Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-14 / 185. szám
22 MAGYAR SZÓ-A HÍD TUDOMÁNY 2005. JANUÁR 14. Digitális alexandriai könyvtár KÖNYVEKBŐL KÉPEK Az ókori világ bét csodájának egyikét, Alexandria büszke bibliotékáját ugyan elemésztette a tűz, a Carnegie Maion Egyetem eljövendő Univerzális Könyvtárát viszont semmiféle természeti erő nem pusztíthatja el. Első lépésként egymillió könyvet digitalizálnak, és tesznek elérhetővé online. Nemcsak latin bétákká, hanem az ezerötszáz indiai nyelven és a kínai karakterekkel írottakat is. Röviden Felolvassa a találatokat a Speegle keresőprogram Felolvassa a keresés találatait az a beszélő szoftver, amelyet a CEC Systems skót vállalat fejlesztett ki, írja a BBC. A Google keresőóriás nevére rímelő Speegle elnevezésű szolgáltatás úgy is működik, és úgy is néz ki, mint egy hagyományos keresőprogram, csak amellett, hogy megjeleníti a találatokat, egy beszélő szoftver segítségével fel is olvassa. A keresés előtt azt is meg lehet adni, hogy csak a címet, vagy a címet és a rövid leírást, esetleg az url-t és a rövid leírást, vagy mind a három jellemzőt (url, cím, leírás) felolvassa a program. Mobiltelefonra közvetít zenét a Sprint A Sprint amerikai mobilszolgáltató megállapodott a digitális audioközvetítéssel foglalkozó Music Choice-szal abban, hogy a két cég az Egyesült Államokban elsőként zenét sugároz majd az előfizetők mobiltelefonjaira. A szolgáltatás 6 dollárba kerül majd havonta, ezért az ösz- szegért a Sprint ügyfelei hat különböző csatornán hallgathatnak digitális adást. Mivel a Sprint a streaming technológiát használja a közvetítéshez, a mobilokra sugárzott zeneszámok nem töltődnek le a felhasználók készülékeire, és így a lemezkiadók jogai nem sérülnek. Megszületett az első génmódosított bikaborjú Egy argentin magánlaboratórium jóvoltából megszületett a világon az első transzgenetikus - genetikailag módosított - bikaborjú. A Clarin című argentin lap értesüléseit megerősítve a Biosidus laboratórium együk vezetője elmondta, hogy a Pampero névre keresztelt, december 7-én világra jött bikaborjút egy klónozott tehén és egy tenyészbika keresztezésével hozták létre. A laboratóriumban elmondták, hogy miután az anyaállat DNS-ében emberi növekedési hormont tartalmaz, a genetikailag módosított tehenek tejéből növekedési hormonokat lehetne előállítani. Képet készítettek az elektronfelhőről Egy kanadai-japán kutatócsoport által kifejlesztett eljárással először sikerült háromdimenziós képet alkotni a molekulák elektronpályáiról. A módszerrel a közeljövőben lehetséges lehet majd közvetlenül megfigyelni, hogyan változnak a molekulák kötései a kémiai reakciók alatt. A molekulák atomjait az elektronok "ragasztják" össze, melyek pályákon keringenek, ezek a pályák azok a területek, ahol az elektron a legvalószínűbben megtalálható. Mikor a molekulák reakcióba lépnek, az elektronpályák alakja megváltozik, ez minden kémiai folyamat alapja. A képalkotó eljárás rövid lézerimpulzusokat használ, melyek eltávolítják az elektronokat a nitrogénmolekulában az atomtól. Mikor az elektron visszaugrik, fényt bocsát ki. Ezt az interferenciát több ezerszer regisztrálva rajzolódott ki a nitrogénmolekula legkülső energiapályája. FUT A ROBOTGYEREK Eddig csak lépdelt, fel és lefelé sétált a lépcsőkön, most már kocog is. Egy évvel a Sony Qrio-ja után, Honda következőgenerációs robotja, Asimo szintén belendült: három kilométer per órával "szalad", így kétszer gyorsabb és stabilabb az előző modellnél. A Honda 1986 óta fejleszt mozgó robotokat: amorf, kar nélküli lépegetőkkel kezdték, 1993-tól viszont "igazi emberszabásúakkal" folytatták A cél: olyan gépek, melyek előbb- utóbb partnereinkké válnak a társadalomban. Január 4. A papírkönyvek kereshető digitális fájlokká alakítása felettébb bonyolult műveletsorozat, sok csapdával, zsákutcával. Hogyan ismerje fel a számítógép a vizuális fogódzókat, miként tegyen különbséget a könnyen összetéveszthető, azonosnak tűnő jelek, például az 1 (-es szám) és az 1 (betű) között? Első - egyszerű, de munka- és időigényes - lépés az oldalak beszkennelése, vagy lefotózása. Minden egyes oldalt digitális képpé alakítanak; a leggyorsabb gépekkel maximum százat egy óra alatt. Problémát jelent, hogy a ritka könyvek mérete és formája gyakran speciális eljárásokat és hardvert igényel. A Kirtas Technologies könyvszkennere például robotkezet használ: megfordítja, tizenhat megapixeles Canon kamerával lefényképezi az oldalakat. Második lépésben a program feldolgozza a képet. Megfelelő méretűvé alakítja, elrendezi a szöveget, eltünteti az olvasást zavaró vizuális hibákat és a foltokat. Az oldalakat online továbbítható képekként tárolják. Viszont a szövegben ilyenkor még nem lehet keresni. Harmadik lépésként, a computer optikai karakterfelismerő szoftvert (optical character recognition, OCR) használ a gépi olvasáshoz. Betűk után kutat, amiket szavakká, a szavakat nyers vázlattá, a vázlatot szövegfájllá alakítja. Szótárprogram korrigálja a hibákat - az angolban 98 százalékos pontossággal, a nem angol nyelvű irományokban lényegesen alacsonyabb hatásfokon. Tizenhét írás jut az ezerötszáz indiai nyelvre; a száznál kevesebb angol karakterrel ellentétben, a szoftvernek általában többszázat kell azonosítania. Am a fura betűtípusok, például az óangol szövegek még Shakespeare nyelvének gépi interpretációját is jócskán megzavarják. A szövegfájlokból standard szófeldolgozó program készít kereshető, szerkeszthető, másolható word-dokumentumokat. Címeket, bekezdéseket, lábjegyzeteket azonosít. Az elektronikus formájú könyv tárolása a negyedik és egyben utolsó fázis. Ugyanúgy kezelik, mint bármely digitális fájlt: DVD-n, CD-n, merevlemezen. Egy képek nélküli háromszáz oldalas nem-tömörített könyv nagyjából harminc-megabájtnyi tárkapacitást igényel, és nyolc perc alatt tölthető le. A Carnegie Mellon Egyetem 2001- ben indult "Egymillió Könyv Projekt"- jét (Million Book Project) - tizennyolc indiai és kínai egyetem közreműködésével - 2005-re szeretnék kivitelezni. A tekintélyes mennyiség a világ valamennyi nyelvén valaha megjelent kötetek egy százalékát fedi "mindössze" Bárki szabadon hozzáférhet majd, viszonylag könnyű lesz a keresés. A projekt nemcsak ösztönző hatást gyakorolhat az oktatásra, hanem teljesen át is formálhatja. Például azért, mert a legnagyobb középiskolák könyvtára nem több harmincezer kötetnél, de a vezető felsőoktatási intézményként nyilvántartott CMU bibliotékáiban fellelhető könyvek száma se haladja meg az egymilliót. A tervek szerint - a gépi fordítást tesztelendő - az egymillióból legalább tízezret két nyelven olvashatnánk. A távolabbi célként megjelölt Univerzális Könyvtár a "teljes" -könyvekben felhalmozott - emberi tudást demokratizálná az online elérhetőséggel. Már dolgoznak az esetleg felmerülő copyright problémák orvoslásán. Az adatok integritására, hozzáférhetőségükre ügyelve, a bibliotékát több virtuális helyen tárolnák. Különböző fenntarthatósági modelleket elemeznek, és azt is tanulmányozzák, hogy minél könnyebben lehessen kezelni a gigantikus mennyiséget.-----------^-------------------------------------------------------------------------------------------------Óra, papírból Megígérték az elektronikus papírt, és még mindig nem valósult meg. Egy német tervező, Hannes Koch viszont olyan órával állt elő, amelynek kijelzője papírból van. A Watch Paper (Papíróra) működő koncepció, egy digitális óra, amelynek kijelzője hőérzékeny festékbe mártott közönséges papír. A papír mögött elhelyezett LED hője miatt átlátszóvá válik a hőérzékeny festék, így kirajzolódnak az időkoordináták. A német Hannes Koch terméktervezéssel foglalkozik, miután a Royal College of Arts munkatársa lett Nagv-Britanniában, kreativitása a technikai oldal felől a formatervezés felé mozdult. Munkatársaival eg)’ low-tech elektronikus papír fejlesztése közben tértek vissza a retró stílusú LED kijelzőkhöz, így született végül a papíróra. Koch elmondta, mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták a papírórát, amely kedden díjat nyert a hannoveri IF- Design nemzetközi formatervező fórumon. Jelentős összeget nyert továbbá a sorozatgyártásra a brit NESTA úttörő kreatívokat támogató programjában, így jövőre valószínűleg kapható lesz a boltokban. Veszélyes aszteroida 2029-ben A NASA egyik legújabb figyelmeztetése szerint valóságba válhatnak a filmvásznon többször megénekelt események a Földet veszélyeztető aszteroidákról. Karácsony napján a NASA az eddigi legmagasabb szintű riasztását adta ki. Az idén júniusban felfedezett, majd december 19-én újra megtalált 440 méter átmérőjű 2004 MN4 a torinói skálán az eddig példátlan kettes besorolást kapta, mivel 2029. április 13-án veszélyesen közel kerül a Földhöz. A becsapódás esélyét az első jelentések l:300-ra becsülték. Az égitest pályáját azóta több száz megfigyelés alapján pontosították. A NASA az ütközés esélyét előbb 1:60, majd 1:37-ben adta meg. A torinói skálán ezen kívül négyesre emelték az 2004 MN4 jelentette veszély besorolását. Eddig ezen a skálán egyetlen előre jelzett aszteroida sem kapott egynél magasabb besorolást. A négyes fokozat szöveges leírása szerint "közeli találkozás, egy százalék körüli esélyű becsapódás, regionális méretű rombolást" okozhat az aszteroida. A csillagászoknak hosszabb időbe telik meghatározni az égitest jelentette pontos kockázatot, miivel a Föld viszonylag kis célpont, idézte Paul Floyd csillagász szavait az ausztrál Herald Sun. Elmondása szerint a 2004 MN4-et valószínűleg szikla alkotja, mint a legtöbb aszteroidát. Ezt azt jelenti, hogy a légkörben nagy része elégne. Ha viszont vas alkotja, szinte sértetlenül jutna el a felszínig, ahol a mérete alapján 100-150 hidrogénbomba erejével pusztítana, jelentette ki Floyd.
