Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-29 / 200. szám

2005. ÁPRILIS 29. Fórum MAGYAR SZÓ —A HÍD 23 F RUM A Fórum a vélemények, álláspontok rovata. A Fórumban közölt cikkek, írások nem tükrözik a szerkesztőség álláspontját. “A hír szent, a vélemény szabad. ” MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐ: 157 East 72nd Street, New York NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Impotencia * Húgyúti fertőzések * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő * Nemi betegségek * Vasectomy 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ Az első Amerikai Magyar Televízió! Az Első Magyar Televízió Hungarian .American Television földi sugárzású (UHF) adóállomáson és kapcsolódó kábeltelevíziós adókon látható: Főadás: szombaton du. 4 órakor WNY-TV 25-ös csatorna, New York, New Jersey, Connecticut Kábeladás vasárnap du. 6 órakor Tune Warner Kábeltelevízió 67-es csatorna, Manhattan Operatőr/szerkesztő: ÜSZtöke István HATY PO BOX 468, Radio City Station, NY, NY 10019, 1-212-673-6130 Kari Bardosh, producer Kiállítás Nyugalom a vihar után Szörényi István és a Salgo Alapítvány tárlatán Helyszín: Amerikai Magyar Alapítvány Múzeum New Brunswick, 300 Summerset St., NJ, 08903 Időpont: 2005. február 20. - 2005. szeptember 4. Nyitvatartás: Kedd-szombat. 11 a.m. - 4 p.m. Vasárnap 1 p.m - 4 p.m Adomány: 5 dollár. Egyéb információ: 732-846-5777 TÁNCOLJON VELÜNK April 29 and 30 Raul Rothblatt's African Xylophone Festival (details to appear on www.jumbierecords.com ) Saturday, June 4 Hungarian Day in New Brunswick, many performances, food and exhibits with big Tanchaz/Party with Életfa, Info: 201-836-4869 FELHÍVÁS A Magyar Nemzeti Múzeum 2006-ban kiállítással kíván megemlé­kezni az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról. Kérünk mindenkit, akinek a forradalom időszakához kapcsolódó tárgy, jelvény, fénykép, fényképnegatív, újság, plakát, röplap, igazol­vány, irat vagy bármilyen más dokumentum van a birtokában, és azo­kat szívesen a múzeum rendelkezésére bocsátaná, jelentkezzen a (36-1) 327-7784-es vagy a (36-1) 327-7725-ös telefonszámon, hétfőn, szerdán, pénteken 9 és 12 óra között. Olvasóink írják Emlékezzünk Szelecky Zitára! 90 éve született Szeleczky Zita, az elmúlt évszázad egyik kiemelkedő színmű­vésze. Még csak elsőéves növendéke a Magyar Színművészeti Akadémiának, mikor első filmfőszerepére szerződtetik. A kezdődő nagy siker nem kényeztette el, el­végzi a Színművészeti Akadémiát, s a budapesti magánszínházak csábító ajánlata­ival szemben az ország első prózai színháza, a Magyar Nemzeti Színház ösztön­díjas szerződését fogadja el. Itt első perctől kezdve főszerepeket játszik, s műkö­désének második évében már a legtehetségesebb fiatal színésznőnek ítélt Farkas- Ratkó díj nyertese. Antik és modem klasszikusok hősnője. Tipikus "all round" szí­nésznő, aki arra a legbüszkébb, hogy épp úgy otthon van Shakespeare Juliá-jában, Titánia-jában, Ibsen Solveig-jében, Moliere Dorina-jában, Pirandello Mosto- halány-ában, Niccodemi Anna-jában, Tamási Énekes madarában, Mikszáth- Harsányi Tóth Mari-jában, Németh László Sata-jában, mint könnyebb operett­ben - ki nem emlékeznék az idősebb generációban Mária főhadnagyára, egy egész szezonon keresztül játszott (!), vagy a korabeli magyar filmek naiva szerepeiben. Huszonnégy magyar film főszereplője; leghíresebb ezek közül a Fekete gyémán­tok, Rózsafabot, Gül Baba, Sok hűhó Emmyért, Sziámi macska, Zenélő malom, Nászinduló, Az első, Gyávaság, Áll a bál, Egy éjszaka Erdélyben, stb. - ez utób­bi a velencei filmversenyen - a magyar filmek közül elsőként - díjat nyert. A háború alatt a magyar kórházak "üdvöskéje", aki szerepléseivel enyhülést és vigaszt hoz a sebesült katonák számára, a katonák és a nemzet "kishúga". 1945-ben a kommunista megszállás elől Nyugatra menekül, s 1948-ban Argentínába ván­dorol, ahol művészi hivatásának él. Megalakítja az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, mert az emigrációban - úgy hiszi és vallja -, legfontosabb kötelessége a magyar kultúra ápolása. A legnehezebb körülmények között szólaltatja meg - az emigrációban először Madách: Az ember tragédiáját, Katona Bánk bánját, s a Gyöngykalárisban csokorba köti a magyar népdalokat és népviseleteket. Argentin filmszerepe alkalmával az egész argentin sajtó a legnagyobb elragad­tatással ír szerepléséről. Az 1956-os magyar szabadságharc idején drámai kiált­vánnyal fordul a világ nőihez. Argentína elnöke külön kihallgatáson fogadja, rádi­ók és televíziók sora szólaltatja meg. Az argentin állami rádió hónapokon keresz­tül tartó előadássorozat megtartására kéri fel, amely sorozat a magyarságnak sok barátot szerez, s a legnagyobb elismerést váltja ki. A magyar vers szerelmese és hivatott tolmácsolója. Különleges tehetséggel és átéléssel szólaltatja meg a magyar költészet gyöngyszemeit. Előadóestjeivel - sza­való és tarka-estjeivel - bejárta Délamerika, Kanada és az Egyesült Államok és Ausztrália magyarlakta városait, s fellépéseivel nemcsak visszavarázsolta a ma­gyar múlt felejthetetlen szépségeit, de beleplántálta a szívekbe az elveszett Haza iránti szeretetet, hűséget és kötelességvállalást is. Lelkesedése összefogta a régi, az újabb és legújabb emigrációs magyarságot, akik egy emberként ünnepelték. Az emigrációban kilenc lemeze, tizenkét hangkazettája jelent meg, - három ezek közül a Cleveland-i Árpád Akadémia aranydíját nyerte el. Lemezei: A ma­gyar költészet gyöngyszemei, Édesanyám, lelkem, Nagy karácsonyi album, Kis testvéreim, magyar gyermekek, Magyar Rozika Amerikában, Nóta, nóta, magyar nóta és a Zita Sings, továbbá egy kazetta Mécs László verseiből, három kazetta Wass Albert verseiből és prózájából. Az emigrációs szervezetek egymás után tüntetik ki, s 1993-ban a kommuniz­mustól felszabadult magyar haza is lerója tiszteletét: emigrációs munkája elisme­réséül a Magyar Köztársasági Érdem-rend Középkeresztjével tüntetik ki. A Leg­felsőbb Bíróság a kommunisták ellene hozott koholt vádjai alól felmenti, az elle­ne hozott ítéletet megsemmisíti, s ezzel teljes rehabilitálásban részesíti. 1990 után rendszeresen hazalátogat, számtalan meghívásnak tesz eleget, meg­jelenik a Magyar Rádióban és Televízióban. 1998 őszén végleg hazaköltözik és Ér­den telepedik le. Itt érte a halál 1999. julius 12-én. A nekézsenyi (Borsod megye) temető családi sírboltjába temettük, szeretteihez. Az emigrációs magyarság legnagyobb művész­nőjét és fáklyahordozóját Zászlós Zsóka György író-történész e szavakkal jelle­mezte: "Szépséget a békében, - hitet a háborúban,- vigaszt az összeomlásban, - reményt a hontalanságban.... Adhat-e valaki ennél többet Nemzetének?" Ez az írás a "Magyar Költészet Gyöngyszemei" című hanglemez hátsó borító­ján olvasható. "Szeleczky Zita életéről és művészetéről"c. kiállítást májusban mutatják be Sárospatakon, és szívesen bemutatnák máshol is, ahová kérik. A ki­egészítést vitéz Jávor Zoltán nyugalmazott főiskolai tanár,a művésznő rokona és keresztfia készítette, nála lehet jelentkezni a javorzol@yahoo.de postacímen. Bakos István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom