Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-01 / 209. szám

2005. JÚLIUS 1. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 " Világklasszis előadásokat láttam" PÉCSI JELENTÉSEK Véget ért az V. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), ahol nem csak az előadások, hanem a szakmai viták is időszerű jelentést adhatnak az emigrációnak arról, hogy most éppen milyen az ősforrás, az óhaza teátrumi színvonala, milyenek az újdonságai. Vagyis milyen produkciókat érdemes hazamenet megnézni, vagy kihívni az amerikai magyar közönségnek. James Leverett dramaturg, a Yale Egyetem professzora, tagjai volt a pécsi szakmai zsűrinek. Szemere Katalin, a Népszabadság kulturális rovatának színházi zsurnalisztája nagy hatású interjút készített Leverett professzorral, melyet kommentár nélkül közlünk. James Leverett, mivel május vége óta Magyarországon volt, s közben rövid időre Prágába is ellátogatott, jócskán ta­nulmányozhatta a régió színházait. Sze­rinte az állam Magyarországon sokkal jobban támogatja a színházakat, mint az Egyesült Államokban. Az amerikaiak erről csak álmodozhat­nak Chicagóban, Seattle-ben, Bostonban és Washingtonban. (New York-ról nem beszél, mert szerinte nem a Broadway-n vannak a legfontosabb amerikai teátru­mok.) Az önálló társulattal rendelkező repertoár színházat nem engedhetik meg maguknak az amerikaiak, bár ez a rend­szer elkezdett repedezni Magyarorszá­gon is. Irigylésre méltónak tartja Leverett a nagy társulatokkal dolgozó produkció­kat. A Broadway pár előadása kivételé­vel nehezen elképzelhető, hogy egyszer­re huszonötén legyenek amerikai színpa­don, ellentétben mondjuk a sepsiszent- györgyiek Jó embert keresünk!-jével. (Bertold Brecht nagy műve. A szerk.) Jó, hogy az állami támogatás miatt itt a fia­talok is mehetnek színházba, mert a be­lépő körülbelül egy mozijegy ára. Az USA-ban háromszor, négyszer annyit kell fizetni a teátrumpénztárakban, mint a moziban. A pécsi fesztivál zsűritagjaként Leverett elégedett a verseny eredményé­vel. Örömtelinek tartja, hogy a verseny­be a válogató Karsai György egyetemi tanár nemcsak a repertoárrendszerben működő színházakat hívta el, hanem a független társulatokat és a határon kívü­li magyar csapatokat is. (Utóbbiak meg­hívása a versenybe kötelező. A szerk.)- Három olyan előadást láttam a POSZT-on, amelyért feltétlenül érde­mes volt Magyarországra utaznom, ez a Ledaráltakmegszűntem a budapesti Ka­tona József Színháztól, Krétakör Szín­háztól a FEKETEország, A sütemények királynője pedig Pintér Béla és Társula­Hunok, akik voltunk Krisztus előtt száz évvel a távoli Kínában Sima Qian történetíró apja halá­los ágyán tett kérésére megfogadta, hogy teljesíti annak akaratát, és megírja Kína teljes történelmét. A mű megszületett és Shi Ji, azaz Történelmi Feljegy­zések címen a kínai történeti munkák egyik legbecsesebbikévé vált. Azt azon­ban kevesen tudják, hogy a hunokról szóló legkorábbi feljegyzések éppen eb­ben a műben vannak lefektetve. A szerző hatalmas művének 110. kötete nagy részben ismerteti a kortárs szemével a hunok történetét. Az első leírja a hunok történetét, szokásaikat, társadalmi szerkezetüket, a második a hunok és a korai nyugati Han-dinasztia viszonyát elemzi, a harmadik a két fél közötti háborúk­ról szól, míg a negyedik részben a történész kommentárjait olvashatjuk.. A magyarság számára igen nagy értékű forrásmű soha nem volt elérhető magyar nyelven mindaddig, amíg a kínai-magyar házaspár, Du Yaxion és Hor­váth Izabella végre a magyar olvasók számára elérhetővé tették. Különlegessé­ge a műnek, hogy kétnyelvű, az egyik oldalon az eredeti kínai szöveg, vele szemben a magyar fordítás olvasható, ami azért bír jelentőséggel, mert forrás­műről lévén szó, a hitelesség és az ellenőrizhetőség követelményeinek is eleget kíván tenni. A fordító írja a könyv előszavában: "Ma sok kínai, akárcsak számos Kanadá­ban élő kisebbség - ijgur, yogur, mongol -, akik a nagy fal környékén élnek, úgy tudják, hogy ők a déli hunok leszármazottai, a magyarokról pedig azt tartják, hogy ők Attila király hunjainak ivadékai, azaz az északi hunok leszármazottai. Ezért fontos, hogy a magyarok megismerjék a Shi Ji 110. kötetének tartalmát, ezt a nagyon komoly, ázsiai hunokról szóló történeti feljegyzést". Most már megismerhetik. Az elfelejtett múlt egy újabb fejezete tárult fel. (BA) tától. A zenei részek egyesen fantasztiku­sak. A Kaffka-regényből készült Ledaráltakeltüntem című előadás világ- klasszis, szeretném betenni a zsebembe, és elvinni az USA-ba. Ugyanígy gondolkodik a dramaturg a FEKETEország ról is:- Megfogott az eleganciája, az ötletes­sége, nagyon tetszett az, ahogy a politi­kai kabarét ötvözték az elektronikus mé­dia eszközeivel. Az előadást nemzetközi­vé tette jó néhány téma: az abortusz, a gyermekek elleni erőszak, az olimpiai dopping.- Nehéz befogadni egy olyan témát, mint A sütemények királynője. - állítja "harmadik választottjáról" - Igazi csapat­munka, fontos mű: erőszakos, egyenru­hás apa, valamint a lánya, mint áldozat, mindez egy nem működő családban. Feltűnt ugyanakkor Leverettnek, hogy a fesztiválhelyzet miatt néhány színház nem feltétlenül tudta a legjobb oldalát megmutatni. Példának hozza a nyíregyházi Hajszál híján című előadást, amelyet újra színpadra kellett állítani Pé­csett, valamint a tatabányai és a nyíregy­házi társulatok koprodukcióját, A ne­gyedik kaput, amelynek szintén sokat ár­tott, hogy elvitték eredeti, tatabányai közégéből. Beszélünk arról is, hogy ebben az évadban a rendezők fantáziáját legin­kább a női sorsok foglalkoztatták. James Leverett - mint mondja - előítéletekkel jött Magyarországra: közép-kelet-euró- pai, volt kommunista ország, biztos csak a politikát látja majd a színpadon. De ki­derült, az ajtó igencsak kitárult (akárcsak Prágában). Az emberi kapcsolatok, a csa­ládtörténetek kerültek előtérbe.- Valóban érdekes, hány előadásban álltak központban a nők. - vélekedik - A nőiességet, a nők kapcsolatait térképezte fel az Adrienne-ben és a Stuart Máriá­ban is a kiváló rendező Zsótér Sándor. De említhetjük még a két Médeát, vagy a Jó embert keresünk!-et, A sütemények királynőjét és a Sirályt. A Yale Egyetemen oktató Leverett rengeteg DVD-t visz haza magyar dara­bokról:- Lehet, hogy új bőröndöt kell majd vennem - mondja nevetve. Gondolkodik azon, miként lehetne Amerikában megismertetni a magyar művészeket. Produkciókat biztosan le­hetetlen odavinni, de alkotókat sokkal in­kább. Már vannak tervei, de erről egy­előre nem beszél.- Az biztos, - teszi hozzá - hogy világ- klasszis munkákat láttam. Az interjú végeztével tegyük hozzá: e rangos amerikai színházi szakember is hitelesen erősíti meg, amiről már sokszor írtunk, vagyis hogy a Broadway tömeg­ízlést szolgál ki, nem művészi értékeket nyújt. Ennél is fontosabb a Krétakör Színház minősítése. Ezzel ugyanis a New York-i magyar közönségnek remé­nye van, hogy mindig a valós érték alap­ján jussanak ki művészek. Lám, Orsós László Jakab, a New York-i Magyar Kul­turális Intézet új igazgatója, saját érték­rendje alapján már akkor kiválasztotta vendégjátékra a Krétakör Színházat, amikor James Leverett még nem látta a társulatot, s ez a színház még nem kapta meg a fesztiválon a különdíjat. (FD) A12 győztes könyv Véget ért az angol ötletre, de az angolokat messze túlszárnyaló siker­rel megvalósult Nagy Könyv nép­szavazás. Angliában alig százezer, Magyarországon negyedmillió olva­só ember szavazott arról, hogy sze­rinte melyik a száz legjobb magyar és melyik a száz legjobb külföldi re­gény. Majd a legutolsó fordulóban, a végszavazáskor, e kétszáz közül meg­szavazták a tizenkét legjobbat. A győztesek sorrendje: George Orwell: 1984 Szabó Magda: Abigél John Ronald Reuel Tőiken: A gyűrűk úra Antoine de Sant-Exupéry: A kis herceg Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Jóbi Mór: Az aranyember Gárdonyi Géza: Az egri csillagok Joanna Kathleen Rowling: Harry Potter Alan Alexander Milne: Micimackó Gabriel Garcia Márquez: Száz év magány Fekete István: Tüskevár Végétért tehát egy szinte össznépi szellemi válogatás. Izgalommal, olvas­mányemlékek felszínre hívásával, könyvtárosok önfeláldozó szervező munkájával, a szellemi életben szoká­sos ízlésvitákkal, szervezési tapaszta­latokkal. Új színt, szinte megújult hi­vatásérzetet kapott a kulturális sajtó is: a legmagasabb színvonallal és a leg­mélyebb tartalommal Péntek Orso­lyának, a Magyar Nemzet egyik kul­turális szerkesztőjének A jó büntetése című írása emelkedett ki a megjelent elemzések közül. A könyvtárosok nö­vekvő kölcsönzési adatokról számol­nak be. Az irodalmi kultúra funda­mentumából, a gyermekirodalomból az olvasó kislányok és kisfiúk Molnár Ferencet emelték ki, A Pál utcai fiú­kat, Nemecsek és társai hősiességét. Ez lett a legjobb magyar ifjúsági re­gény. Leírhatjuk: örökké huzatos tör­ténelmünkben szellemileg, szellemi tőkével jól állunk. Máskülönben eb­ben a hírben is megint van egy New York-Budapest kapocs: Molnár Fe­renc élete utolsó éveiben itt élt és itt alkotott New Yorkban. (FD) HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A nűkrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212- 570-6441

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom