Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-18 / 194. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2 OOS. MÁRCIUS 18. Magyarország: százezrével mehetnek tönkre a kistermelők TÖRPÉK ÉS ÓRIÁSOK A helyzet nem javulni, hanem romlani fog, elérkeztünk oda, hogy százezres nagysá­grendben szorulnak majd ki a mezőgazdaságból a kistermelők - mondta a Raskó György agrárközgazdász. A szakértő szerint bármilyen szomorú is ez, a kisgaz­daságok birtokkoncentrációja az egyetlen esély nem csak a magyar, de az egész euró­pai mezőgazdaság versenyképessé tételére. Rekordszámú milliárdos Rekordhosszú milliárdoslistát állí­tott idén össze a Forbes. Az amerikai magazin névsorán idén 671-en szere­pelnek; mindegyikük vagyona meg­haladja az egymilliárd dollárt (181,5 milliárd forint). A listát tizenegy éve vezeti törede- nül a Microsoft alapítója, Bill Gates, akinek vagyona jelenleg 46,5 milliárd dollár, százmillió dollárral kevesebb a tavalyinál. A Forbes megjegyzi: lehet­séges, hogy az üzlet lassulása miatt Gates nem tudja megtartani a helyét, és a 2006-os listán valaki letaszítja trónjáról. Gatest a listán Warren Buffett amerikai pénzügyi guru, a Berkeshire Hathaway vezetője követi 44 milliárd dolláros vagyonnal. Har­madik az indiai acélipari vállalkozó, Laksim Mittal, aki először került be az első tízbe. A világ legnagyobbjának számító Mittal Steel indiai tulajdono­sa Londonban él. Legutóbb 60 millió dollárért öt napra kibérelte Versail- lest, hogy ott tartsák meg lánya eskü­vőjét. Újonnan került az első tízbe a ne­gyedik helyen álló mexikói telekom­munikációs guru, Carlos Slim, aki az Egyesült Államokban is jelentős be­fektetésekkel bír. Szintén beküzdötte magát az első tízbe a svéd Ingvar Kamprad, az IKEA lakberendezési áruházlánc tulajdonosa. Kamprad va­gyona jelenleg 23 milliárd dollár. A R>rbes szerint az év legnagyobb vesztese Mihail Hodorkovszkij a má­ra igencsak megtépázott orosz olajóri­ás, a Jukosz vezére. Az olajbojár va­gyona 15 milliárdról 2,2 milliárdra apadt, miközben Hodorkovszkij elő­zetes letartóztatásban várja a Jukosz- ügy újabb fejleményeit. Öt üzleti partnere már nincs is a listán. A listán szereplő milliárdosok 47 ország állampolgárai. Ezen a téren még mindig az Egyesült Államok szá­mít nagyhatalomnak: a 671 milliár­dos közül 341-en amerikaiak. Az el­múlt év során 69 amerikai került újonnan a listára. (Folytatás a következő oldalon) Valuta-Árfolyamok (március 16.) 1 USD = 184,33 HUF 1 USD = 0,748 EURO 1 USD = 28870 ROL 1 EURO = 246,96 HUF Március 15. Még sok feszültség vár­ható a mezőgazdaságban: a mostani, a szakértő szerint jogos tiltakozásnál sok­kal nagyobb botrány várható már né­hány hónap múlva, amikor a gazdák az állami intézményrendszer hiányában nem fogják tudni hova tenni az új búza termést. Ebben a pillanatban sokan vannak, akik pénzhiánnyal küzdenek és nem tudják megkezdeni a tavaszi munkákat - jelezte a szakértő. A gazdák többsége nem hitelképes, eladósodott, így a ko­rábbra tervezett összegek valóban égető­en hiányoznak. Tömeges csődökre ezzel együtt nem lehet számítani, az ilyen helyzetekben falun általában előkerül még valamilyen vésztartalék. Sokan vi­szont rákényszerülhetnek arra, hogy már most elmenjenek olyan közvetítők­höz, akik megfinanszírozzák ugyan a termelést, de az intervenciós felvásárlási ár alatt veszik át majd a terményt. Mindemellett látni kell: a földalapú támogatásoknál sokkal komolyabb probléma, hogy sokaknak nem sikerült eladniuk a tavalyi búza és kukoricater­mést, és az uniós garantált felvásárlási árat pedig csak akkor kapnák meg, ha az intervenciós raktárak átvennék tőlük a gabonát. Magyarországon azonban ke­vés ilyen raktár van, így nincs hova vin­ni a tavalyi termést. Most még mintegy négymillió tonna gabona vár felvásárlás­ra, miután a tavalyi évben rekord termés volt. Egy átlagos évben 10-12, 2004-ben több mint 17 millió tonna termett. Az idén hasonlóan jó termés várható kalá­szos gabonából, így a júliusi betakarítás után több millió tonnával nő a felesleg búzából. Már most megjósolható: a je­lenlegi demonstrációknál sokkal na­gyobb botrány lesz, amikor kiderül, hogy a gazdák nem tudják eladni az új termést sem. Az intervenciós vásárlásra mennyiségi korlát nincsen, csak időbeli: július 31-ig be kell fejezni, az ehhez szükséges plusz tárolókapacitást kiépíte­ni már képtelenség. Ennek eredménye az, hogy az idei betakarítás után a gabo- nafelesíeg 10 millió tonna körül lesz Ma­gyarországon. A kérdésre, hogy miért nem viszik a piacra a magyar termést, Raskó világo­san válaszolt. Azért, mert a világpiaci ár alatta van az EU által garantált, 101,3 eurós felvásárlási árnak, azaz az államon keresztül kaphatnak a legtöbb pénzt a termésért. Ä magyar gazdák többsége még nem is tudja, de az előrejelzések szerint az idén ráadásul tovább csökken­het a gabonák ára a világpiacon: az ame­rikai agrárminisztérium (USDA) min­den évben konferenciát rendez a jelentő­sebb mezőgazdasági termékek árának várható alakulásáról. Én a napokban jöt­tem haza erről, a szakértők véleménye pedig teljesen egybecsengett: a világ minden jelentősebb termőterületén na­gyobb termés várható, mint tavaly. A 2005-2006-os gazdasági évben akár plusz 100 millió tonnával több gabona és olajos mag lehet a korábban is túlterme­léssel küzdő piacon, így a világpiaci árak valószínűleg csökkenek. Mindez ráadá­sul párosul azzal, hogy más termékek jö­vedelmezősége is csökken: Magyaror­szágon lényegében megszűnt a koráb­ban rövid idő alatt nagy jövedelmet biz­tosító primőr zöldségtermelés monopó­liuma. A import paradicsom vagy a pap­rika már minden időszakban olcsóbb le­het, mint a hazai termés, és a külföldi, az olasz, a spanyol, a görög vagy a marok­kói eredetű zöldségek és gyümölcsök ár­leszorító nyomása egyre erősebb lesz. Az elaprózott birtokszerkezet sehol nem életképes, az EU-ban sem - jelezte a közgazdász. Az uniós mezőgazdaság egésze - más szinten persze - de hasonló problémával küszködik. Míg azonban egy osztrák, egy német, olasz vagy fran­cia paraszt a mezőgazdaság mellett a fa­lusi turizmusból, a síelésből vagy borá­szatból is jövedelmet szerezhet, a ma­gyar kistermelőknek alig van lehetősége kiegészítő jövedelemszerzésre. Az is igaz persze, hogy a magyar gazdák az állatte­nyésztésben is sokkal kisebb termelési mérettel rendelkeznek: egy modern technológiával felszerelt, sertéstartó gaz­daság Dániában, vagy Hollandiában szép jövedelmet biztosít, de ehhez egy­szerre ezernél több hízót kell tartani. A magyar gazdáknak azonban jó ha tíz disznója van átlagosan. A példák hossza­san sorolhatók: a 16 milliós Hollandiá­ban holland baromfitartók száma 2004- ben háromszáz alá csökkent. Magyaror­szágon még most is több tízezren foglal­koznak baromfival, de így is csak a töre­dékét állítják elő holland társaik termelé­sének. Raskó a magyar földgazdaság jövőjé­vel kapcsolatban szkeptikus. Úgy érzem - mondta- , hogy már a mostani de­monstrációban is benne van a gazdák­nak az a félelme, ami a következő tíz év­ben valósságé válik: százezres nagyság­rendben szorulhatnak ki a mezőgazda­ságból a kistermelők. Rövidesen a száz­hektáros termelők sem lesznek életké­pesek, nem hogy a háztáji méretűek. Az uniós agrártámogatásoknak ma elsősor­ban szociális funkciója van, s így van ez nálunk is. De nem erre, hanem egy át­képzésre, nem mezőgazdasági munka­hely-teremtésre alapuló vidékpolitiká­ról lenne már szükség: arról, kell beszél­ni, hogy mit lehet tenni a felesleges munkaerővel, hogyan lehet a kistelepü­léseket új ipari, vagy szolgáltatási tevé­kenységek létrehozásával életben tarta­ni. Ebben természetesen kiemelt helye van a környezet- és tájvédelemnek, amit az-urbánus ember is szívesen fog támo­gatni. (index.hu) Szokjunk le az olajról? A világ olajkeresletének gyors nö­vekedése nyomán az ipari országok­nak az alternatív forrásokra és az energia-megőrzésre kell koncentrál­niuk - jelentette ki legfrissebb közle­ményében a Nemzetközi Energia- ügynökség (IEA). Elemzők szerint ez fordulatot jelent az IEA eddigi ál­láspontjához képest, korábban ugyanis a spekulánsok hibáztatásá- val próbálták lehűteni a piacot. Az IEA szerint az olajfogyasztás mára megegyezik a nyersolaj-, illetve fi-, nomító kapacitásokkal. Az energia­felhasználás hatékonyabbá tételét szorgalmazó IEA-jelentés a Financi­al Times szerint riadóztathatja az OPEC-minisztereket is, akik a jövő héten tanácskoznak Iránban. Az IEA azt követően adta ki jelentését, hogy a Londonban irányadó Brent olaj ára a héten újabb nominális re­kordot ért el, hordónként 54,30 dol­lárral. A szervezet jelentésében megemelte a világ idei olajkeresleté­re adott prognózisát is, eszerint az USA és Kína - a két legnagyobb fo­gyasztó - étvágya miatt naponta 84,3 millió hordóra lenne fogyasztói igény. (napi online)

Next

/
Oldalképek
Tartalom