Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Elemző 2005. JÚLIUS 1. Az alkotmány őre Sólyom Lászlót a magyar OrszággyűlésJúnius 7-én választotta meg a rendszerváltás utániMagyarországbarmadiklmtársasági elnökévé. A köztársaságielnök-választás harmadik fordulójában Sólyom 185 szavazatot kapott, szemben Szili Katalin 182 szavazatával. Az Alkotmánybíróság volt elnökét civil szervezetek jelölték, de a parlamenti ellenzék is támogatta. Az új államfő azonban mindenki elnöke akar lenni. Bár Sólyom László az eredményhirdetés után letette hivatali esküjét, az Alkotmány szerint mandátuma csak Augusztus 5-tól, Mádl Ferenc, jelenlegi köztársasági elnök mandátumák lejártakor lép érvénybe. Egyik első interjúját a szlovákiai magyar napilapnak, az Új Szó-nak adta. Ebből közlünk alább részleteket. Életrajz: Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsen. Az Alkotmánybíróság első elnöke, akit a Védegylet nevű civil szervezet javasolt köztársasági elnöknek. 1964-ben végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd. Kinttartózkodása alatt német polgári jogból is doktorált. 1969-83 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlés Könyvtárában tudományos kutató - jogi diplomája mellett ugyanis könyvtárosi képesítést is szerzett. 1983-tól az ELTE-ÁJK polgári jogi tanszékének egyetemi tanára, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. 2002-től tanít az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen is. A politikával a nyolcvanas évek elején, a környezetvédő mozgalmakon keresztül találkozik. Alapító tagja a nagymarosi gátépítés megakadályozására létrehozott Duna Körnek, a nyolcvanas évek elejétől a nemhívat- alos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben alapító tagja az MDF-nek, tevékeny résztvevője az Ellenzéki Kerekasztal munkájának. Megalakulásától visszavonulásáig tagja az Alkotmánybíróságnak. 1989-ben a frissen alakult szervezet alelnöke, 1990-98 között az Alkotmánybíróság első elnöke. Alkotmánybírói pályájának meghatározó alapelve a láthatatlan alkotmány, azaz az alaptörvényben explicit módon meg nem fogalmazott, de az alkotmány szelleméből levezethető ítélkezés volt. Aktivista hozzáállásának köszönhetően az AB elnöksége alatt több meghatározó döntést is hozott, többek között eltörölte a halálbüntetést. Alkotmánybírói karrierje végeztével 1999- 2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora. Az intézmény 1999-ben díszdoktorává is avatta. Ugyanebben az évben megkapta a Humboldt-díjat is, 2003-ban pedig a Nagy Imre-érdemrendet. Sólyom 1975-ben kandidált jogtudományokból, nagydoktori címét 1981-ben szerezte meg. 2001 óta az MTA levelező tagja. Sólyomnak két felnőtt gyermeke van tanárnő feleségétől. Kilenc unokája saját bevallása szerint is nyitottabbá, közösségcentrikusabbá tette. Németül és angolul is publikál, emellett még franciául is beszél, (index.hu) Mennyire folytatása az elnökség az Alkotmánybíróságnak? Nagyon logikus és nem szokatlan folytatása, több kollégám is előzőleg alkotmánybíró volt. Korábban is azt mondtam, az egyetlen tisztség, amit egy alkotmánybíró még elvállalhat, az államelnöki poszt, mert az szintén semleges és pártok felett álló. Az előző munkakörömnek megvan az az előnye, hogy bizonyos kérdésekben nincs szükségem tanácsadókra, mert alkotmánybíróként megszereztem a szükséges szakmai hátteret. Az elnökválasztást civil jelöltként kezdte, aztán szokásos pártpolitikai HARC LETT AZ EGÉSZBŐL. Ez elkerülhetetlen volt, hiszen az alkotmány szerint csak ötven képviselő, azaz gyakorlatilag a frakciók jelölhetnek államfőt. Azok a harcok, amelyek az utolsó héten folytak, sokkal inkább arról szóltak, hogy az ellenzék vagy a kormánykoalíció győz-e, mint a személyekről. EZ NEM ZAVARTA? Persze, zavart. Azonban tudomásul kell venni, hogy ennek ez a menete. Külön köszönetét mondtam a beszédemben a pártoknak, hogy tiszteletben tartották a függetlenségemet. Nem tudtam taktikai terveikről, meg is lepődtem ezeken, ezt mindenki láthatta rajtam. Azért is jó, hogy nem voltam beavatva, nem kaptam semmi segítséget a választás előtti hét médiarohamához sem, mert így még ebben sem vagyok lekötelezve. Azóta sincs kapcsolatom a pártokkal a parlamenti kézfogáson túl. A PÁRTOK SEM KERESTÉK ÖNT? Nem. Szerintem nem is fognak, megszokhatták az alkotmánybírósági időkből, hogy űr volt közöttünk. Meglesznek majd azok az alkalmak, amikor találkoznunk kell, vannak rendszeres informális találkozók is, de hogy ezek között nekünk nincs miről beszélnünk, ez teljesen nyilvánvaló számomra. AZ EGYIK KIFOGÁS ÖNNEL SZEMBEN AZ VOLT, HOGY NINCS POLITIKAI TAPASZTALATA. Ez részben igaz, nem voltam soha pártpolitikus, illetve nagyon rövid ideig voltam az MDF tagja, és ebben a minőségben csináltam végig a rendszerváltó tárgyalásokat. A további politikai iskoláim a civil mozgalmak voltak. Az Alkotmánybíróság más jellegű és más szintű politikai tapasztalatot adott. A bírói tisztség miatt le kellett mondanom MDF-tagságomról. Akkor írtam egy szép levelet, amelynek az volt a lényege, hogy ezentúl más eszközökkel harcolok ugyanazokért az eszmei célokért. Ez szerintem azóta is érvényes. Mik ezek az ideálok? Ez magából az alkotmányból adódik. Olyan parlamentáris demokrácia kialakítása és működtetése Magyarországon, amely az emberi jogokra és a mögötte álló értékekre kiemelkedő hangsúlyt helyez. Alkotmánybírósági működésemet például az emberi jogok meglehetősen liberális, majdnem amerikai ízű értelmezése jellemezte, például a szólásszabadság kérdésében. Ez sok tekintetben eltér az itteni hagyománytól. A BALOLDALON KÍVÜL HIRTELEN MINDENKI MAGÁÉNAK TEKINTI. A LIBERÁLISOK A HOZZÁJUK KÖZEL ÁLLÓ VILÁGLÁTÁSÁRÓL, A KONZERVATÍVOK SAJÁT JELÖLTJÜKRŐL BESZÉLNEK. Ezek skatulyák, amikben nem nagyon hiszek. Egy baloldali kormány gyakran űz liberális gazdaságpolitikát, és egy jobboldali szociáldemokratát. Egy elnöknek, aki mindenkit képvisel, nem szabad letenni a voksot bizonyos politikai irányzat mellett. Az viszont igaz, hogy mindenkit a gyümölcséről lehet felismerni, ahogy az írás mondja, és az én munkámból is ki lehet olvasni bizonyos dolgokat: az emberi jogoknak, az emberi méltóságnak és az emberi életnek a tiszteletét. Az életutamból kiderül, hogy az alapállásom idealista, egyben ökológiai. Figyelembe véve a magyar társadalom MEGOSZTOTTSÁGÁT, LEHETSÉGES-E EGYÁLTALÁN EBBEN A HELYZETBEN, HOGY PÁRTOK FELETTI ELNÖK LEGYEN? Valóban megdöbbentő a megosztottság, ez nem normális jelenség. Számomra nagyon fontos, hogy egyik párt se érezze úgy, vesztett a megválasztásommal. Azért is fontos a jelölésem, mert 15 éve nem volt hasonló eset, amikor jobb- és baloldali személyiségek valamiben meg tudtak volna egyezni. Múltamból, neveltetésemből adódóan - városban nőttem fel, iparos-kereskedő háttérrel rendelkezem, szüleim generációjával jelentek meg az első diplomások a családban - az urbánusokhoz, vagy más szempontból a nyugatosokhoz tartozom. De közöm van a népiekhez is, gyerekkoromban zenésznek készültem, érdekelt a népzene, tanulmányoztam Bartók és Kodály gyűjtőútjait, néprajzos barátaimmal falusi gyűjtésekre jártam. Mindig vállaltam azt a fajta hazaszeretetet, amely nem olvad fely egyfajta erőltetett nemzetköziségben. Úgy érzem, mindkét táborral egyformán szót tudok érteni. _ Önt általában introvertált értelmiségiként ÍRJÁK LE ISMERŐSEI. Nem fogja zavarni az elnöki funkcióval JÁRÓ REFLEKTORFÉNY? Az ember tudja, mit vállal. Igaz, alap- természetemnél fogva visszahúzódó vagyok, ám ha kellett, szónokoltam tüntetésen a nyolcvanas évek végén. Tanárként gyakorlott előadó vagyok, igen nagy hallgatóságot vagyok képes lekötni. Szerepelni tehát tudok, attól viszont tartózkodni fogok, hogy bármilyen szerepet játsszak. Nem tervezem azt sem, hogy elnökként mindenütt jelen legyek. Egy interjúban azt mondta, önmagát EGY PASSZÍV ELNÖKNEK SZÁNJA, MÁSOK VISZONT AKTÍV ÉS A JOGKÖREIT MAXIMÁLISAN KIHASZNÁLÓ ELNÖKÖT VÁRNAK. Megítélésem már eszköze volt a pártok egymással való harcának. Voltak, akik azt mondták, ugyanolyan aktív leszek, mint bíró koromban - ezzel az ellenem szóló érveket akarták erősíteni. A 90-es évek elején, az Alkotmánybíróság kiépítésekor szükség volt az aktív szerepvállalásra, mára azonban kialakult egy jogi struktúra, amely megfelel az európai standardnak. Ha azonban a helyzet megkívánja, élni fogok a jogaimmal. Nem szokás, hogy egy mozGALMÁR MÚLTÚ EMBER FOGLALJON EL ILYEN MAGAS PROTOKOLLÁRIS TISZTSÉGET; MIFELÉNK EZ INKÁBB EGY NYUGDÍJ ELŐTTI ÁLLÁSNAK SZÁMÍT. Tényleg szokatlan. Februárban, amikor egy környezetvédő szervezet, a Védegylet jelölt, még nem tűnt reálisnak, hogy elnök legyek. Milyen lesz a viszonya a kormánnyal? Ha rajtam múlik, jó. Én biztosan nem teszek különbséget pártállás szerint. ÖN A HATÁRON TÚLI MAGYAROK HELYZETÉT MINDIG NAGY FIGYELEMMEL kísérte. Szerepet játszott ebben KISEBBSÉGI SZÁRMAZÁSA IS? A nagyszüleim svábok voltak, de ez nem játszik ebben komoly szerepet. Anyámék családja például vándorolt, éltek Aradon is, ott is maradtak rokonaink, tudtunk a kisebbségi problémákról. De a népzene révén is mindig érzékeltem, hogy egybetartozik a magyarság, függetlenül a határoktól. Természetes volt, hogy egységként tekintsek rá. 1990-ben nagy vihart kavart Antall József kijelentése, hogy SZELLEMILEG 15 MILLIÓ MAGYAR MINISZTERELNÖKE LESZ. ÖN 10 VAGY 15 MILLIÓ EMBER ELNÖKE? Alkotmányos jogállásom, hogy a Magyar Köztársaság elnöke vagyok, ez egyértelmű definíció. Am az Alkotmánynak van egy olyan passzusa, hogy a köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, köteles elősegíteni kapcsolattartásukat az anyaországgal. Ezt az alkotmányos kötelességet nagyon komolyan fogom venni. (Új Szó online, 2005június 24)
