Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-11 / 193. szám
MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 2005. MÁRCIUS 11. Kultúra Láttuk: vastag könyv, nagy munka, igazán egy költőóriás születésének századik évfordulójára illő, s elegáns könyvkiadói tett. Továbbá a bemutatón ott volt Dalos György író is, aki a kötet utószavát írta. A hagyományos németmagyar irodalmi együttműködés tehát mostanában újra pezseg. A két ország egyik közös írója Dalos György annak idején otthon még megírta, s kiadták A körülmetélés című regényét, majd Németországba távozott.- Miért?- A hatvanas évek második felében tagja lettem egy ifjúsági ellenálló csoportnak. Csak afféle költő tagja, mégis a lebukásunk után a vallomásomat maga Harangozó Szilveszter állambiztonsági vezérőrnagy látta el kézjegyével. Jóval később, amikor ez az egész elmúlt, s amikor már lehetett, kimentem és nem jöttem vissza. Azért Németországba, mert beszélek németül. A körülmetélés című regényem elég jó híremet keltette, s most már több könyvem jelent meg németül, mint magyarul. Persze, nem ott a hazám! Márai Sándor műveinek egyre több, s nagyon hamar elfogyó kiadásában is megmutatkozik. Azt mondják, a németek keményszívűek. Holott az idősebb értelmiségi nemzedéket régen éppen a romantika hozta közel a németre fordított magyar irodalomhoz. Szerintem irodalmunk két stílus szálára fűzhető fel: a romantikára és a könnyed, szarkasztikus, öngúnnyal átszőtt stílusra. Ebből a romantika már messze van, s a németek most nagyon kedvelik az Európa egyik nyelvcsaládjába sem tartozó, évezred alatt vegyes, s tán éppen ettől igazi európai népévé és könnyed, természetes embereivé alakult magyarok öniróniával színezett irodalmát. József Attilát pedig mi, mai közép- és idősebb korú magyarok is most szinte újratanuljuk.- ???- Mert már lehámlasztható róla a ’’proletár költő” máza, s meglátszik az ember, méghozzá kivételes ember, nagyszerű lélek, aki csodálatos költő is. Jól kifejezi ezt egyik öreg zsidó író barátom régi aranyköpése:” Tudod, miért volt jó a Horthy rendszer?”. „Miért?” - kérdeztem vissza. „Mert nem kellett benne kommunistának lenni!” Aranyos, nem!? A nagyon különlegesnek tűnő festészeti kamaratárlatot pedig talán nem lenne nagyon drága valahol New Yorkban, egy magát klubnak, Magyar Háznak nevező, vagy hasonló feladatot ellátó intézménynek bemutatnia! (FD)- Mennyire ismerik odakint József Attilát?- Legjobb esetben annyira, mint mi- nálunk Magyarországon Heinét. De általában szeretik a magyar irodalmat. Ez meg lehet majd tekinteni. A modelleket a Museo Leonardo da Vinci készítette, hogy érthetőbbé tegye a találmányokat. A Hoepli Kiadó 1894-1904-es Leonardo da Vinci „Codex Atlanticus” kiadásának több mint 60 eredeti, az Accademia Nazionale dei Lincei levéltárából származó táblaképén megismerhetjük a korra jellemző megőrzési technikákat, valamint Leonardo kísérleteinek és kutatásainak széles skáláját, mérnöki és építészeti rajzainak szépségét. A szervezők azonban nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne csak festőként és feltalálóként mutassák be Leonardót, hanem emberként is. Képet kaphatunk emberségéről, hibáiról, hétköznapi problémáiról, valamint betekinthetünk magánéletének részleteibe, a kor legfontosabb embereivel kialakított kapcsolataiba, matematikai, nyelvészeti tanulmányaiba, irodalmi munkásságába is. A tárlat Leonardón, illetve a mester tervein keresztül igyekszik bemutatni a tudomány és technológia utóbbi 500 év alatt megtett útját. A Vinci-i tanulmányok mellett a kiállításon helyet kap néhány igen korszerű technikai tárgy is, így például egy Ferrari motor, egy Augusta helikopter-hajtómű, egy ultramodern golyóscsapágy a Leonardo-mo- dell mellett, valamint egy ultramodern bicikli a Vinci-i projekt mellett. A kiállítás május 29-ig látogatható, ezután Prágába, Pozsonyba, Zágrábba vándorol, és valószínűleg év végéig Bécsben is bemutatják. 2006-ban és 2007-ben Barcelonában, Madridban és Lisszabonban lesz látható, és talán még az Egyesült Államokba is eljut. (mno.hu) Budapestre érkezik a nemzetközi vándorkiállítás Leonardo da Vinci kutatói és feltalálói munkásságát mutatja be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban március 18-án nyíló nemzetközi kiállítás, amely a művész rajzai és találmányai mellett bemutatja személyiségét, magánéletét is. A tárlaton látható lesz Leonardo leghíresebb kódexeinek egyike, valamint helyet kap néhány igen korszerű technikai tárgy. Hamarosan Budapestre érkezik a Hoepli Kiadó 1894-1904-es Leonardo da Vinci „Codex Atlanticus” nemzetközi kiállítása, amelyet Európában először az innsbrucki császári palotában mutattak be tavaly nyáron. Idén januártól már a római Corsini palotában székelő Accademia Nazionale dei Lincei adott otthont az anyagnak. Leonardo da Vinci legtöbb találmányát a majdnem 1300 lapos Codex Atlanticus című kódex tartalmazza, amelyet Pompeo Leoni műgyűjtő és szobrász állított össze a mester hátrahagyott rajzaiból a XVI. század végén. A foliánst ma a milánói Biblioteca Ambrosianában őrzik. Ezt jelentette meg nyomtatásban 1894 és 1904 között a Hoepli kiadó. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban március 18-án nyílik a kiállítás, amely egybeesik az intézmény fennállásának 100. évfordulójával. A tárlat középpontjában Leonardo kutatói és feltalálói munkássága áll. A művész rajzai mellett fából készült modellekből zseniális találmányait, a nagy vitorlázó repülőgépet, a légcsavart, a páncélozott járművet és egy golyóscsapágy szerkezetét is Versenyben Európa Tudományfejlesztés Az Európa Unió meghirdette, hogy hétszáz-ezer új kutatói állást hoz létre 2010-ig. Mit szólnak ehhez a Magyar Tudományos Akadémia illetései? Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy ha mi ebből kimaradunk, akkor nem csak a magyar tehetségek maradnak ki, hanem maga Magyar- ország. Akkor ugyanis az Egyesült Államok agyelszívása mellé az európai agyelszívás is társul, a mi kárunkra. Magyarországon nincs egy kutatásfejlesztési távlati elképzelés, elég sok csatornán keresztül, de egymással nem összehangoltan történik a kutatás finanszírozása. ígv még a kevés pénz sem a legjobban használódik fel. Minden erre vonatkozó statisztika mutatói szerint lemaradtunk. Az európai tudományos fejlődés viszont utolérheti az amerikai fejlődést is, annak ellenére, hogy a világ tudomány fejlesztésre fordított költségének 50 százalékát az Egyesült Államok adja. Továbbá ott a kutatási feltételek is kiválóak. De ne feledjük, hogy Európában volt az ipari forradalom, a mezőgazdasági forradalom és a tudományfejlődés szinte valamennyi nagv lépése az európai tudomány közegében: tudománvos gondolkodásában és gyakorlatában fészkelt. Sorstalanság. több mint a 250 ezer néző A Sorstalanság továbbra is a magyar mozik sikerdarabja: három héttel bemutatója után, a 250 000-ik jegy is elkelt Koltai Lajos filmjére, adta hírűi a filmet forgalmazó InterCom. Ugyan az országos toplista első helyére már egy újabb, amerikai vígjáték, a Vejedre ütök került, a második legtöbb nézőt ezen a héten is a Kertész Imre regényéből készült produkció vonzotta. Az eheti 18 000 jegyvásárlónál sokszor a legnézettebb filmre is jóval kevesebben kíváncsiak. Idén a Sorstalanság az a film, amit a legtöbben láttak a magyar mozikban. Az elmúlt héten Koltai Lajos közönségtalálkozókon vett részt Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Fehérváron, Győrött és Pécsett, és az InterCom tájékoztatása szerint "mindenhol nagyon sok néző és nagyon sok szeretet fogadta a rendezőt és a vele érkező színészeket". LEONARDO, AZ EMBER I Kétnyelvű József Attila kiadás A MAMA, NÉMETÜL Máit heti számunk egyik kulturális híre: Janet Brooks Gerloff az osztrák Dániel Muth fordításában olvasott József Attila versek benyomásai alapján festett egy tárlatra való képet, amelyet Berlin után Budapesten is bemutatnak. Néhány nap múlva már rárímelt e Dirre egy meghívó: a budapesti Goethe Intézet sajtóbemutatot tartott abból az alkalomból hogy most jelent meg Dániel Muth legújabb József Attila fordítása, méghozzá kétnyelvű kiadásban.
