Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-20 / 203. szám
4 MAGYAR SZÓ-A HÍD______________________________________AMERIKA HÍREI__________________________________________2005. MÁJUS 20. Komoly pofon a Fehér Háznak NINCS TÁMOGATÁS Kihátrált John Bolton ENSZ-nagykövetjelölt mögül a szenátus külügyi bizottsága tagjainak többsége: tíz szavazattal, nyolc ellenében úgy döntöttek, támogatás helyett a teljes szenátusra hagyják a döntést a kinevezéséről. Harcigépek kísérték az Alitalia gépét Egy héten belül a második európai utasszállító gépet irányították el úticéljától az amerikai hatóságok, mert szerintük terroristagyanús személy szállt fel a fedélzetre. Az Alitalia gépét két F-15-ös kísérte Boston helyett Bangorba, ahol leszállították a gyanús utast, akit végül mégsem vettek őrizetbe. Május 18. Gyanús névazonosság okán a Maine állambeli Bangorba irányítottak át május 17-én egy Bostonba tartó utasszállító repülőgépet, ezúttal az Alitalia olasz légitársaság járatát. A riasztás ismét tévesnek bizonyult, egy héten belül másodszor. A május 12-én az Air France francia légitársaság Párizs-Boston járatának kellett a célállomástól északra fekvő Bangor légikikötőjében landolnia. A bangori repülőtéren a gyanús nevű utast csomagjával együtt leszállították az Alitalia 618-as számú járatáról, amely a kitérő után nélküle, 126 utassal a fedélzetén folytathatta útját a Massachusetts állambeli Bostonba. Az utas neve szerepel a terrorgyanús személyeket nyilvántartó amerikai éberségi listán, de az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az illető kikérdezése után úgy döntött, hogy nincs miért letartóztatnia. Az utas nevét vagy állampolgárságát nem közölték, és azt sem mondták meg, hogyan került a tilalmi listára. Az utast az FBI átengedte a bevándorlási hivatal munkatársainak. A Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA) szóvivője úgy nyilatkozott, hogy semmi szokatlan esemény nem történt repülés közben. Az Alitalia utasszállítóját egy szakaszon mindenesetre egy kanadai harci gép kísérte, majd az Egyesült Államok légterében két amerikai F- 15-ös vadászgép vette át az őrizetet a bangori repülőtérig. A 2001. szeptember 11-ei öngyilkos repülőgép-eltérítők által elkövetett New York-i és washingtoni terrortámadások óta a légitársaságoknak ellenőrizniük kell az Egyesült Államokba induló járataik utasait, majd a névsort az indulás előtt negyedórával továbbítaniuk kell az amerikai hatóságoknak, amelyek még egyszer egybevetik azt a nyilvántartott terroristagyanús személyek listáival (MTI) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Május 17. A jelenleg a fegyverzet-ellenőrzésért felelős külügyi államtitkár, John Bolton bizottsági támogatása lényegében George Voinovich ohiói republikánus szenátor miatt bukott meg, akinek a jelölt személyét elutasító fenntartásai miatt a külügyi bizottság korábban már kétszer is elhalasztotta a szavazást. Most George Bush és Karl Rove, az elnök tanácsadója is elbeszélgetett telefonon a honatyával, de nem jártak sikerrel. Voinovich olyan állatorvosi lónak nevezte Boltont, aki tökéletes példája annak: ki az, akit nem szabad ENSZ- nagykövetnek kinevezni. Szavazata nélkül maradt volna a patthelyzet a bizottságban, mivel az ellenzéki szenátorok ellenzik Bolton megerősítését. Voinovich Május 18. Ellenzi Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, írta a Washington Post. A lap birtokába került bizalmas feljegyzés szerint az amerikai külügyminiszter "kevés logikát lát abban, hogy az EU egy újabb tagja kapjon vétójogot" a BT-ben. Á kiszivárgott feljegyzések Rice egyik magánjellegű találkozóján készültek, ahol a külügyminiszter az amerikai kongresszus Egyesült Nemzetek Munkacsoportjának vezetőivel tárgyalt. A tanácskozáson részt vett Newt Gingrich, a képviselőházi republikánusok egykori vezetője, és George J. Mitchell, a szenátusi demokraták egykori vezetője is. A kiszivárgott megjegyzés már csak azért is fontos lehet, mert Bush és kormánya eddig nagyon óvatosan kezelte a témát. Rice németországi látogatásán például kitérő választ adott az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta, az a lényeg "hogy az ENSZ fontos testületéi végül úgy döntött: nem állja útját a szenátusi eljárásnak, ha a bizottság nem támogatja Bolton megerősítését. Washingtonban köztudott, mennyire fékezhetetlen Bolton. Richard Armi- tage külügymininiszter-helyettesnek utasítania kellett arra, hogy csak akkor nyilatkozhat, ha ő előzőleg jóváhagyta a mondandóját. A bizottság döntése komoly pofont jelent a Fehér Háznak, szokatlan ugyanis, hogy egy testület, amelyben az elnök emberei vannak többségben, épp az elnök jelöltjétől vonja meg támogatását. A demokraták Bolton ellentmondásos személyisége miatt több republikánus szenátort is saját oldalukra állíthatnak, veszélybe sodorva a végső szavazást, vagy napjaink realitásait tükrözzék". A titkos feljegyzés szerint azonban Rice fölöslegesnek gondolja, hogy az amúgy is egyre inkább közös külpolitikát folytató EU-t három állam képviselje. A BT-tagságára Németország mellett Japán, Brazília és India jelentkezett eddig. Az Egyesült Államok még csak Japánt biztosította támogatásáról, a most baloldali Brazília és India esetében vonakodott. A Washington Post megkeresésére a találkozó egyetlen résztvevője sem kívánta kommentálni az elhangzottakat. Reagált azonban a felvetésre Wolfgang Ischinger, Németország ENSZ-nagy- követe. A diplomata szerint a német bővítési javaslat - mely szerint a jelenleg öt állandó és tíz ideiglenes tagból álló tanács hat állandó és négy ideiglenes taggal bővülne - pontosan azt eredményezné, hogy az egész testületben a jelenlegi harminchárom százalékról húsz százalékra csökkenne az európaiak részaránya. (index.hu) élhetnek az obstrukció eszközével is. Az ENSZ kritikusaként számon tartott John Boltont azzal vádolják, hogy megfélemlítette munkatársait, a hírszerzési információkat pedig előszeretettel alakította át saját meggyőződésének alátámasztására. (magyarhirlap.hu) Eredményeket akar Irakban Rice Május 16. Külügyminiszterként először tett látogatást Bagdadban Condoleezza Rice. Utazását előre nem jelentették be, de annak célját maga sem titkolta: gyorsabb, hatékonyabb cselekvésre ösztökélni az iraki kormányt. Az amerikai külügyminiszter Bagdadból egy katonai helikopteren még északra is elutazott, hogy tárgyaljon a befolyásos kurd vezetővel, Maszud Barzanival. A vele és Ibrahim Dzsaafari iraki kormányfővel folytatott tárgyalások után újságíróknak elmondta: George W. Bush elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az iraki kormány "tartsa be a menetrendet", azaz álljon neki az új alkotmány megalkotásának, amelynek augusztus közepére készen kell lennie. Az új alkotmányról októberig kellene népszavazást tartani, majd december közepén kell megrendezni az új általános választásokat, amelynek nyomán összeülhetne a "végleges" parlament, és megalakulhatna a valóban demokratikus alapokon nyugvó új kormány. Dzsaafari a január 30-ai választások óta végzett nagyon akadozó és lassú munkát "vallási és kulturális nehézségekkel" magyarázta. A BBC elemzője arra mutatott rá, hogy Rice elsősorban a szunnitáknak a politikai folyamatokba való gyorsabb, szélesebb körű bevonását sürgette a síita kormányfőnél és Barzani kurd vezetőnél. A szunniták részvétele nélkül az iraki hatalom nem képes leverni a lázadást, nem tudja elfogadtatni az alkotmányt, képtelen lesz normális, legitim választásokat megszervezni. A szunniták és a síiták közötti megbékélést az is elősegítheti, hogy mindkét felet önmérsékletre intette Muktada asz- Szadr radikális síita vezető a csaknem egy év hallgatás után először tartott nadzsafi sajtóértekezletén hétfőn. Minden olyan akció, amely fegyvertelen civilek ellen irányul, bármely körülmények között tilos" - szögezte le. (MH-összeállítás) Az USA külügyminisztere a német BT-tagság ellen FÉLTETT ARÁNYOK Bár az amerikai kormány hivatalosan nem kíván állást foglalni Németország Biztonsági Tanács-i állandó tagágával kapcsolatban, Bice külügyminiszter egy tnagánbeszél- getésében fölöslegesnek minősítette azt. Az amerikaiak az iraki háború óta nem lelkesednek a pacifista németekért, Japán tagságát azonban feltétel nélkül támogatnák.
