Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-20 / 203. szám
Amerika Hírei magyar szó-a híd 5 Amerika profitált az olajcsalásból FELSŐ VÁDLOTTAK Amerikai vállalatok vásárolták meg a Szaddám által kedvezményes áron felkínált olaj több mint felét, állítják az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának demokrata tagjai. A cégek illegális ügyködéséről a kormány is tudott, Bush azt is elnézte, bogy legfőbb térségbeli szövetségese, Jordánia a háború előtt amerikai bajókon csempészett ki nyolcmillió bordó olajat Irakból. 2005. MÁJUS 20._____________________________________ Május 17. Amerikai vállalatokat érinthetnek legsúlyosabban az ENSZ felügyelete mellett zajló Olajat élelemért (OFF) program során felmerülő vesztegetések, tárták fel jelentésükben az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának demokrata tagjai. A szenátus azután kezdett az iraki olajeladások vizsgálatába, hogy Bagdad elfoglalása után az iraki olajipari minisztériumból több lista is előkerült, amelyeken neves és kevésbé neves nyugati és kelet-európai politikusok voltak feltüntetve az olajszállítások kedvezményezettjeiként. Az OFF programot az ENSZ 1991- ben, az első öbölháború után kivetett szankciók lakosságot érintő hatásainak kivédésére indította be. Az eredeti elképzelés szerint Irak a nemzetközi hatóságok felügyelete mellett olajat adhatott volna el, a bevételekből pedig élelmiszert és gyógyszereket vásárolhatott volna. Húszéin azonban a gyanú szerint inkább támogatók szerzésére használta a programot, olyan politikusoknak juttatott az olcsó olajból, akik felemelték szavukat a szankciók enyhítéséért. Emellett az juthatott még kedvezményes áron iraki olajhoz, aki hajlandó volt a megvásárolt olaj után hordónként tíz-harminc cent kenőpénzt fizetni. Az amerikai gyanúsításokban Vlagyimir Zsirinovszkij orosz szélsőjobboldali politikus, George Galloway, a Munkáspártból időközben kizárt, de saját Respect nevű pártja színeiben újra a brit parlamentbe került skót politikus és Charles Pasqua egykori francia külügyminiszter mellett Király B. Izabella és egy magas beosztású magyar diplomata neve is felbukkant. A Guardian birtokába jutott, a demokrata párti politikusok által összeállított jelentés szerint azonban az iraki olajkereskedelemből legnagyobb részt amerikai vállalatok profitáltak, a kenőpénzek ötvenkét százaléka is tőlük érkezett. Ráadásul a vizsgálat szerint az amerikai kormányzat tudta és elnézte a vállalatok illegális üzleteit, erre utal legalábbis, hogy az ENSZ és az amerikai külügyminisztérium 2002-ben is magyarázatot követelt az amerikai kereskedelmi minisztériumtól az egyik érintett cég, a Bayoil tevékenységével kapcsolatban. A demokrata vizsgálók szerint a 2003. márciusi offenzívát megelőző hetekben az amerikai kormányzat tudtával Jordánia, az Egyesült Államok legstabilabb térségbeli szövetségese is nyolcmillió hordó olajat vásárolt illegálisan. Az olajat az Odin Marine Inc. nevű amerikai cég hét tankere szállította Jordániába az ENSZ felügyelete alól kieső Kor al- Amaja-i kikötőből. A tankereket elvileg fel kellett volna tartóztatnia az amerikai flotta egységeiből az olajcsempészet megakadályozására szervezett Tengeri Beavatkozó Erőnek (MIF). Az Odin értesítette a MIF-et, ahonnan azt a választ kapták, hogy a MIF-nek "nincs ellenvetése" a szállítmánnyal szemben. "A parancsnokuk azt mondta, hogy sajnos többet nem mondhat. Mondtam neki, hogy megértem, nem is vártam, hogy többet mondjon", nyilatkozta a Guardiannak David Young, az Odin elnökhelyettese. A Guardian értesülései szerint egyelőre nem biztos, hogy a vizsgálóbizottság republikánus tagjai is elfogadják a demokraták jelentését. A Pentagon nem kívánta kommentálni a vádakat, az amerikai ENSZ-képviselet a külügyminisztériumhoz irányította az érdeklődő újságírókat, ahol azonban nem reagáltak a megkeresésre. A megvesztegetéssel vádolt Galloway egyébként május 17-én állt a szenátusi bizottság elé. Már a reptéren azt nyilatkozta, kemény harcra készül, de "nem vádlottként, hanem vádlóként". A brit politikus nevetségesnek minősítette az amerikai vádakat, egyben tagadta, hogy valaha olajat adott volna el. "Ha olajat árultam volna, most gazdag ember lennék" - nyilatkozta a BBC-nek. A meghallgatáson azt mondta, hogy Donald Rumsfeld - a "neokonokhoz" sorolt védelmi miniszter - többet találkozott Szaddám Huszeinnel, mint ő, sőt fegyvert is adott el neki. Az ellene felhozott vádakat, miszerint húszmillió hordó olajat és több százezer dollárt fogadott volna el Bagdadtól, legfeljebb iskolás gyerekekhez méltó ostobaságnak minősítette, és hiányolta a bizonyítékokat. Az amerikaiak által elétárt szerződésekre és más dokumentumokra kész válasza volt. Azzal vádolta az amerikai és iraki sajtót, hogy régen hamisítványnak bizonyult papírok alapján támadják. A brit képviselő szerint az egész botrány csak a ködösítést szolgálja, az amerikaiak így próbálják elterelni a figyelmet a balul kiütött iraki háborúról. Á meghallgatást vezető Norm Coleman republikánus szenátort és kollégáit keresztény fundamentalisták és cionista aktivisták csoportjának minősítette, amelyet a "neokon" Bush elnök és héjái vezetnek. A skót parlamenti képviselő tavaly már kártérítési pert nyert az amerikai vádakat először nyilvánosan közlő Daily Telegraph ellen, (index.hu, nol.hu) Őrizetbe vették a kubai gép robbantóját A növekvő nemzetközi nyomás hatására, közvetlenül egy hatalmas havannai tömegtüntetés után az amerikai hatóságok őrizetbe vették kedden Luis Posada Corniest, akit a venezuelai és a kubai hatóságok egyaránt azzal vádolnak, hogy részt vett egy, Caracasból Havannába tartó kubai személyszállító repülőgép felrobbantásában, 1976-ban. Május 17. A merénylet 73 ember halálát okozta. Venezuela a múlt héten hivatalosan kérte a Kubából évtizedekkel ezelőtt kivándorolt férfi kiadatását, amikor kiderült, hogy Carriles menedékjogot kért az Egyesült Államokban. A CNN közlése szerint a közismerten Castro-ellenes és a kubai vezető ellen több merényletkísérlet tervezésével is gyanúsított Carrilest Miamiban a belbiztonsági minisztérium (DHS) illetékesei vették őrizetbe, ezzel kapcsolatban azonban további részleteket nem közöltek. Kubában néhány órával korábban hatalmas tömegtüntetésen követelték az Egyesült Államoktól, hogy tartóztassák le a repülőgép felrob- bantóját. A többszázezres menetet Fidel Castro kubai államfő vezette el a havannai amerikai érdekképviselet épülete előtt. Castro rövid beszédében hangoztatta, a tüntetés nem az Egyesült Államok népe, hanem a terrorizmus ellen irányul. Az amerikai hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (ClA) 1961-ben kiképezte Carrilest a kubai forradalom elleni célokra. Az amerikai nyomozók szerint részt vett a merényletben. 1985- ben Venezuelában letartóztatták, de az ítélet elől megszökött. 2000-ben Panamában bukkant fel, ahol állítólag Castro elnök ellen készített elő merényletet egy csúcsértekezlet alatt. Á panamai államfő tavaly kegyelemben részesítette Carrilest, az idén pedig illegálisan bejutott az Egyesült Államokba. Carriles a Miami Héráidnak adott interjúban cáfolta, hogy részese lett volna az 1976-os merényletnek. Az amerikai hatóságok mindeddig azt állították, hogy nem ismerik Carriles hollétét. Ügyvédje később közölte, hogy Carriles elhagyja az Egyesült Államokat, és a továbbiakban nem folyamodik a menedékjogért. Ezt egyébként az interjúban maga az érintett is megerősítette. (MTI) Viták a tervezett bázisbezárások miatt Nemcsak Európából hívnának vissza hetvenezer amerikai katonát, hanem az Egyesült Államokban is bezárnának harminchárom nagyobb katonai bázist, huszonkilenc másikat pedig teljesen átalakítanának. Május 16. Ezt először Donald Rumsfeld védelmi miniszter jelentette be, majd ezután a Pentagon, a védelmi minisztérium is közleményt adott ki a tervekről. Bár a bejelentés pénteken történt, a kedélyek - a tervezett változtatások miatt - a hét végén sem csitultak. A legtöbb katonai bázist New Englandben, Maine államban, Connecticutban és Dél-Dakotában zárják be, sok települést komoly gazdasági nehézségekbe sodorva ezzel. Dél-Dakotában például az ottani légibázis a második legnagyobb munkaadó. Rumsfeld tervét eg)7 sor politikus bírálja, a demokrata párti Lieberman például az átszervezés leállítását követeli. A védelmi minisztérium szerint takarékossági okokból akarják bezárni a bázisokat, szakértők szerint azonban a döntés hátterében más áll; nevezetesen az, hogy oda, vagyis az Egyesült Államok déli államaiba kívánják átcsoportosítani a haderőket, ahonnan, amely irányból a leginkább várható feltételezett támadás. (Magyar Rádió)
