Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-11 / 193. szám

14 MAGYAR SZÓ - A HÍD Március 15. 2005. MÁRCIUS 11. Visszaemlékezések a New York-i Kossuth-szobor felállítása kapcsán / UjFEHÉRTÓI ZARÁNDOKOK Marosi Nagy Lajos 1928-at írtak. Az Amerikában élő, már akkor is milliós számú magyarság egy lelkes tagja, az amerikai-magyar író, Berkó D.Géza szervezésének ered­ményeként egész alakos bronz szobrot állított Kossuth Lajos emlékére, akit há­romnegyed évszázaddal korábban is­mertek meg személyesen a szabad vi­lágban, s akinek azóta is töretlen maradt tisztelete az amerikaiak lelkében. A pompázatos körülmények között megrendezett eseményre 1928. március 15-én került sor. A Magyarországon működő Magyar Amerikai Társa­ság javaslatára Kossuth zárán dók-bizottság szervezésébe kezdtek. Elnöke a nagy tiszte­letben álló gróf Apponyi Albert lett. Az általuk kiadott fel­hívás hatása alatt óriási szervezőmunka vette kezdetét még az 1927.év őszén. Megindultak a je­lentkezések az ország vala­mennyi vármegyéjéből, s a ....................... nemzet minden társadalmi ré- tegéből, hogy az amerikai ünnepsé­gen az itthoni magyarság méltóképpen képviseltesse magát. 528-an jelentkez­tek, akik "egy emberként" képviselték Kossuth Lajos szellemét az új világban, s akik egyben az egész magyar nemze­tet voltak hivatva reprezentálni. Számunkra különösen is fontos, hogy e nemzeti érzülettel mélyen átha­tott küldöttségnek három újfehértói tagja is volt. Mégpedig mindannyian a Nánássy családból. Újfehértót ugyanis nem kisebb személyiség, mint a község főbírája, Nánássy Sándor képviselte. Kíséretében pedig ott volt dr.Nánássy Andor országgyűlési képviselő, aki a magyar országgyűlést, Szabolcs várme­gyét, Nagykálló városát, és az egyete­mes magyar református egyházat kép­viselte. Ott volt még Nánássy László jogász, banktisztviselő, törvényhatósági bizottsági tag is, ugyancsak Szabolcs vármegye képviseletében. A szent za­rándok úton való részvételükkel nagy­atyjuk, Nánássy Lajos emléke előtt is tisztelegtek, aki végigküzdötte a sza­badságharcot. Kossuth Lajos szobrát, a magyar Horvay János alkotását New York-ban az ekkor több mint 11 milliós nagy­városban állították fel, s a déli 12 órakor kez­dődő ünnepség alatt az Amerikai Egye­sült Államok és Ma­gyarország zászlói borították. Az érdek­lődők és a tisztelgők óriási számára jellem­ző, hogy a szoborhoz vezető úton, mintegy 8 km hosszúságú tömeg vo­nult fel, élen a díszmagyarba öltözött magyar zarándokokkal. Köztük természetesen az új fehértói kül­döttek, akik közül Nánássy Andort az a megtiszteltetés ért, hogy néhány nappal később, az amerikai magyarság legna­gyobb "fészkében", Cleveland-ben (Ohió állam) az ottani Kossuth szobor talapzatán mondhatott ünnepi beszé­det, s helyezte el a magyar nemzet ko­szorúját. (Erről a szoborról annyit, hogy Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján, 1902-ben leplezték le, al­kotója pedig Tóth Árpád költő édesap­ja, Tóth András debreceni szobrászmű­vész volt. Horvay János alkotását 1928. már­cius 15-én állították fel. Kossuth alak­ja elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzeti függetlenséggel és polgári demokráciával. Az amerikai magyarok körében mindezideig a leg­népszerűbb történelmi alak. Szobor- avatása New Yorkban nemzetközi je­lentőségű esemény volt, ahol az anya­ország népes küldöttséggel képvisel­tette magát. Kossuth emlékét mindig is ápolták Amerikában 1928. március 15-én a szoboravatás ceremóniáján nem csak a tengerentúli ma­gyarok vettek részt, hanem kiválóságok érkeztek az Óhazából is. Képviseltette magát a magyar országgyűlés, a vármegyék, a városok, és a társadalmi egyesülé­sek is. Magyarországon az utazás megszervezésére megalakították a Magyar Nemzeti Kossuth Zarándokbizottságot, akik hat napos tengeri utazást hirdettek a jelentős eseményre, Kossuth Lajos New York-i szobrának leleplezési ünnepsé­gére. A hivatalos kiküldöttekkel együtt önkéntes turisták nagy csoportja utazott Amerika felé a március 7-én Cherbourgból induló Olimpic gőzhajón. A New- York-i fogadtatásról így ír dr. Somogyi Barnabás testvér 1978-ban megjelent ju­bileumi cikkében: "Az érkezés napján a szobor leleplezésének előestéjén New-York City-ben kü­lönös hangverseny üdvözölte a 600 hivatalos küldöttet és a csatlakozó új hazai magyarokat. Az idős Rockefeller ülőhelyét őrző baptista templom, a Park Avenue Baptist Church fogadta be a Kossuth emlékének hódoló magyarokat és a templom nevezetes harangjain szívmelengető magyar dallamok szólaltak meg a harangjátékot vezető, francia származású művész irányításával. A sorrend címlapján ezt olvassuk: "Recital of Hungarian Folk Songs by Kamiéi Lefévere on the Rockefeller Memorial Carillon on the occasion of the Unveiling of the Statue of Louis Kossuth." A Rockefeller emlékharangok a Magyar Himnuszon, a Szózaton, a Térj magadhoz, drága S ionon és a Magyar Zsoltáron kívül a következő ma­gyar népdalokat játszották: Mikor én még legény voltam, Tele van a város akácfa virággal, Kitárom reszkető karom és Rákóczi imádsága. A baptista templom nagytekintélyű lelkésze, Harry Emerson Fosdick, aki a Rockefeller Alapítvány jótékony mun­kájában is szerepet vitt, üdvözlő soraiban Kossuthot a magyarok fölszabadítójának nevezte. A detroiti Kossuth-szobor Bizottság a New York- i szobor felállítása érdekében 1927. február 21-én gyűlést tartott, melyen a tanulmányúton ott tartóz­kodó, későbbi magyarországi baptista elnök, Somo­gyi Imre Kossuth Lajosról, mint a vallásszabadság hőséről emlékezett meg. Amerikában a szabadság eszméje örökre bevésődött a lelkekbe. Generációk őrzik a szabadságért küzdők vezéralakjának, Kossuth Lajosnak emlékét, és bár ezt talán itthon sokan nem is gondolják, Washingtonnal, Lincoln Ábrahámmal együtt Kossuth neve is ismerősen cseng mind a mai napig az amerikai emberek fülében. Már 1948-ban a magyar forradalom és szabadságharc 100. jubileumán szám­talan megemlékezés idézte föl a legendás időket, benne Kossuth Lajos alakját. A magyar egyházak ünnepi Kossuth-megemlékezéseket rendeztek, amelyen részt vettek az Amerikában élő őslakosok képviseletében, az irokéz indiánok vezetői is. A New-York-i ENSZ képviseleten, a Szent János katedrálisban és a 80-ik utcá­ban levő magyar baptista templomban megtartott ünnepségekre elkísérte az idiánok vezetőit Rév. Kocsis Imre az 80. utcai baptista gyülekezet lelkipásztora. Megható jelenet játszódott le a Hudson folyó partján, amikor Rickard indián törzsfőnök a szabadságszerető magyar nép iránti tisztelete jeléül a hóval borított dombon álló ércalak, Kossuth Lajos New-York-i szobra elé nagy virágcsokrot helyezett. Korabeli jelenlévők írják, hogy ünnepélyes pillant volt, amikor az ezeréves, vihartól vert kicsiny árva nép világhírű hőse Kossuth Lajos előtt tisz­telgett a nagy Amerika őslakóinak kései leszármazottja, az akkor élő törzsek kép­viselője. Több mint ötven év telt el a szabadságharc jubileuma óta, de Kossuth ismert­sége ma sem csökkent Amerika földjén. Az interneten böngésző mai nemzedék nem ritkán találkozik olyan érdekes információkkal, hogy Észak-Amerikában számtalan Street, Road, Avenue, Place, Park viseli Kossuth nevét. Kossuth em­lékét városok őrzik, emlékplaketteket adnak ki, szobrokat állítanak a tiszteletére, épületek viselik a nagy magyar szabadságharcos nevét. A 200 éve született szabadsághős, Kossuth Lajos emlékéről az Egyesült Álla­mok mai vezetői sem feledkeztek meg. George W. Bush elnök, emlékezve a ma­gyar szabadság úttörőjére üzenetben köszöntötte a Kossuth Lajos születésnapjá­nak 200. évfordulójáról emlékező amerikai magyar szervezeteket. "Kossuth üze­nete továbbra is inspirálja az amerikai állampolgárokat, s a szabad és független Magyarország megvalósításáért küzdő magyarok nemzedékeit. Ma valóság az, amit ő előre látott, s az Egyesült Államok büszke arra, hogy Magyarország az egyik legszorosabb barátja és szövetségese." (BuczkóJózsefi

Next

/
Oldalképek
Tartalom