Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-18 / 194. szám
2 OOS. MÁRCIUS 18. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 Földessy Dénes Előbb tudományos tárgyilagossággal, magyarán szikáran mutassuk be a tudományoknak ezt a szinte még csak kamasz ágazatát, hiszen nincs fél évszázados. Az előadás és annak nézőjében való átélés, vagyis a hatás pszichológiai törvényszerűségeit vizsgálja, a színházi élmény belső feltételeinek tanulmányozásával. Nos, e szikár megfogalmazás után mondjunk el kellemesebb dolgokat is e tudományról. Majdnem pikánsát. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen, egy nézőkutatás alapján készült egy tanulmány a sztárkultusz kialakulásáról, illetve annak egyik gyökeréről. Kicsit azért is, mert a sajtóban akkor már divat volt színházi szakújságírónak lenni, s ezzel kapcsolatban egész Pest egy történeten nevetett. Egy miniszterhelyettes elhelyezte lányát újságírónak, egyenest az elegáns színházi riporteri beosztásba. Am az ifjú hölgy első megjelent művészeti riportjának első kérdése így szólt:” Mi a művésznő kedvenc reggelije?” Brrr! És nem lehetett agyonverni! A színésztársadalom védekezéseként kicsit ennek a sajtószínvonalnak a kritikája is lett ez a felmérés és a tanulmány. A 70-es években több társulat játszotta Illyés Gyula: Testvérek című történelmi drámáját. Előadásain az ellenkező nemű nézőkben lévő vonzerő szerepét kutatták az egyetem növendékei „Színészarc és szerephatás” címmel. Kizárólag 17 esztendős diáklányokat kérdeztek ki az előadás előtt is, majd ugyanazokat a lányokat előadás után is, és a két véleményt egybevetették. A darabban az ismert, s történelmileg belénk ivódott Dózsa György hadvezér és forradalmár vívta testvéri, szellemi vitáját Dózsa Gergellyel, a pappal, aki viszont a békés változás, a szellemi harc híve volt, de történelmileg valótlan személy: az író kitalálta alak. Előadás előtt a lányok nagyobbik fele, 57 százaléka a beléjük rögződött történelmi ismeretek alapján az egyébként kissé kopaszodó, ferde szemvágású, olykor félelmetes Holl Istvánt vélte alkalmasnak saját szerepe, Dózsa György eljátszására. De már előadás előtt is sokan, - 43 százalékuk - Győry Emilt, az akkor fiatal beatles-frizurás, széparcú, férfias, sőt, úgynevezett „dögös” színész Dózsa Gergely alakítása mellett voksolt. A kritika, a művészszakma és a művelt nagyközönség szerint egyaránt, az ellenszenves arcú Holl István alakítása volt messze jobb, mint Győry Emilé, de a lányok 92 százaléka a „dögös” Győry mellett szavazott az előadás után. Nem számítottak az iskolai történelmi tanulmányok, sem Dózsa György közismert pozitív személyisége, - a férfias-szépfiús Győry Ermil arcát vélte a szerepformáláshoz alkalmasabbnak, s alakítását jobbnak. A művészet hatása tehát nem kizárólag a színészi őstehetség eredménye, hanem a nemiség is szerepet játszik a színészi hírnév s a sztárkultusz alakulásában. Mindez persze csupán egy kis szelete a színházi hatáselemzésnek. Most az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsész Karán, az angol nyelv- és irodalom szakon készül egy tanulmány éppen a musicalről. Lévén, hogy e műfaj őshazája Amerika, az angolszakosok, - akik közül öt éves tanulmányuk alatt a legtöbben kijutottak New York-ba -, egyebek között a Broadway előadásainak művészeti színvonalát és gondolati mélységét hozzák szociológiai összefüggésbe az üzleti szempontokkal. íme egy alapvető részlet a tanulmányból:- A jó színházi üzletnek, a sikeres jegyeladásnak a vevőközönség nagyobbik részének igényéhez kell igazodni, különben üzletileg megbukik. Példa a CD világából: ha Donna Summer CD- jéből 12 milliót préseltek ki, akkor Kirí Te Kanava, finn operacsillag dalaiból fél milliót, hiszen ez az operaénekesnő zenei gondolatokkal sokkal mélyebben telített dalokat és sokkal árnyaltabban ad elő. De annak élvezetéhez a nagy tömegnek nincs elég kifinomult füle. Itt van a nagy tömegeket művelni akaró, magas színvonalú színházművészet és az üzlet örök, nagy ellentéte, melyet csak nemzedékek iskola művelésével lehet majd csökkenteni. Magyar Könyv Egy csepp emberség SZERKESZTŐ: LENGYKL ANNA Születésnapján köszöntőm az Egy csepp emberség című rádióműsort. Isten éltesse sokáig! Már egy éves... de inkább úgy írom: még csak egy éves, s máris felnőtt, közel két és fél millió ember kora reggeli hangulatának formálója. Tavaly március 15-én született, s e szép napon lévő születésnap csak fényezi egy bravúrműsor szülinapját! Mert bravúrműsor! Megtöri a gyilkosság- robbantás-baleset-parlamenti háború hírrohamainak sodró, hidegrázós erejét, s fészket talált magának a felgyorsult életriünusú, ideges-felületes figyelmű, reggel munkába rohanó ember hangulatában. A tekintélyes egyéniségek mindössze két perces vallomása olyan, mint a hírrohamok közben egy fejsimogatás. Mi a titka? Maga a műfaj! A nem olvasott, hanem hallott, élő emberi szó, amely mögül lélegzet hallik ki. Több mint az olvasás. A drámai műfajok közül sokan a rádiódrámát, a hangjátékot tartjuk a legmélyebb hatású drámának, mert a legjobban belevisz a játék jelenidejébe, hiszen a hangnak képkeltő ereje van. Valami odabent, bennünk, élesen vagy fátyolosán, de a hang hallatán rögtön felkelt egy képet. Ha ezt a szót halljuk, hogy tejesbögre, akkor pöttömkorunk pettyes bögréjének képe gyűl ki, valahol belül, valahol bennünk. A rövidség. A gyors ritmusú mai ember - a vagy 30 éve kiadott, híres egy-két mondatos francia aforizma gyűjtemény sikere után, Örkény István: Egyperces novelláinak gyors és máig tartó sikerével - megmutatta, hogy benne van a mély gondolatok iránti szomjúság, de össze kell egyeztetni a felgyorsult idővel. Most pedig a hallgatók fejével nagyon jól együttgondolkodó, vérbeli rádiós, Perjés Klára, a Kossuth Rádió főszerkesztője kitalálta, hogy a Reggeli Krónika kíméletlen valósággal és tárgyilagossággal áradó, kedvszegő, kérném’ hírfolyama mellé odategyenek két percet, az emberiség örök hiánycikkéből, egy csepp emberséget. Nem tudunk róla, hogy rádió valahol is beletett volna az olykor fullasztóan vastag reggeli hírkalácsba ilyen mazsolapettyet. Megint büszkék lehetünk valamire, magyarok! A titkokat folytathatnánk: életismeret, szellemesség, tisztesség, emberi szív... Hadd idézzük inkább az Egy csepp emberség című reggeli miniműsorból háromnak egy-egy kulcsmondatát: ’’Nekünk orvosoknak az a feladatunk, hogy az embert egészségben, életben tartsuk, és ezáltal tagadjuk a halált.” (Vizi. E. Szilveszter, agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöknek). „Az a világ baja, hogy a buták végtelenül magabiztosak, az értelmesek viszont állandó kétségek közt vergődnék, vagy gyötrődnek.” (Rostoványi Zsolt közgazdász, a Budapesti Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének vezetője, Bertand Russal e gondolata köré írta jegyzetét). ,Ady-t úgy használom, mint a Bibliát... Árra serkenti az embert, hogy továbbgondoljon dolgokat.” (Kubik Anna színművésznő). (ED) Magyar Rádió Rt. Kossuth Rádió kiadása Március 14-én nyűt a Művészetek Palotája (Folytatás az előzó oldalról) A Fesztivál Színház Claudio Monteverdi első operája, az Orfeo bemutatásával március 16-án nyitotta meg kapuit magvar és külföldi zenei kiválóságok közreműködésével. A nyitó napon, az esti ünnepi koncert előtt Bozóki András kultuszmi- niszer és Dcmján Sándor a Művészetek Palotája létrehozásáért állami elismeréseket, illetve kitüntetéseket adott át. Benedek András kulturális államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: az államnak a költségvetésben eredetileg tervezett összeg (97,9 milliárd forint) háromnegyedét (73,54 milliárd forintot) kell csak fizetnie az intézményért a harminc évre szóló, úgynevezett PPP beruházási-működtetési konstrukcióban, amelyet a miniszter hamarosan aláír a partner konzorciummal. (Ebben a konstrukcióban túlnyomó- részt a magánbefektető viseli az építési és üzemeltetési kockázatot.) Mint kifejtette, a szerződés értelmében a tárca idén 2,2 milliárd forintot fizet a konzorciumnak, ezenfelül szakmai működtetésre, programokra további 2,5 milliárd forint jut. Kiss Imre, a minisztérium által létrehozott Művészetek Palotája Kft. vezérigazgatója szerint az előirányzott összeg elegendő lesz az üzemeltetésre, a szakmai működtetésre és a produkciókra. Egyúttal reményét fejezte ki: a minőségi programok vonzani fogják a közönséget, és az intézmény hosszabb távon is látogatottá válik. Az épületben étterem, bár, könyvtár és médiatárral felszerelt archívum, könyvesbolt, valamint civil szervezetek irodái is helyet kapnak. Mint a Duna-parti intézmény ismertetőjében olvasható, az új Millenniumi Városközpont első fejlesztési üteme 2005-ig tart, a második ütemben egy olyan főépület felépítése szerepel, amelyben egy konferenciaközpont, egy kaszinó és egy gyógy- és rekreációs célokat szolgáló fürdő kap helyet. A főépület melletti déli saroktelken a tervek szerint egy multifunkcionális kiállítási épület, északra pedig több szálloda áll majd. Lányok a nézőtéren SZÍNHÁZ ÉS AZ ÉLET Régi színészmondás: amíg két ember él a földgolyón, lesz színjáték! Más változat a Fradi-pálya környékéről: a színházhoz és a focihoz minden épeszű ember ért! Sőt, a színházművészetnek van már tudománya is, mely az értelem oldaláról vizsgálja e csupaérzelem világot: ez a művészetpszichológia és annak színházi ágazata. Érdemes tehát a New York-i magyarsággal megismertetni, előadások, színházi viták vagy egyszerűen a kíváncsiság kielégítése végett. Annál is inkább, mert most Pesten erdekes és éppen New York-i vonatkozású színházi tanulmány készül.
