Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-27 / 204. szám
2005. MÁJUS 27. Közélet MAGYAR SZÓ —A HÍD 23 Irodalmi est Bán Emese Czinkota Mihály és dr. Kinga Lachapelle közös irodalmi estjére május 25-én, szerda délután 7 órai kezdettel került sor , amelyre kevés számú közönség jelent meg a 68. utcai Fészekbe. Az elődás címe is bizarr hangulatot sugallt: „ To be or nem lenni". Valaminek történnie kell ezen a színpadon - vélték az egybegyűltek - ahol nincsen díszlet, nincs szerző, függönyként is csak az előadóművész tenyere szolgált, azzal jelezte a nyitányt és a szünetet. Mint Czinkota elmondta: „Ma este egy évtizedek óta tartó magyar irodalmi vitát szeretnék itt tisztázni. Sokan vannak, akik azt állítják, hogy idegen költők versei magyarul sokszor szebbek és jobbak mint az eredeti. Persze vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Ma, mélyen tisztelt hallgatóim, Ti lehettek a hivatott bírák és a vita eldöntői. Ezt az előadást csak egy ilyen szellemileg emelkedett kétnyelvű közönség előtt lehet megtartani. Hiszen csak bennük van meg az adottság a bíráskodásra." Angol költők verseit olvasta fel a két előadóművész angol és magyar fordításban, a közönség pedig szavazólapokkal a kezében hallgatta a néha duettban elhangzó dallamos sorokat. A vita a magyar átültetési folyamat sikerességét díjazta, ezeknek a klasszikus költőknek sikerült a vers központi gondolatát átplántálni egy új nyelv közegébe. Hallottunk Shakespeare-t Szabó Lőrinc fordításban, Rossettit, Lenaut, Yeats-t, Kiplinget és Robert Herricket Kosztolányi Dezső, Faludy György, illetve Czinkota Mihály fordításában. Az életet már megjárt művész szavai hallatán éreztük a mindenbe beletörődött, de az életet most is imádni tudó ember lelki érzését. W.B. Yeats Vízpartján beszélgető öreg emberek Hallottam az öregek mondták: Minden változik mint itt előttünk a víz. Egyenként az élet minket is tovavisz. A kezünk vékony és barna mint az ág, Térdünk és gerincünk hajlott Mint a patakmenti fák. Hallottam amint mondták: Minden elmúlik, a szépség, a szánkból az íz. Elvisz minket az élet mint ez a tovafutó víz. (Ford. Czinkota Mihály) Tested, lelked, szellemed gyógyítása Dr. Shlomo Sade, pedomd Alternatív gyógyító Teljesköríí és természetes gyógymódok, keleti orvosságok Homeopathia Aromaterápia Gyógyító érintés Reflexológia Hipnoterápia Akupunktúra , Bioenergetika Akupresszúra íriszdiagnosztika Gyógymasszázs Offices in Highland Park, NJ and 1810 Ave. N. #1B, Brooklyn, NY 11230 718-261-3205, 917-578-6707 Magyarul beszélünk! Dr. Shlomo Sade Ha megbetegszem... Ha megbetegszem Nem megyei orvoshoz A barátaimhoz megyek Ne gondold, hogy örült vagyok Magamra terítek egy takarót Elhúzom ablakom függönyeit Hagyom, Ixgy az éjszakai csillagok rám ragyogjanak (Yaroslav Smh.yakov) Sok beteg ember kiábrándult és belefáradt az orvosokba, lehet hogy a költő szavait ismétlik. Sokunk, akik évek óta szedünk gyógyszereket kezdetben odahaza, majd új reménnyel érkezve itt Amerikában, végül beletörődött abba, hogy komoly betegségeket nehéz vagy lehetetlen gyógyszerekkel meggyógyítani. Nem olyan betegségekre gondolok mint a torokgyulladás vagy a légcsőhurut, amely esetekben erős gyógyszer szükséges a láz csillapítására. De még ilyen esetekben is vannak olyan emberek, akik allergiásak az antibiotikumokra. Sok ember krónikus betegségekben szenved, mint a például az asztma és más egyre súlyosabbá váló szívrendellenességgel kapcsolatos betegségekben. Ők vajon mit tehetnek? Vegyük például az édesanyám esetét, aki évekig migrénes fejfájástól szenvedett. Emlékszem, hogy napjait két pentalgin tablettával kezdte üres gyomorra, így ment az előadásra. Mint később kiderült, számos betegség amitől szenvedett komoly neurózis miatt jött létre, amit a munkahelyi közeg okozott. Amikor neurózisát meggyógyították és egy másik városba költözött magas vérnyomása, koleszterinszintje és szívinfarktusai megszűntek. Ezek okozója az állandó görcsök voltak a gyomor tájékán. Rengeteg gyógyszert szedett és rengeteg könnyet hullajtott fájdalmai miatt. Rengeteg pénzt költött orvosokra. Hogy lehet ilyen betegségeket gyógyítani, amelyek rendes gyógyszerekkel nem gyógyíthatók, de rengeteg szenvedést okoznak és megbénítanak, boldogtalanná tesznek? Elsődleges dolog, hogy nem szabad feladni. Második dolog, hogy mindig észben tartsuk, hogy az ember a természet része, és szintetikus gyógyszerekkel tömni valakit épp olyan mint gázzal locsolni a növényeket. Nem kétséges, hogy nagyszerű mikrobákat valami halálossal kiirtani. De ez a háború az emberi szervezetben zajlik, és vannak mellékhatásai. A betegségeket okozó mikrobák kiirtásával elpusztul a gyomor alapvető mikroflórája is. Ha gyulladás keletkezik, a legyengült immun- rendszer nem törődik a vészjelzésekkel, és gyógyszerre vár. A legyengült rendszert nehéz ismét talpra állítani. Az is külön nehézség, hogy a fel nem szívódott gyógyszerektől, amelyek allergiát is okozhatnak, megszabaduljon a szervezet. Harmincnegyven éve, amikor a kemikáliák korszaka elkezdődött, telítve gyógyszerekkel, fertőtlenítőkkel, műanyaggal és kémiai termékekkel, senki nem láthatta előre, hogy mindez halott földhöz, szennyezett levegőhöz vezet, és ahhoz, hogy minden második ember allergiától szenved majd. Ugyanaz történt a termőfölddel, mint az emberrel. A termőföld, az élő struktúra kémiai fertőtlenítőkkel lett feltöltve. Először megtisztult, majd már nem reagált a fertőtlenítésre, majd elvesztette természetes struktúráját és halott homokká vált, mint ahogy Hollandiában is megtörtént. Most emlékezzünk, hogy az ember a természet része. Isten teremtménye, amelyben minden, teste, lelke, gondolatai, spirituális és fizikai élete egymással összefügg. És itt jön az a felfogás, hogy testet és lelket együtt kell gyógyítani olyan természetes módzserekkel, amelyek kiállták az idő próbáját. (X) FOLYTATJUK Olvasóink írják Tisztelt Főszerkesztő! A május 14-i bálunkon a Magyar Szó-A Híd előfizetést Csik Eszter (2209. Ave L,Brooklyn, NY.) nyerte, aminek nagyon örült. Ezúton szeretném megköszönni támogatását. Tisztelettel, Piroska Szűcs Best Life Inc. Tisztelt Szerkesztőség! Ez kérem nem lesz így jó, az újság pont egy héttel később ér ide, persze addigra a hirdetésekre stb. hiába válaszolok... A Népszava is pénteken jön ki, de két- három nap alatt itt van - néha még hamarabb - ezt maguk nem tudnák megtenni? Tudom Florida oly messze van, hogy még a levél is hét, nyolc nap mire ideér... De ha nem jön meg az újság hamarabb, kénytelenek leszünk lemondani. Üdvözlettel P. Wittman, Cassadoga, FL Kedves Olvasó! Sajnos több előfizetőnk panaszkodott, hogy lapunkat későn kapják meg. Ez azonban nem a mi hibánk, az újságot az amerikai postahivatal küldi ki késve. Laptársunk maga végzi a postázást, valószínűleg ezért érkezik megbízhatóbban. Sajnos a mi aparátusunk ezt a feladatot már nem tudja felvállalni. Mindazonáltal panaszát jelezni fogjuk az illetékes szervnek. Fazekas Krisztina, főszerkesztő
