Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-25 / 191. szám

2005. február 25._____________________________________KÁRPÁT "MEDEN CE HÍREK____________________________magyar szó-a híd 9 Fanyalogva üdvözölt Szülőföld Alap ALAPSZINTEN VAN Egy héttel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés a Szülőföld Alapról szőlő jogszabályt. A szlovákiai Magyar Koalíció EártjajMKP) egyrészt üdvözölte, másrészt nem tel­jesen elégedett, hiszen Budapest a külhoniakról megkérdezésük nélkül döntött. A legélesebben Duray Miklós fogalmazott, szerinte a törvény üres, mely a már létező támogatási rendszereket is tönkreteheti. Az új alapról Bugár Bélát, az MKP elnökét kérdezte a felvidéki Új Sző. Mi a véleménye a Szülőföld Alapról? Bugár Béla: Több kifogásunk volt, és amikor januárban Kasza Józseffel Bu­dapesten a magyar miniszterelnöknél jártunk, kértük, folyjon tanácskozás a szülőföldprogramról, a létrehozandó alapról, ellenkező esetben ismét rólunk döntenek - nélkülünk. Megegyeztünk, január utolsó és február első napján lesz szakmai tanácskozás, amire sor került. Ott elhangzottak bizonyos módosító ja­vaslatok, ezeket írásban is elküldtük az illetékeseknek, múlt hétfőn azonban az Országgyűlés úgy szavazta meg a Szü­lőföld Alapról szóló törvényt, hogy egyetlen módosító javaslatot sem vettek figyelembe. Ez arra készteti az embert: ne csak ráncolja a szemöldökét, hanem mondjon is valamit, ám egyelőre csak azt jegyezném meg: a puding próbája az evés. Vagyis megvárjuk, a gyakorlat­ban mi fog történni, s a magyar kor­mány a határon túli magyarok többsége által támogatott észrevételekből mit fog elfogadni. Ha semmit sem vesznek fi­gyelembe, el fogunk gondolkodni azon, érdemes-e szakmai tanácskozásokat tar­tani. Február 21. Erről egy hét végén Ma­rosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Markó Béla beszélt, aki azelőtt a románi­ai magyar felsőoktatás vezetőivel találko­zott. A megbeszélésen Kötő József okta­tási államtitkár mellett részt vett még a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány- egyetem (BBTE), az EMTE, a nagyvá­radi Partiumi Keresztény Egyetem, vala­mint a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia és Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának vezetői. Markó Béla kifejtette: a román oktatá­si tárca vezetőjével folytatandó tárgyalá­son elsősorban arról próbálja meggyőzni a román kormány képviselőjét, fogadják el azt a gondolatot, hogy az egyetem mű­ködését mindkét ország kormánya finan­szírozza. A megállapodás kérdését a jövő heti magyarországi látogatásán is felveti majd Magyar Bálint oktatási miniszter­Minden bizonnyal a törvény­nyel KAPCSOLATBAN KÉSZÜLŐ VÉGRE­HAJTÓ RENDELETRE CÉLOZ. A. NAGY László, aki részt vett az említett SZAKMAI EGYEZTETÉSEN, BÍZIK BENNE, HOGY A KORMÁNYRENDELETBE ÉPÍTIK MAJD A HATÁRON TÚLIAK AZON ELKÉP­ZELÉSEIT, MELYEKET A VÉGSÓ SZAVA­ZÁS ELŐTT ÁLLÓ TÖRVÉNYBE MÁR NEM DOLGOZTAK BELE. Ml NEM HIÁNYOZ­HAT SEMMIKÉPPEN A VÉGREHAJTÓ RENDELETBŐL? A jogszabály záró rendelkezésének 12 cikkelye, annak negyedik pontja ar­ról szól, hogy a kormányt felhatalmazta a parlament arra, az eddigi támogatási rendszereket olvassza be a Szülőföld Alapba. Nem szeretnénk, ha ez megtör­ténne. Ha erre mégis sor kerül, szétve­rik azt a rendszert, mely évek óta mű­ködik, s könnyen ellenőrizhető - elég az alkuratóriumok munkájára gondolni, melyek ajánlásai alapján az adott főku­ratórium Budapesten meghozza dönté­sét. A különféle kuratóriumokban a ha­táron túli magyarok jelenleg elvégzik a munkájukat, s javaslatot tesznek Buda­pestnek, viszont a Szülőföld Alapnak lesz egy 15 tagú igazgatótanácsa, mely nek. Emlékeztetett: a román törvények lehetővé teszik, hogy a román állam ma­gán egyetemet támogasson. A magyar tagozatok vezetőivel folyta­tott megbeszélésen az európai felsőokta­tási tér egységesítését célzó bolognai fo­lyamat romániai alkalmazása is szóba ke­rült. Markó Béla elmondta: a változtatás a magyar tagozatokat is érinti, a cél pedig az, hogy az átszervezés következtében a magyar egyetemi oktatás ne maradjon le. Markó szerint ma már lehet beszélni ro­összetételével kapcsolatban kételyek merülnek fel. Hét tag kinevezését a ma­gyar miniszterelnök konzultálhatja a határon túli magyarokkal, egy személy­ről teljesen egyedül dönthet, a maradék hét személyt a külügyminiszter választ­ja ki. Az igazgatótanácsot tehát eleve máshogyan állítják össze, mint idáig szokás volt. A tagokat nem a parlament, hanem a kormány nevezi ki, ami nem biztos, hogy jó. Ugyanakkor előfordul­hat, hogy e téren is meg tudunk egyez­ni. A jelenlegi tapasztalat viszont nem azt mutatja, hogy amiről megállapod­tunk, az megvalósult, ezért óvatosak va­gyunk. Ezenkívül a törvény tartalmaz egy olyan részt, mely mintha arra utal­na, hogy a státustörvényt módosítani kellene - ez nem biztos, de amikor a szakértőink rákérdeztek, nem kaptak egyértelmű, megnyugtató választ. (Új Szó) mániái magyar nyelvű felsőoktatási rendszerről, de ez további bővítésre és intézményesítésre szorul. A BBTE-n tervezett magyar karok létrehozásával kapcsolatban lapunk kér­désére elmondta: a kolozsvári állami egyetem magyar tagozatának önállósítá­sával kapcsolatos elemzéseket folytatják, de szerinte előbb-utóbb sort kell keríteni annak átszervezésére. Markó elmondta: a politikusok azt a feladatot kapták az otta­ni oktatóktól, hogy egyrészt biztosítsák az ehhez szükséges pénzügyi hátteret, másrészt pedig kormányhatározatban is tisztázzák, hogy tanszékeket vagy karo­kat hogyan lehet létrehozni. Markó pe­dig arra kérte a magyar oktatókat, foly­tassák román kollégáikkal a párbeszédet, mert az átszervezéssel kapcsolatban to­vábbra is léteznek félreérthető nyilatko­zatok. Az önálló magyar egyetemmel kap­csolatban Markó elmondta: nem mond­tak le arról, hogy a romániai magyarság önálló állami felsőoktatási intézménnyel rendelkezzen, de a következő időszak el­sődleges célkitűzése a BBTE magyar ta­gozatának átszervezése. (Szabadság) Röviden vessék latba befolyásukat: Románia alkos­sa meg a Székelyföld autonómiájának megvalósításához szükséges jogi keretet. NEM KELL FELÜLVIZSGÁLNI A ROMÁN-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉST Február 21. Frunda György RMDSZ- szenátor kijelentette: elrugaszkodottnak tartja a Székely Nemzeti Tanács kérését a román—magyar jószomszédi szerződés felülvizsgálatával kapcsolatban. Hasonló álláspontot képviselt Eugen Nicolaescu képviselő, az NLP szóvivője is. Nicolaescu kifejtette: a román—magyar alapszerző­dés a gyakorlatban nagyon jól működik, és tekintettel arra, hogy Magyarország az EU tagja, Románia pedig nemsokára csatlako­zik az unióhoz, nem lehet prioritás a szer­ződés felülvizsgálata. Vajdaság: Tolnai Ottó Magyar Irodalmi Díjas Február 21. Budapesten, az MTA díszter­mében Tolnai Ottó költő átvette az elmúlt év legjobb irodalmi alkotásáért járó Ma­gyar Irodalmi Díjat a Magyarország Euró­pában Alapítvány elnökétől, Göncz Ár­pádtól. A magyarkanizsai születésű Tolnai Ottónak eddig csaknem harminc könyve jelent meg, a Széchenyi Irodalmi és Művé­szeti Akadémia tiszteletbeli tagja, munkás­ságát egyebek közt József Attila- (1991), Év Könyve- (1992), Ady Endre- (1993), Füst Miíán- (1997) és Weöres Sándor-díj- jal (1999) ismerték el. A Költő disznózsír­ból című munkájáért odaítélt elismerést, amely ötmillió forint jutalommal jár, a ma­gyar irodalom teljes spektrumát képviselő szakzsűri döntése alapján adományozzák. Eddig Esterházy Péter, Bodor Ádám, Bállá Zsófia, Szilágyi István, Rakovszky Zsuzsa és Parti Nagy Lajos kapta meg. A ROMÁN ELNÖK SZERINT KIZÁRT AZ ETNIKAI ALAPÚ AUTONÓMIA Február 17. Traian Basescu egy televíziós interjúban kijelentette: amíg ő lesz az ál­lamfő, addig nem fogad el olyan javaslato­kat, amelyek Románia területén egy tér­ségnek nagyobb autonómiát juttatnának, mint a többieknek. A politikus, aki a Szé­kely Nemzeti Tanács nyilvánosságra ho­zott üzenetére reagált, az autonómia he­lyett a központi hatalom és közigazgatás általános decentralizálását szorgalmazza. Erdély: Közös ünneplést akar az MPSZ március 15-én Február 21. Közös ünneplésre, a politikai nézetkülönbségek félretételére hív márci­us 15-én a Magyar Polgári Szövetség. Mi­vel az ünnepség anyagi hátterét az önkor­mányzat biztosítja, a tervezésében és szer­vezésében kívánnak szerepet vállalni, és óhajukat írásban jelezték az RMDSZ-nek. „Úgy értékeljük, hogy a szabadságharcra való megemlékezésnél mi sem lehetne egyértelműbb, mint a rendezvény nemze­tünk legfontosabb törekvése irányába való időszerűsítése. Ezért véleményünk szerint az ünnepség központi témája mindaddig a területi autonómiához való jogunk kell hogy legyen, míg célkitűzésünket el nem érjük" — fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ soros megyei elnöke. Szerkesztette: Czika Tihamér ■ Erdély: Román-magyar közös támogatás az EMTÉ-nek KÖZÖS ALAPOKON! A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterel­nök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom