Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-01-14 / 185. szám

16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. JANUÁR 14. Röviden Elment a Dúvad is Nyolcvannyolc esztendős korában csende­sen elhunyt Bessenyei Ferenc kétszeres Kos- suth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, A nemzet színésze cím kitüntetettje. Egy nehéz korszak nagy művé­sze volt: amikor magyarságunk hangoztatá­sát tiltották, ám ő a magyar drámairodalom klasszikusainak előadásain, több rangos mű­vésztársával együtt hangsúlyosabb, erőtelje­sebb játékkal húzta ezt alá. Filmszerepei ré­vén a legnagyobb népszerűségét talán a Dú- vaddal szerezte, amelyben a gyönyörű Medgyessy Mária elcsábítójaként aratott nagy sikert. Január 12-én délután kettőkor a Farkasréti temető Makovecz Terméből te­metik. A nézők előtte egy órával megkezd­hetik a virágok elhelyezését. A VÉGZET ASSZONYAI MÉG KÉTSZER A New York-i Magyar Színház A végzet asz- szonyai című Cserey Erzsi rendezte előadá­sát január 23-án Philadelphiában, március 19-én a floridai Sarasotában mutatja be. Tarr Béla Korzikán Február elején Tarr Béla Korzikán kezdi meg Georges Simenon: A londoni férfi című bűnügyi históriájából készülő filmjének for­gatását. A New York-i modem művészeti múzeum megnyitója alkalmából nemrég a mozitörténet egyik remekeként vetítették Prológus című rövidfilmjét. A hollandiai magyar évad keretében több németalföldi városban mutatták be nagy érdeklődés mel­lett Tarr Béla mozijait. A taivani filmfesz­tiválon is különös figyelmet kapott: tizenkét filmjét nézhette meg a közönség. Fricska Hitlernek Negyvennégy nap múlva döntenek arról, hogy ki nyeri el az Európa Kulturális Fővá­rosa 2010 címet. Odahaza azt beszélik: Hiller István az illetékes szaktárca miniszte­re most hálálja majd meg Toller Lászlónak, Pécs polgármesterének, hogy az MSZP el­nökválasztáson visszalépett Hiller javára, így Pécs nyerhet a másik tíz magyar város: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Székesfehér­vár és Veszprém előtt. A Reggel című füg­getlen napilap kissé megfricskázta Hiller Ist­vánt, mondván: demokráciában úgy illene, hogy közvéleménykutatást rendezzenek a ti­zenegy város terveiről, s aszerint döntsenek. Kolozsvári .sztárjelölt Pesten Zweck Júlia, a budapesti Színház- és Film­művészeti Egyetem, kolozsvári illetékességű végzős hallgatója játssza a magyar főváros Pesti Színházában Neil LaBute amerikai szerző Modell című Budapesten nagyon várt darabjában a női főszerepet. Minden este le is vetkőzik a színpadon egy szál bugyira. A híres kaposvári színház csapatának egykori tagja, Lukács Andor állítja színpadra a Mo- dell-t, amelynek végén állítólag egy döbbe­netes fordulat van. Francia művészet Aki január 10-től kezdve közel két héten át Budapesten lesz, a francia művészetből megint egy különleges válogatást láthat a magyar főváros Francia Intézetében. Címe: A francia művészet négyszáz éve filmművé­szetben ábrázolva címmel. Többek között Juliette Binoche is játszik benne. tárlata. Ilyet nagyon ritkán látni a világ fotóművészetében. Deák Ferenc ezen túl nemcsak a látványt, hanem a mö­götte rejlő pszichológiai hátteret is ér­zékeltetni tudja. Nemcsak New York, Földessy Dénes lepülési koncepció, az utazás, a turiz­mus szervezettsége, avagy nagyon sok magyart lehetne gyógyfürdésre hazajá­ratni, ha minderre volna megfelelő szervezet. A gazdag ötletsort nehéz abbahagy­ni. Muzeális értékű volt az amerikai magyar színházi plakátkiállítás, New York, Cleveland, avagy New Brunswick régi előadásairól, áttörő ere­jű volt a Károlyi palotában rendezett, döbbenetes hatású Wass Albert emlék­est, amelyet Kurunczi Margit a magyar történelem szakrális helyéről, a Pilisből meghívott Dobogókő együttessel foly­tatott. így a magyar sors művészeti ki­fejezésének stílustörténeti ötvözetet adott: a tradicionális irodalmi est gon­dolatait egy modern zenéjű kemény­A pszichológiában Freud, a világiro­dalomban pedig Marcel Proust mondta ki a gyermekkor életmegszabó erejét. A csinos szőke szerkesztő-riporternő pe­dig, talán a kettős tehetségű: színésznő és festőművész édesanya átörökítő ere­je okán, első riportját Ladányi Imre amerikai magyar festőművészről for­gatta idekint. Ladányi művészete mel­lett tehetségtámogató alapítványában is tovább él. A budapesti festészeti tár­laton Bodó Ilona a virágok, csendéle­tek, a női finomság, Bodó Sándor a tör­ténelmi festészet, míg Ladányi Imre a modern piktúra művészetével hatott. Tiszteletre méltó a Bodó művészházas­pár, akik több mint negyven év után, minden vagyonukkal, képállományuk­kal egészen hazatelepültek. A fesztivál gerincében a New York-i Magyar Színház állt. Ágoston Gerty: Gyermekem, gyilkosom, s A végzet asszonyai című produkcióit mutatta be. A monodráma Cserey Erzsi előadásá­ban telibe találta a világ média felelős­ségét az ifjúság sorsárért. A végzet asz- szonyai egyik nagyszínpadi előadása pedig különleges példáját mutatta fel a színpadi művészet és az időszerűség egymást növelő hatásának. Az előadás reggelén sugározta ugyanis a rádió a hírt: a kettős állampolgársági szavazás után a sepsiszentgyörgyi városházára kitűzték a fekete gyászszalaggal átkö­tött magyar zászlót. Ezek után hang­zott el Cserey Erzsi-Fedák Sári köny- nyező nézőteret okozó, még 1941-es dalszövege: "Honvéd áll a Hargitán..." A csodálatos hangú Lendvay Gabriella és az éppen ebben a darabban egyéni vonzású színésznővé nőtt Kovács Szil­via, vagyis a három színésznő méltán aratja hosszú sikersorozatát. A rendezvény humorát a Kettős há­zasságok című talk show adta, amely Ágoston Gerti írónő révén a nyelvi hu­mor lehetőségeit aknázta ki remekül, tovább Deák Ferenc fotóművész Eroti­kus gyümölcsök című műfaj teremtő hanem az általános és rangos magyar magyar fotóművészet egyik markáns arculatú, a humort az emberi gondol­kodás kifejezésére kiválóan, egyénien alkalmazó művészfotósa. Am a bölcs humor mellett a komoly programok is nagyon sikerültek. A gaz­daságpolitikára nézvést szinte letaglózó hatása volt a gazdasági kommunikáció­ról szóló tanácskozásnak, amelyen job­bára hazatelepült, vagy még amerikai fiatal magyar üzletemberek vettek részt, akiknek többsége már céget je­gyeztetett be odahaza. Négy olyan ha­zai bankárt is meghívtak, akiknek bank­ja jóhírű, egyébként kettőt a Citibank­tól. Nagyon sok a gond a bankszámlák átköltöztetése és az üzletalapítások kö­rül. Nagy vita alakult ki például a ma­gyar borok exportjáról, hogy az Egye­sült Államokban milyen magyar bort lehet eladni, s lebontva a kérdést né­hány tagállamra is. A parázs vita arról szólt, hogy inkább olcsóbb vagy in­kább rangosabb, márkás magyar bort kell-e az Álla­mokban kínálni. Végülis kiderült: nincs olyan szerve­zet, vagy hatóság, amely a világ ma­gyarságának gazda­sági kapcsolatait a különböző orszá­gokban összefogná. Hiányzik a hazate­rock emelte át a jövőbe. Ezzel ismét nőtt a régi igény: New York mai ma­gyar ifjúsága modern stílust vár el a ha- zafiságához. A gazdag program egyik érdekes íve a Friedrich Klára költő és Szakács Gá­bor újságíró páros, a magyar őstörténet és a rovásírás két a legszebb értelemben vett megszállottjának estje volt. ők azok, akik egyik alkalommal már több száz jelentkező közül majd másfélszáz magyar gyerek rovásírás versenyét szervezték meg Budapesten. Mivel az amerikai magyar cserkészetben tanítják ezt az írást, jövőre összehangoltabb programot szerveznek a két ország gye­rekeinek. A Friedrich-Szakács kettős értéke valahol Tinódy Lantos Sebes­tyén dalnoki világának forrásvidékéről ered. Az esztétika szerint ez a színvonal a tudomány és művészet párhuzamán él, amikor a dal és a dalnok érzelmi ha­tása párban marad a gondolat, vagyis a dalszöveg értelmi hatásával. Kevés elő­adóművész képes erre az egyensúlyra. Végül Bodula Ida, a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár egykori ma­gyar főmunkatársának emlékiratai, avagy Wass Albert és Szeleczky Zita levelezése színezték a gazdag tartalmat. Az amerikai magyarságot segítő, erősbítő programból a jövő évit pedig hadd ne áruljuk el. Mert lesz folytatás! Hiszen most önbecsülésünk egyik le­hetősége nyílott meg, miközben lassan egységessé válik a sokműfajú, földrajzi­lag is szétszórt amerikai magyar kultú­ra. Amerikai magyar kulturális fesztivál KINCSEK PEST-BUDÁN Kurunczi Margit, az Amerikai Magyar Televízió budapesti vezetője - mert a médi­atehetség nem egy riport erejéig él, hanem állandó kutató reflektorként pásztázik az egész társadalomra - nos, mindenféle kultúrpolitikától függetlenül, felmutatott az amerikai magyarság művészeti alkotásaiból egy szépen kiválasztott csokrot. Karácsony előtt fényt adott nekik, s velük a magyar főváros ünnep előtti napjainak. Ez volt az amerikai magyar alkotások Kurunczi Margit fémjelezte első kulturális fesztiválja. Egyszerre kilenc helyszínen s egy hétig, az ő egyszemélyes, de összefogó erejű vezényletével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom