Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-25 / 191. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2005. FEBRUÁR 25. Rövtden Három év alatt 150 ezer német MUNKAHELY "VÁNDOROL EL" Egy 8 ezer német cég bevonásával végzett vizsgálat tanúsága szerint a német vállalatok 2007 végéig összesen mintegy 150 ezer munkahelyet terveznek külföldre telepíteni. A német kereskedelmi és iparkamara adatai szerint ez megfelel az elmúlt évek munkahely-kitelepítési ütemének. Az idén mintegy 50 ezer német munkahely kerül külföldre. A Németországban leépített álláshelyek 43 százaléka kelet-európai államokba vándorol, Kínába a kitelepített állások 37 százaléka kerül. Csak 24 százalék vélekedik úgy, hogy ezek a lépések elsősorban a cégek jövőjét hivatottak biztosítani - derül ki a német dpa hírügynökség megbízásából végzett, reprezentatív mintavétellel készült közvélemény-kutatásból. A 45-54 éves korosztályban a vizsgálat eredménye különösen egyértelmű: ebben a csoportban 77 százalék van arról meggyőződve, hogy a cégek mindenekelőtt nyereségük maximalizálására törekszenek. Drámai változások előtt A LÉGI UTASFORGALOM A robbanásszerű növekedés után megindul "az ocsú elválasztása a búzától" a diszkont társaságok körében, amit csak kevesen élnek majd túl - véli David Gillen kanadai ágazati kutató. Néhány nagy amerikai légi- társaság pedig el is tűnik majd a piacról. A jelenleg mintegy hattucat európai diszkont légitársaságból öt év múlva csak tíz marad, a többi vállalat elhull a fennmaradásért vívott küzdelemben. A piac terjedelme azonban változatlanul tovább növekszik. 2004- ben az európai diszkont társaságok 80 millió utast szállítottak az előző évi 47 millió után. 2010-ig piaci részesedésük a jelenlegi 20 százalékról 40 százalékra nő, miközben a légi utasforgalom összességében csak évi öt százalékos növekedésre számíthat. A legígéretesebb piac Ázsia, ahol akár évi 15 százalékos ütemet is elérhet a növekedés. Az Exxon a GE előtt Az amerikai ExxonMobil olajcég pénteken piaci tőkeértéke alapján megelőzte a hagyományosan első helyezett General Electricet. A magas olajárakat és a szűkös amerikai finomítói kapacitásokat meglovagolva, valamint a cash-flowja dinamikus növekedésén lelkesedő piaci hangulatot kihasználva az ExxonMobil részvényei közel 40 százalékkal nőttek tavaly. A GE részvényei az időszakban csupán 10,6 százalékkal erősödtek. A New York-i kereskedésben az ExxonMobil részvényei 1,6 százalékos emelkedéssel 59,06 dollárra nőttek, ezzel 381,01 milliárd dollárra emelve a cég piaci tőkeértékét. A GE részvényei ugyanekkor 0,11 százalékos csökkenéssel csak 35,99 dolláron álltak, a General Electricet "csupán" 380,49 milliárd dollárra értékelve. Valuta-Árfolyamok (FEBRUÁR 16.) 1 USD = 183,36 HUF 1 USD = 0,756 EURO 1 USD = 27753 ROL 1 EURO = 242,53 HUF- Magyar lobbi Brüsszelben KÜLSŐ KACSINTÁS A beígért magyar diplomáciai offenzíva jegyében találkozott Barátb Etele Európa- ügyi miniszter Danuta Hüber regionális politikai és Dalia Grybauskaite költségvetési biztossal, ám a jelek szerint a lényegi magyar törekvések csak mérsékelt helyeslésre számíthatnak. Február 19. Baráth Etele diplomáciai offenzívát helyezett kilátásba az alapvetőnek tekintett magyar célok elérése érdekében, ennek jegyében járt a napokban Madridban is, és folytatott kétoldalú megbeszélést a 2007 utáni közös költségvetésben és regionális politikában érdekelt biztosokkal. A magyar célok között három különösen fontos akad. Az első mindenekelőtt annak szavatolása, hogy a magyar költségvetés 2007-2013 között maximális mértékben pénzéhez juthasson: azaz, ha a kapott EU-támogatások mértéke nem is haladhatja meg a nemzeti GDP négy százalékát, de annyit mindenképpen lehívhasson. Ez ma még nem egyértelmű. Ezzel párhuzamos magyar követelés, hogy általában se lehessen differenciálás a támogatásra jogosult új tagállamok között. Végül egy további, stratégiainak tekintett törekvés, hogy ne terjesszék ki a kohéziós alapokra is az n+2-es szabályt (amikor is a tárgyévben lekötött forrásokat legkésőbb a rá következő két éven belül el kell költeni, különben elvész). Az eddigi európai bizottsági - és so■ Negatív trend a turizmusban ELKERÜLT MAGYAR A magyar turizmusban az elmúlt évben tovább folytatódott a 2002 óta tartó negatív trend - mondta Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) elnöke, a szervezet éves közgyűlésén. A nemzetközi turizmus ugyanakkor 10 százalékos növekedést produkált. Február 21. Továbbra is csak ígéret a turizmus stratégia, a turizmus törvény megalkotása, a fejlesztési források bővülése, a működési feltételek javulása - hangsúlyozta Lengyel Márton, aki pozitívumként kiemelte: tavaly a beutazó forgalom 1 százalékkal, a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma 3 százalékkal nőtt, a vendégéjszakák száma stagnált. Emellett mintegy 13 százalékkal emelkedtek a kereskedelmi szálláshelyek bevételei - tette hozzá. A nemzetközi turizmusban tavaly fellendülés következett be, véli Lengyel Márton, 10 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma, és legalább ugyanilyen mértékű bővülés várható a bevételeknél is. A fellendülés okai közül kiemelte a világgazdaság élénkülését, a járványok és háborús helyzetek mérséklődését, a diszkont légitársaságok forgalmának ugrásszerű növekedését, valamint az internet terjedését. A legnagyobb növekedést Kelet-Ázsiá- ban, a legkisebbet Európában mérték, így Európa súlya a világturizmusban tovább, 55 százalékra csökkent - tette hozzá. Az európai helyzettel kapcsolatban közölte: csalódást okozott az egységes piac, hiszen nincs egységes turizmuspolitika, aránytalan és nincs egyeztetve az adózás. Úgy vélte, hogy a fő cél a fenntartható fejlődés és a versenyképesség megteremtése, (mti) Greenspan szerint alacsony a kamatszint Alan Greenspan méltányosan alacsonynak nevezte az irányadó amerikai kamatszintet. Kijelentésére a dollár erősödni kezdett, mert a piac Greenspan szavaiból a további kamatemelés lehetőségét olvasta ki, illetve azt, hogy a jelenleg 2,5 százalékos Fed-alapkamat a vártnál gyorsabban emelkedhet a jövőben. A Fed elnöke szólt arról is, hogy az amerikai gazdaság jó formában kezdhetett neki a 2005-ös esztendőnek, egyúttal aláhúzta a költségvetési fegyelem fontosságát a jövőbeni kihívásokkal szemben. Úgy vélte, hogy az utóbbi évtizedek viszonylagos nyugalma nem fog örökké tartani, emiatt ébernek kell maradni. Az inflációt és az inflációs kilátásokat megállapodottnak minősítette Greenspan. ros EU-elnökségi - megnyilatkozások látszólag kevés nyitottságot mutattak e felvetések iránt. Danute Hübner szerdán az EP regionális bizottsága előtt szögezte le sokadszor, hogy reálisnak tartja a négyszázalékos plafont, az n + 2-es szabályt pedig egyenesen szükségesnek véli, amely nélkül egy korábbi, sokkal rosszabb hatékonyságú pénzköltési helyzetbe csúszhatnak vissza a tagországok. Hasonlóképpen elképzelhetetlennek minősítette Nicolas Schmit luxemburgi helyettes külügyminiszter az EP- meghallgatás után tett rövid sajtónyilatkozatában, hogy a négyszázalékos maximumszintet - magyar igények szerint - kötelezően elérendő minimumként is definiálják. A közösségi rezsim erre soha nem vállalhat kötelezettséget - vélte a soros elnökség vezető diplomatája. Azt Hübnerről és Grybauskaitéról is tudni lehet, hogy a tagországokkal szemben igyekeznek foggal-körömmel védeni ez eddig számszerű bizottsági javaslatokat - főként, hogy a luxemburgi elnökség viszont egyre láthatóbban „fűnyírós” költségkurtításra törekszik minden szinten. Viszont azt is többször éreztették, hogy mindketten alapvetően a menetrend tartását - az idei első féléves megállapodást - tartják prioritásnak, aminek kedvéért készek feláldozni akár bizonyos résztörekvéseket is. (Fóris György) Lichtenstein vezet, Magyarország hátul van A GfK Hungária piackutató intézet a múlt héten adta közre a magyarországi települések vásárlóerejére és a vásárlóerő indexre vonatkozó eredményeit, erre a hétre pedig elkészült ugyanennek a kutatásnak Európa 29 országára vonatkozó összesítése is. Az Euro paritáson mért GfK vásárlóerő a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelmét jelzi az egyes országokban. A jelen közleményben szereplő összegzésben a felmérés készítői figyelembe vették az árszintek különbözőségét, hogy az országok jobban összehasonlíthatók legyenek. Ötszöröst is meghaladó volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező két ország, Lichtenstein és Észtország között 2004-ben. A kicsiny nagy- hercegségben 31 914 eurót költhettek tavaly átlagosan az ország polgárai, míg a balti köztársaságban csak 6 207 eurót. Magyarország a lista harmadik harmadában található 8 095 euróval, ami kevesebb, mint a fele a hazánkkal szomszédos, de az élbolyhoz tartozó Ausztria, hasonló adatának, a 17 176 eurójának. A GfK elkészítette vásárlóerő index számítást is. Amennyiben a 29 ország átlagát száznak vesszük, akkor ezt leginkább Hollandia (100,9) és Izland (101,2) közelíti meg. A felsőházat Lichtenstein (222,6), Luxemburg (154,4) és Svájc (136,4) alkotja. A lista alján Észtország (43,3), Lettország (43,6) és Szlovákia (49,1) áll. Magyarország a 29 ország átlagához felénél valamivel többet (56,5) jelez a vásárlóerő index. Ez azt jelenti, hogy mi, magyarok például Hollandia polgáraihoz. képest feleannyi elkölthető jövedelemmel rendelkezünk. (napi.hu)
