Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-14 / 185. szám
2005. JANUÁR 14. Kultúra Összekötő lehet a film? JÖN AZÚf IGAZGATÓ Kinevezték a mindössze három és negyed éve indult New Y ork-i Magyar Kulturális Intézet új igazgatóját. E kinevezésben egyebek között van egy nagy lehetőség: az intézet új direktorának személyétől, az amerikai és a magyarfilmművészet egykori ódon hdlywoodi emlékei, jelentős közös, modem filmművészeti alkotó folyamattá ívelhetnek fel.- Üdvözöljük New York-ban és kérünk egy szakmai bemutatkozást.- Orsós László Jakab vagyok és a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem bölcsész karán végeztem, irodalom, történelem és esztétika szakon. Mindjárt utána, előbb óraadóként, majd főállású tanárként a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kezdtem el tanítani filmrendezőknek, operatőröknek kreatív írást, és forgatókönyvírást. Negyven éves vagyok, ami sok is, meg kevés is.- Mindenesetre a fiatal filmes alkotók mai nemzetközi sikersorozata és az Ön filmtudományi és gyakorlati munkássága, a New York-i Magyar Kulturális Intézetben jó esélyt adnak egy filmes korszaknak. Hány pályázó közül választották ki Önt?- Természetesen filmeken kívül más művészeti ágakkal is foglalkozunk. A magyar kultúra szerencsére meglehetősen gazdag. Egyébként nyílt pályázat során tizenhat pályázó közül nyertem el én a munkát.- Most tehát egy remek fiatal szakember "pokolra indul." Ezzel nemcsak a művészeti karrierek hagyományos intrikáira gondolunk, hanem ezek New York-ban néha különösen csúnya fegyvertárára is. Most még tiszta lappal, mi jut eszébe, ha ezt mondom: New York?- Nem gondolom, hogy ilyen sötéten kellene fogalmaznia. Én nem pokolra megyek, hanem dolgozni egy izgalmas közegbe. Egyébként nagyon tiszta kép van bennem, s biztos vagyok abban, hogy ez nagyon gyorsan összezavarodik, majd újra kitisztul. Kíváncsi vagyok arra, hogy milyen szellemi állapotban találom a várost, melyet ismerek ugyan, de azt nem érzékelem, hogy miként reagál majd a mi ötleteinkre. Izgat a feladat. Ugyanakkor érzem azt is, hogy melyek e munka nehézségei. Képesnek kell lennünk megjeleníteni a magyar kultúrát, ami egy ilyen nagy és sokrétű városban nem könnyű dolog.- A nagy kérdés éppen az, hogy a magyar kultúra kis nyelvben él és az idegennyelvi közegben a csodálatos irodalmunk s színművészetünk nem érvényesül. Ugyanakkor a londoni Magyar Magic sikersorozatával párhuzamosan, szívós mód felépítették a fiatal magyar drámaírók angol nyelvű bemutatóit is. Ilyenekre is gondol?- Igen, természetesen, valamint sok egyébre is. London különbözik New Yorktól. Minden várost másképp kell elcsábítanunk. FD Stone: a vallási fundamentalisták és Nagy Sándor Oliver Stone rendezőt meglepte a Nagy Sándor-filmje iránt "ellenséges kritikák hevessége", és az Egyesült Államok egyes vidékein "dühöngő er- kölcscsőszködést" hibáztatta a háromórás történelmi eposz amerikai bukásáért - jelentette az MTI. A legtöbb amerikai kritikus lesújtó véleménnyel volt a filmről, amelyet pedig Stone az életművének tart; egyes konzervatív csoportok pedig elítélték, hogy a rendező - egyébként a történelmi hűségnek megfelelően - biszexuálisnak ábrázolja a bálványozott ókori hadvezért. "Egészen meghökkentett a vita és a kritikák dühödt hangvétele egy olyan történelmi személyiség kapcsán, akit nem is igazán ismerünk - mondta Oliver Stone filmjének csütörtöki, nagy-britanniai premierje előtt. A rendező úgy7 vélte, 150 millió dolláros produkciójának üzleti bukása az Egyesült Államokban jórészt az "erkölcsi kérdésekben dühöngő fundamentalizmussal" függ össze. 1 Árpád-kori leleteket találtak a Rába gyárban VÉLETLEN LELETEK ✓ Késő Árpád-kori, vélhetően 13. századi csontveretes ládikára bukkantak régészek Győrött, a Rába gyár volt telephelyén; a ritkaságnak számító régészeti értéket a Nemzeti Múzeumban restaurálják - tájékoztatta Tomka Péter, az ásatás vezetője az MTI-t. Ereklyetartók, egyházi tárgyak léteznek csontdíszítéssel, ismertek a csontlemezekkel díszített könyvborítók is, de ezek döntően királyi, vagy egyházi központokból kerültek elő - mondta a szakember. A Győrött feltárt, díszített csontlemezekből összeállított ládika polgári használatban lehetett - magyarázta, hozzátéve, hogy a szakemberek egyelőre vitatkoznak azon, milyen funkciója lehetett. "A szakma egyes képviselői úgy látják, hogy egykori használói oklevelet, kiváltságlevelet tárolhattak benne. Más vélemény szerint viszont ékszerládikának használhatták" - mondta Tomka Péter. A régész tájékoztatása szerint az egyik sír különleges formájú: kereszt alakúra ásták, majd belsejét kitapasztották egykori készítői. "A másik érdekesség egy kisméretű, bronzból készült Bész-szobrocska, amelyet egy csecsemősír rejtett" - mondta Tomka Péter, hozzáfűzve, hogy Bész egyiptomi istent a csecsemők, szülőasszonyok védelmezőjének tartották. A 9. és a 11. század között szolgálhatták lakóikat azok a, részben földbe mélyített kőkemencés kunyhók, amelyek részben ugyancsak napvilágra kerültek. "Az épületmaradványok korának pontosabb meghatározására a leletanyag restaurálása és kiértékelése után nyílik lehetőség" - közölte az ásatás vezetője. Eddig ismeretlen Mozart portrét találtak Eddig ismeretlen Mozart portrét fedeztek fel a Berlini Galériában. A nyolcvanszor 62 centiméteres olajfestménv Johann Georg Edlinger alkotása, és valószínűleg 1790-ben, Mozart utolsó müncheni tartózkodása során készült, és így minden bizonnyal az utolsó autentikus portré a rá egy évre elhunyt nagy zeneköltorol - közölték csütörtökön a Berlini Állami Múzeumok. A festményt hetven évvel ezelőtt szerezte meg a Berlini Galéria. Újbóli azonosítását a zenekedvelő Wolfgang Seiller végezte el alapos vizsgálattal és komputertechnika alkalmazásával. Az azonosításhoz alapul szolgált Mozart 1777-ben Salzburgban készült arcképe, amelvet ma Bolognában, a Civico Museo Bibliografico Musicale-ban őriznek. Az azonosítás nyomán a Galéria restaurátora, Ute Stehr elvégezte az olajfestmény restaurálását. MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 Magyar CD Olimpikonok mesélnek Fantasztikus! Kokó Kovács István, az ökölvívó mérkőzések szorítóinak királya, olimpiai bajnokunk, akinek akkori ütése van, mint egy lórúgás, leül és szolidan, költői szép történetet mesél a szóló szőlőről, a mosolygó almáról, a csengő barackról. Gyerekeknek, Dévai János furulyaszavának kíséretével. És ezt még CD-n is kiadják! A Magyar Rádió Kondor Katalin korszakának egyik történeti tette, kicsiknek, nagy magyar sportolókról. Az ötlet persze személyes: Marschall Éva műsorszerkesztői fejében született, s a Kommunikációs Iroda Morvay Katalin vezette csapata vitte valóra, Lehoczky Orsolya rendezésében, illetve Gebauer Mária zenei rendező munkásságával. A CD gyermekvilági látványát pedig három 6 esztendős szászhalombattai kisgyerek: Szabó Krisztina, Csókási Aliz s André Fanni, aztán a 9 éves budapesti Mogyoróssy Anett, s a két 10-10 esztendős székely: a gyer- gyószentmiklósí Berszán Árus Bence s a székelyudvarhelyi Godra Orsolya rajzolta meg. . Gyönyörű! Látni is, hallgatni is! Tíz magyar olimpikon, köztük a paraolimpiai úszóbajnok Pásztory Dóra, a világbajnok öttusázó Vörös Zsuzsanna, de legyen teljes a sor: Kökény Beatrix ezüstérmes kézilabdázó, Balogh Gábor ezüstérmes öttusázó, Ferjancsik Domonkos negyedik helyezett kardozó, Igaly Diána aranyérmes sportlövő, Benedek Tibor aranyérmes vízilabdázó, Ve- reckei Ákos aranyérmes kajakozó. És egy pikáns arcú, szép lány, az aranyérmes kajakozó Kőbán Rita (fotó), akiről kiderül, hogy beszédtechnikájával, hangszínével, tömör drámai szövegmondásával - kiváló verselő is. Mondják a Benedek Elek gyűjtéséből való, izgalmas, kedves magyar népmeséket, s aki gyerek hallja, az a magyar sport sikereire is felnéz. Meseirodalom, gyímesi, moldvai dallamok, somogyi kanásznóták, pesti rádiós kurázsi - mind remekel ezen ■ CD-n, a kisgyerekek fél évszázadig tiltott, most feltámadó, természetes magyarságtudata végett. Brávó! (FD)
