Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-14 / 224. szám

2005. OKTÓBER 14. Kárpát-medence hírek magyar szó-a híd 9 Felvidék: a deportáltak és leszármazottaik tiltakoznak HOL A KÁRPÓTLÁS? Egy év után válaszolt Mikuláí Dzurinda kormányfő hivatala a Deportálások Áldozatai és Leszármazottaik Szövetségének kárpótlást igényére. A háromezer tagot számláló, kassai székhelyű szövetség tagjainak több mint a fele tavaly levélben sür­gette a szlovák kormányfőt, tegyen lépéseket a csehországi kényszermunkára elhur­colt magyarok kárpótlása érdekében. Október 11. Dzurinda konzultált az ügyben a szlovák igazságügyi miniszté­riummal, és azt ajánlja a szövetség tag­jainak: forduljanak a parlamenti képvi­selőkhöz, azok kezdeményezzenek tör­vényjavaslatot az anyagi kárpótlásról. Krivánszky Miklós, a deportálások kár­pótlásáért küzdő szervezet elnöke úgy véli, fölösleges lépés lenne, hiszen a kor­mánynak megvannak a jogosítványai a szükséges jogszabálytervezet kidolgozá­sához. Az 1946 őszén kezdődött deportálá­sok során, 1947 februárjáig 42 ezer fel­vidéki magyart, köztük gyerekeket és öreg, beteg embereket kényszerítettek otthonaik elhagyására, marhavagonok­ban szállították őket Csehországba, kényszermunkára. Krivánszky a cseh és szlovák sajtó­ban többször elmondta: kérésüket álta­lában azzal utasították el, hogy azzal is­mét napirendre kerülnének a Benes- dekrétumok, erről pedig szó sincs. A szövetség azért követel kárpótlást, mert a csehszlovák állam a magyarok kény­szermunkára való elhurcolásával meg­sértette az általános munkakötelezettsé­get szabályozó, 1945-ben hozott 88-as törvényt - mondta Krivánszky a cseh sajtóirodának. Krivánszky szerint szer­vezetük azért alakult meg, hogy a de­portálás gyászos eseménye ne merüljön feledésbe, s hogy az áldozatok érdekeit képviseljék. A cseh és a szlovák köztár­saság hivatalosan is ismerje el magát a deportálás tényét, hogy az megtörtént, ugyanakkor erkölcsi és anyagi kárpót­lást is nyújtson az áldozatoknak. Hiva­talosan egyik köztársaság sem ismerte el eddig a tényt magát. A deportáltak zö­me 1949 után hazakerült Szlovákiába, és nagy részük vissza is szerezte ingatla­nát. Sok esetben sajnos meg kellett vá­sárolnia saját házát a betelepített szlo­váktól. Mi egy kérdőívet küldünk szét, amelynek a kitöltése alapján fel tudjuk mérni, hogyan történt mindez, kik dol­goztak gyárban, kik a mezőgazdaság­ban, majd ki költözhetett vissza a házá­ba. A kárpótlás inkább arra a tényre irá­nyul, hogy a deportáltak sokszor éhbé­rért vagy fizetség nélkül, élelmezés fejé­ben dolgoztak. Kétféle kártérítés illetné meg a szlo­vákiai magyarságot a 60 éve, 1945. ápri­lis 5-én meghirdetett kassai kormány- programért - jelentette ki a Kossuth Rá­dió Háttér című műsorában Bugár Bé­la, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjá­nak elnöke. Egyrészt a Szlovák Nemze­ti Tanács határozatot adhatna ki, bocsá­natot kérve mindazért, amit 1945 és 1948 körül elkövetett a magyarokkal szemben, másrészt a holokauszt-kár- pótláshoz hasonló rendszerű anyagi jut­tatással zárhatná le Szlovákia a Benes- dekrétumok ügyét. Mint ismeretes, az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő dek­rétumok következtében népbírósági ítéletek, vagyonelkobzások és kitelepí­tések vártak a felvidéki magyarokra. Tízezreket űztek el hazájukból a Benes-dekrétumok rendelkezése alap­ján, s 60 év után még mindig nincs iga­zi rehabilitáció, nincs kárpótlás. (Sza­bad Újság, Felvidék) “Mert az Úr szemei az igazakon van­nak, és az Ó fülei azoknak könyörgésein” Baptista templom Lelkipásztor: Kulcsár Sándor 225 E 80th Street New York NY 10021 Tel: 212-288-0258 Istentiszteleteinkre mindenkit szeretettel hívunk és várunk! Vasárnap De.: 10:00-11:45 Vasárnap Du.: 5:00-6:30 Csütörtök este: 7:00-8:00 De: vasárnapi iskola gyerekeknek: vers és ének tanulással (magyarul) New York-i Magyar Református Egyház Aradon a 13 vértanúra EMLÉKEZTEK Több mint 1500 személy vett részt Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évforduló­ján szervezett ünnepségeken. Magyaror­szágról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorú­záson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informa­tikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresz­telésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepsé­gen. Tőkés László király hágómelléki refor­mátus püspök elhatárolódott az ünnepsé­gektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-inte- grációs érdekeit, és hogy az aradi Megbé­kélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsú­lyozták. Kovács Kálmán beszédében el­hangzott egyebek között, hogy a szülőföld és a boldogulás kérdése egyre kevésbé je­lenti azt a súlyos konfliktust, amely nem is olyan régen még komoly döntésre és vala­melyikről való lemondásra késztette embe­rek millióit. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megta­nított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a szeretet, a megbocsátás és a sorsközösség katarzisáról beszélt, fel­idézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bo­nyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kam­pányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs ma­gyar egyeteme, van viszont magyar kor­mányfő-helyettese, ami a MIT szerint so­katmondó. (Szabadság, Erdély) Veszélyes közöny A Human Rights Watch figyelmezteti Szerbiát: fokozódik a kisebbségek elleni erőszak. Amíg a hatóságok nem veszik ele­jét a nemzeti és vallási kisebbségek elleni erőszaknak, Szerbia nem remélheti az Eu­rópai Unióhoz való közeledést - áll a New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet tegnap kiadott jelentésében. Ä veszélyes közöny: a kisebbségek elleni erőszak Szer­biában című 52 oldalas jelentés a 2003 óta történt számos kisebbségek és/vagy azok tulajdona elleni jogsértést, támadást doku­mentál, melyekre „a szerb hatóságok nem reagáltak megfelelőképpen. Az illetékesek könnyelműen tompítottak az incidensek élén, a rendőrség egyes esetekben nem védte meg a támadásoktól a dzsámikat és a kisebbségek tulajdonában levő üzleteket. Az ügyészségek lassan reagáltak, a bírósá­gok elé állított tetteseket italában felfüg­gesztett szabadságvesztésre vagy pénzbün­tetésre ítélték.” (Magyar Szó, Vajdaság) Szerkesztette: Bárffy Áron ^eportálta^^Aorabel^elvéKlen^tóíz^a^B FLORIN R. SCHIOPI/, DDS. Fogorvosi 35 East 38tb Street RENDELŐ Suite 1P New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Személyhívó: (917) 925-0090 BodoniDDS@aol.com schiopiiDDS@earthlinknet Istentisztelet: vasárnap, de. 11 óra Bibliaóra: csütörtök este 8-kor magyarul, 9-kor angolul Játszóház: szombat de. 11-től du. 2-ig Kodály Quartet: okt. 16., vasárnap este 7 órakor 229 East 82nd Street (2. és 3. Ave között), New York, NY 10028, Tel.: 212-734-3139 Drótos Árpád lelkipásztor

Next

/
Oldalképek
Tartalom