Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-22 / 212. szám

Kultúra 2005. JÚLIUS 22. Földessy Dénes- Régi igazság: a művészi érvényesü­léshez nem elég a legnagyobb tehetség sem, kell hozzá szerencse is. Hogy jutott el az amerikai filmvilágba?- Nagyon sokat köszönhetek az azóta barátommá lett Bunyik Bélának, az itt működő neves magyar filmproducernek, aki a Los Angeles-i magyar filmfesztivált alapította. Még a Világszám! előtt, 1993. októberében a Sose halunk meg-et Los Angeles-ben és Chicago-ban is bemutat­ta, s meghívta a nagyon fontos, mérték­adó kritikusokat. A filmről remekbe sza­bott kritikák születtek, magas elismeré­sek, például a Los Angeles Times-ban, a Variety-ben, a Chicago Tribune-ban, a Chicago Suntimes-ban. Akkor már Bunyik Béla minden egyes filmemet be­mutatta Los Angeles-ben, az amerikai filmfővárosban, s minden bemutatón je­len voltam, A miniszter félrelép premier­jén Kern Andrással és a női főszereplő Dobó Katával együtt. Azt lehet monda­ni, hogy valamennyi filmemnek komoly sikere volt.- Mi a Világszám! amerikai története?- A Los Angeles-i magyar filmfeszti­válon március 16-án volt a díszbemutató. Utána kaptam egy nagyon szép kitünte­tést, amit tavaly Tony Curtis nyert él: a Michael Curtis- vagyis a Kertész Mi- hály-díjat. A magyar származású nagy amerikai filmesről elnevezett elismerést a fesztiválon való állandó alkotói jelenlé­temért, valamint azért, amit a magyar közönségfilmért tettem - ez volt az in­doklás. Nagyon nagy megtiszteltetés. Majd márciusban a a 2005-ös Chicago-i Európai Uniós Országok Fesztiválján, ahol egyetlen díj van, a nézők szavazata­inak száma alapján elnyerhető közönség­díj, azt - 21 ország 43 filmjéből - mi hoz­tuk el a Világszámmal. A nagyszerű me­nedzser Bunyik Béla mellett nekünk és általában a magyar értékek érvényesülé­sének másik tiszteletre méltó, eredmé­nyes segítő társa Harmath István (Chicago-ban élő, Amerika szerte olva­sott, rangos magyar újságíró. A szerk.) elvitt egy kazettát egy európai filmeket vetítő mozitulajdonosnak, alá megnézte, tetszett neki, s így kezdődött ez a márci­us 22-i amerikai sorozatindító előadás. (Ha a New York-i magyar kulturális közélet a viszályok helyett így összefog­na, mint a Chicago-i!?A szerk.) Persze szegény ember vízzel főz: egyelőre a Filmsziget nevű kis magyar filmes cég, vagyis mi forgalmazzuk itt a filmet, csu­pán egyetlen kópiával. A film producere, s a cég társtulajdonosa a fiam, E Koltai Gábor. A pénteki újságok szokásos film­kritikái oldalain, ahol a kritika mellett pontoznak is, két legmagasabb, egy 3 és egy 3 és fél csillagot kaptuk. Itt van Tóth Orsi, a női főszereplő is. A Chicago Suntimes nagy riportot közölt kettőnk­ről. Romsics Ignác véleménye (részlet) A Világszám azért is tetszett, mert nem tragédia, nem is melodráma vagy hőstörté­net, hanem (tragi)komédia. Olyan film, amelyen lehet nevetni, még akkor is, ha ebbe a nevetésbe olykor erős keserűség ve­gyül s a nevetés tárgyai mi magunk va­gyunk. Egy nemzet mentális állapota ak­kor ép, ha képes iróniával szemlélni a tör­ténelmét, és képes nevetni önmagán. Ha csak ünnepelni, vagy gyászolni tudja a múltját, akkor orvoshoz kell fordulnia. Koltai Róbert már korábbi filmjeivel, s most a Világszámmal is bizonyította, hogy múltszemlélete rendben van, sem orvosra, sem gyógyszerekre nincs szüksége.- Igaz, hogy a Szomorú vasárnapot ugyanez a Chicago-i mozi mutatta be?- Igaz. Marozsán Erikával a főszerep­ben, akkor is egyetlen kópiával indul­tunk, s mára 30 kópia forog az Államok­ban, több millió dolláros bevétellel.- Negyed százada írta meg Szabolcsi Miklós irodalomtörténész A clown mű­vészete című könyvét, amely a magyar múvészetelméleti irodalomban a bohóc­műfaj legjobb elemzése. A Világszám rendezése, egyik főszerepének eljátszása után hogy érzi: a bohócszerű szerepek mélyén valóban ilyen erős gondolati ér­zelmi mélység van?- Emlékszem a remek könyvre. Mondják, írják e műfajról, hogy "keseré- des," meg hogy "egyszerre sír és nevet", s ez biztos ott van a clown, a bohóc mély- lélektanában. Csakhogy a színész, a ren­dező feje fölött, talán néha akaratlan, le­beg az egyoldalú, az igazi műértéshez nem illő beskatulyázás veszélye is. Ezt érzem gyakran a rólam s műveimről szó­ló hazai kritikákból. Különösen a sok ka­barészerepem, de legfőképpen az Illeté­kes elvtárs sikere, amelyben a humor­kedvelő magyarokat a pártállami főnö­kök butaságával évekig nevettettem, nos, mindez a közönség és a kritika figyelmét elterelte a drámai-színpadi sikereimről, például A velencei kalmár, vagy Az ügy­nök halála címszerepéről. Ezért tisztelem az amerikai kritikát: itt annyi film van, hogy a néző rászorul a kritikus útmuta­tására. Mennyi szépet, csúnyát, sőt, ször­nyűt leírtak már rólam is. idekint a kriti­kus nem engedheti meg az olykor jópofáskodó, vagy magamutogató, feles­leges villogást. Itt a realitás és az igényes­ség a jellemző, s abból nő ki a hiteles kri­tika. Nagy kritikusról már művészeti pa­lotát is neveztek el. Most viszont otthon Romsics Ignác történész színvonalas vé­leménye jelent meg a Világszámról.- Romsics nagy név, ha ő mondja, ak­kor társadalmilag igaz a film. De az ame­rikai néző hogy képes megérteni a Világszám-ban is benne levő, történelem formálta, sajátos kelet-közép-európai életérzést?- Ha egy film történetével együtt le­het lélegezni, akkor a néző egy perc múl­va idekint is átéli. Mégsem általánosíta­nám a megértést, mert idekint csak ame­rikai filmet néznek. De a közönség ki­sebb százaléka, talán mondhatom, hogy nyitott a világra, a művészetre, s szeretik az európai filmet, felirattal is, csak meg kell találni azokat a forgalmazókat, akik eljuttatják hozzájuk. Ha ez csak a közön­ség 2 százaléka, ekkora országban az már egy-két millió néző. A kritikusok, akik 3 és fél pontot adtak, az amerikai nézőt képviselik, akinek soraiban igenis sokan értik és szeretik ezt a filmet. Megint egy filmalkotás lett az alkalmi híd az amerikai és a magyar kultúra, és kicsit Amerika és Európa között. A Sze­keres Dénes vezette Tivoli Filmgyár, il­letve Sas Tamás rendező törekvése - a Szerelemtől sújtva című mozi angol nyelvű, de fajsúlyos változatának újra le- forgatása - mellett most a Koltai Róbert fémjelezte Filmsziget vállalkozás jelenti a tiszteletre méltó törekvést. Elvárható, hogy a New York-i magyar kulturális közéletben legalább egy szervezet, intéz­mény rendezze meg a helybéli magyar­ság számára a Világszám bemutatását: New York is álljon be a sorozatba. Felszámolják a Varga Stúdiót A napokban megjelent híradások sze­rint Magyarország egyik legsikere­sebb, külföldön is elismert animációs stúdiója, a Varga Csaba és Erkel András alapította Varga Stúdió fel­számolását rendelte el a bíróság. Vargáék munkái jóval ismerteb­bek a nemzetközi porondon, mint idehaza. A produkcióik körülbelül 95%-át az Egyesült Királyságban és 1/3-át az USÁ-ban is vetítették. A Varga Stúdió egyik legnépsze­rűbb, külföldi elismerést is hozó munkája a Mr. Bean sorozat volt, de emellett számos rangos nemzetközi elismerést is begyűjtött alkotásaival az animációs műhely, mely 1989- ben minimális eszközökkel, mind­össze öt fővel, és egymillió forinttal kezdte meg működését. A rendszer- váltás idején a Pannónia Filmstúdió­ból kivált Varga Csaba és társa több mint másfél évtizedes munkája so­rán többek között olyan cégekkel dolgozott együtt, mint a Warner Bros., a 20th Century Fox, a ZDF vagy a BBC. A híradások szerint a patinás műhely mostani felszámolá­sához elsősorban gazdasági okok ve­zettek. A Stúdiót 2004 februárjáig vezető Erkel András lemondása óta függet­len producerként számos project megvalósításán dolgozik. Többek közt igyekszik összegyűjteni azokat az alkotókat, akik szakértelműkkel fellendíthetik a hazai animációt, és segít megteremteni munkájuk finan­ciális hátterét, (kultura.hu) HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apafim Gyula 245 E 80 St.#5F NY 10021, T: 212-570-6441 U Közérzetünk - bohócstűusban INDULÓ VILÁGSZÁM fúlius 22-én Chicago-ban indul Koltai Róbert: Világszám! című filmjének Egyesült Államokbeli bemutató sorozata. Arról sajnos még nincs szó, hogy mikor érkezik meg New York-ba is. Korábban már elnyerte a Chicago-i Európai Uniós Országok Filmfesztiválja negyvenhárom részvevő alkotása közül az egyetlen díjat. Koltai Róbert az egyik legnépszerűbb magyar színész - összesen mintegy száz mozi- és tévé- filmben játszott -, de már filmrendező munkássága is eddig öt önálló (Sose halunk meg, Szamba, Ámbár tanár úr, Csocsó, Világszám) rendezésből s egy Kern Andrással közös alkotásból (A miniszter félrelép) all. 1 Koltai: egy jól lefestett életérzés MAGYAR SZÓ-A HÍD 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom