Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-18 / 194. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. MÁRCIUS 18. Röviden Kitüntetések Bozóky András kulturális miniszter állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át. A négy legmagasabb díjat a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét Baranyi Ferenc József Attila-díjas író, Kaán Zsuzsa tánctörténész, Székelyhídi Ágoston és dr Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke kapta. Napirenden A VÁRLÉPCSÓK A budai várba felvezető, Hilton szálló melletti Ilona lépcső már a 48/49-es szabadságharc idején is megvolt. A II. világháborúban az ojroszok ágyúval szétlőtték, s most csak veszélyek közepette járható. E lépcsőt, valamint több, a hegy gyomrán át vezető pici, romantikus aíagutakat a II. világháborúban nagyon tönkretették. Mindezek helyreállítását szorgalmazzák most a várostörténészek. A Világszám Los Angeles-ben Idén is megrendezik a Los Ange- les-i magyar filmszemlét, amelyre Koltai Róbert színész-rendező kiviszi a Világszám című új filmjét. Némi aggodalommal teszi, mert korábban a Csocsó című filmjét is Los Angeles-be vitte, de útközben a gép poggyászteréből ellopták. Magyar Étkek Nagykönyve • A honfoglalástól kezdve napjainkig írja le a magyarok étkezési szokásait és ételeit a Magyar Étkek Nagykönyve, amelyet a napokban helyeztek el az Országház könyvtárában. A könyv előszavát Göncz Árpád író, volt köztársasági elnök írta. Hofinak HALÁLA UTÁN MEGSZALADT Hofi Géza, mindannyiunk kedvence, ha élne, örülhetne a megnőtt szerzői jogdíjainak, amit lemezei, kazettái után megállapítottak. Rímjeinek pedig olyan magas a jogdíja, hogy a Rlmmúzeum című, a régebbi magyar filmeket vetítő tévéműsor nem képes megfizetni. Kevesebb magyar Pulitzer-díjat osztottak az idén Arról, hogy a huszonhat kategóriában megpályázható kitüntetést a korábbi évek nyolcas átlaga helyett most csupán hatan vehették át, Martin József, a kuratórium elismeréseket átadó tagja úgy nyilatkozott, a döntést meghozó testület "úgy ítélte meg, hogy nem baj, ha kevesebb a díjazott", hozzátéve, ez a kitüntetés értékét nemhogy csökkenti, hanem talán még növeli is. "Most úgy ítéltük arányosnak és méltónak, hogy ennyit adjunk ki" - fogalmazott, hangsúlyozva, "nagyon-nagyon sok díjazásra méltó és érdemes kolléga dolgozik". H Irodalmi tárlat - feltámadással TEMPLOM, MÚZEUM A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum ismét rangjához, kezdeményező készségéhez méltó tárlatot nyitott: egy szobányi kis fehér templombelsőt, benne a Trianon- költészet és a magyar líra egyik sajátos egyéniségének történetét. Ez most a kicsi Reményik Sándor terem. _________________________________ Mondhatnánk: Végvári-terem, hiszen a költő a román hatóságok elől több köteten át Végvári fedőnéven sikeresen jelentette meg magyar sorsverseit. De 1945. után majd fél évszázadon át mindkét országban ő volt a talán legtilosabb költő. Az ifjú és középnemzedék előtt úgy eltitkolták, hogy ma már alig ismerik. A dr. Ratzky Rita főigazgató vezette múzeum azonban karácsonyra megrendezte e tárlatot, csak néhány hétre. De azóta immár másodszor hosszabbították meg a kis kiállítást, már május 15-ig látható, mert van néző, a fiatalabb nemzedék is megható létszámban érkezik. A költő él. Pedig már 1944. őszén, a frissen érkezett nyalka szovjet politikai tisztek sorra keresték fel a magyarországi könyvtárakat, hogy a pártállami agymosás előkészítésére, kész lista alapján összeszedjék a megsemmisítendő könyveket. Köztük volt Reményik valamennyi műve. De a költőnek, - aki 1890-ben született és 1941-ben halt meg -, a magánlakásokban maradt sok lírai kötete és poétikájának társadalmi igazságtartalma okán becsesnek tartott sok könyv túlélte a máglyákat. Sőt, a kommunista kultúrpolitikai vezetés irodalmi tájékozatlansága következtében az antikváriumokban is szinte folyamatosan árulták. A tárlat címe, az egyik leghíresebb Reményik versre utalva: Ahogy lehet. Odabent múzeumnak ritka elegáns, költőemléknek fehér gyász hangulatú, valóban hófehér kápolnapadsorok, hófehér fal, s oszlopok az oltár mellett. Valaki né"A magyar kultúra védelmének jegyében" működik majd ez a 31 milliárd forintból megvalósult létesítmény - mondta Demján Sándor, az építő TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke, hangsúlyozva, hogy "a kultúra hihetetlenül jövedelem- termelő lehet a nemzetgazdaság szempontjából". Demján Sándor az Operaház egykori megnyitásának jelentőségéhez hasonlította a három év alatt felépült Művészetek Palotája átadását. Mint mondta, az utóbbi száz évben nem létesült hasonló intézmény Magyarországon, és az épület által képviselt multifunkcionális modellt Európában és a világon sok helyen meg fogják ismételni. A kulturális minisztérium képviseletében a tárcavezető, Bozóki András francia- országi távollétében Benedek András közigazgatási államtitkár azt mondta, a világszínvonalat képviselő épületegyüttes ző állítja, hogy a kolozsvári evangélikus kápolna mása, a költő ugyanis evangélikus volt. Az oltárkép helyén pedig - verset és helyét jó stílusérzékkel kiválasztva -, egy költői életsors-vers, Reményik Sándor kinagyított kézírásával: „A kereszt fogantatása.” A szemben levő hátsó falon, mértéktartó ízléssel kiírt szöveg magyarázza a sorsverset: „Égy olyan századvég szülötte, amelyben a költő egyet jelent az érzékeny idegekkel, a finom formákkal. Ifjú korára a magyar irodalom, főképp a költészet második aranykorát éli. És akkor hirtelen, az irodalmi eszméletére még alig ocsúdott költő a trianoni sokk hatására végvári helyzetben találja magát.” - majd a falakorszakos változást hoz a magyar kultúrában. Randevú a művészettel - ezt választották a Nemzeti Színház tőszomszédságában, a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél felépült komplexum jelmondatává, amely a kulturális központ alapkoncepcióját, a művészeti ágak együttes jelenlétét is hivatott tükrözni. A létesítmény megteremtőit az a gondolat vezette, hogy Budapesten álljon Európa új kulturális fellegvára. A grandiózus terek és a legkorszerűbb technika adott ahhoz, hogy a palota hagyományőrző, egyben kísérletező legyen: egyszerre jelenjen meg benne a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, az igényes pop és a képzőművészet - olvasható az intézmény háttéranyagában. A gálakoncert előtt nyílt meg a budavári palotából új, dél-pesti otthonába költözött Ludwig Múzeum, ahol másnaptól Feszített művek címmel a múzeum saját kon sorban, az életműnek megfelelő arányban, a Végvári néven jegyzett kötetek. Méltó feljegyezni, hogy ezt a ritka tartalmú és formájú múzeumi élményt kik alkották: a forgatókönyvet dr. Ratzky Rita írta, a látványt Masznyik Csaba tervezte, a kiállítást a Mandragora Stúdió valósította meg, a lapozgató Fodor Éva, az asztalosmunka Dezse László műve. Remek! A hófehér padsorokba be lehet ülni, s szemben az imakönyv helyén, sorban ott fekszenek Reményik Sándor kéziratai, igazi kéziratok, a költő kevés kivétellel kézzel írta valamennyit. Itt és most a személyhez kötött írások megidézik a költő, aki magányos életében a természet és a vallás adta nyugalomban élt. Valóban templom ez a hely, emléktemplom. Iskolai tabló, 1907/8-ban végzett kollégisták baráti emléke, Reményik Sándorka fényképe tán tíz évesen, csipkés gallérú ruhában, egy felnőttkori portré róla tusrajz műfajban, az utolsó fénykép a költőről, őszi parkban kalapban sétál, s a legeslegutolsó: szakállasán, a kórházi ágy párnáiba süllyedt fejjel, mindig mélyen égő szempárjával. Irodalmi becsű első kiadású könyvek pici vitrinekben. Végül a gyászjelentések. Az egyiket Hóman Bálint, a híres történész és kultúrpolitikus írta alá, akit az 50- es években börtönben halálra sanyargattak és árokparton temettek el. „A Magyar Corvin-lánc és a Magyar Corvin-koszorú tulajdonosainak Testületé fájdalommal jelenti, hogy kiváló tagja, a Végvári-versek nagy költője, Reményik Sándor író, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa, 1941. október 24-én Kolozsvárott elhunyt. Az erdélyi magyarság rendíthetetlen harcosa, a magyar feltámadás ügyének nem csüggesztő ébrentartója volt, kit Testületünk csak a közelmúltban, Kolozsvár visszatértekor üdvözölt tagjai sorában. Emlékét kegyelettel őrizzük.” (FD) gyűjteményéből, valamint A modernség talánya címmel nyílt tárlat, utóbbin a világ leghíresebb modem és kortárs művészeti gyűjteményei közé tartozó párizsi Pompidou-központ műtárgyaiból látható válogatás. A Duna-felőli szárnyban, három szinten berendezett múzeum továbbra is "a nemzetközi és hazai élvonal párhuzamos bemutatását" tűzi célul. A Művészetek Palotája a Nemzeti Filharmonikusok és a Ludwig Múzeum mellett a Nemzeti Táncszínháznak nyújt majd állandó otthont. (Folytatás a következő oldalon)) Március 14-én nyílt a Művészetek Palotája ÚJ KULTURÁLIS KOR5... A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi gálakoncertjével és a Ludwig Múzeum új otthonának átadásával március 14-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a budapesti Művészetek Palotája.
