mérséklődik. Ebből kifolyólag az érzékelt információk feldolgozásához szükséges agyi kapacitás egy idő után kimerül, így a rövidtávú memória túlterhelté válik, a lényeges, adott helyzetben kiemelten fontos információk pedig kiszorulnak. A berkeley-i Kalifornia Egyetem egy, Adam Gazzaley vezette kutatócsoportja 19-30 év, valamint 60-77 év közti résztvevőket vont be vizsgálatába. Minden résztvevő előtt két tájképet, valamint arcokat ábrázoló két képet villantottak fel a másodperc töredékéig. A vizsgált személyek azt a feladatot kapták, hogy vagy az arcokra összpontosítsanak, és a tájképeket hagyják figyelmen kívül, vagy fordítva. A tesztsorozatot követően az önkénteseknek arra a kérdésre kellett választ adniuk, hogy egy adott arcot, illetve tájat felismemek-e. A mérési eredmények fényt derítettek arra, hogy miközben a tesztszemélyek a tájképekre összpontosítottak, az efféle képek feldolgozását végző agyi területeik aktivitása jelentősen fokozódott, kortól függetlenül. Ellenben, amikor arra törekedtek, hogy a tájképeket figyelmen kívül hagyják, és csak az arcokra koncentráltak, jelentős különbség mutatkozott a két csoport között. Míg a fiatalabbaknál csaknem teljes mértékben "kikapcsoltak" a tájképek feldolgozásáért felelős agyterületek, addig az idősebbek esetében alig változtak az előző teszthez képest. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az idősebb személyek memóriazavarai nem az érintettek hiányos koncentrációkészségére vezethetők vissza, hangsúlyozzák a kutatók. A rövidtávú emlékezet zavarában sokkal inkább az játszhat szerepet, hogy az agy már nem képes kellő mértékben kiszűrni, és elnyomni a kevésbé lényeges információk feldolgozását, (index.hu) fenékhálók. "A jóslások elkerülése érdekében 13 alternatív számítási modellbe tápláltunk be adatokat. Az eredmények összehasonlításakor mutatkoztak kisebb eltérések a különböző modellek között, de az alapvetően fontos következtetés minden esetben ugyanaz volt: A tengerek elsavasodása sokkal gyorsabb, mint azt eddig gondoltuk" - mondta Reiner Schützer, az Alfred Wegener Intézet professzora. (MTI) Olvasnak az agyunkban a nanorobotok A nanotechnológia a kutatók szerint olyan áttörést hoz majd a számítástechnikában, hogy pár évtizeden belül a gépek okosabbak lesznek, mint az egész emberiség együttvéve. A Lucent kutatócég szerint a számítógépek hatvan éven belül okosabbak lesznek, mint az összes ember együttvéve. Először a szagló és szagos telefonok érkeznek meg, a következő öt-tíz évben. A kutatócég szerint rövidesen lehetővé válik, hogy a hálózaton keresztül átjöjjön nem csak beszélgetőtársunk hangja, hanem illata is. Ugyanekkor a készülékek már képesek lesznek arra, hogy felismerjék a hívó mimikáját is. Persze ennek hasznossága vitatható, főleg hogy a videotelefonálás már nálunk is megvalósulni látszik, tehát nem kell leolvasni a beszélgetőpartner arcát, ha láthatjuk is azt. Érdekesebb, hogy a kutatók szerint 2015-ben már a gondolatainkban olvasnak a telefonok, így elég lesz elképzelnünk, akivel beszélni akarunk, máris tárcsáz a készülék. A társaság szerint mindezt a nanotechnológia teszi majd lehetővé. Ha a nanotechnológia a fejlesztés részévé válik, az olyan teljesítmény-növekedéssel járhat, hogy 2060-ra a gépek információfeldolgozó-képessége nagyobb lesz, mint az összes emberé együttvéve, (index.hu) Korallok és csigák: feloldódnak Öregedő agyunk: képtelenek vagyunk rostálni !
