Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-11 / 189. szám
12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2005. FEBRUÁR 11. Röviden Árpád népe” rockopera Szörényi Levente zeneszerző, akinek István, a király című rockoperája több mint két évtizedes sikersorozat, új rockoperán dolgozik. Címe: Árpád népe. A Csoda Krakkóban DÁNIAI SIKERE Groó Diána: Csoda Krakkóban című mozijának vetítését Göteborgban, a dániai nemzetközi filmfesztiválon február 3-án háromszor kellett megismételni. A rajongó kritikák és a filmet már látott nézők lelkes beszámolói alapján ugyanis követelőző tömeg gyűlt össze a pénztár előtt. Ez a mozi Groó Diánának még csak az első rendezése. Az „isteni Loló” Pesten Riporter és fotós meg operatőr kollégáink szerint soha ilyen magas átlagéletkorú utcai tömeg nem gyűlt még össze Pesten, mint február 5-én este az operaház előtt. Akkor érkezett meg ugyanis „az isteni Loló”, vagyis a ma 78 éves, ám még mindig gyönyörű Gina Lolobrigida filmsztár, jelenleg szobrászművész, aki a tizedik magyar operabál díszvendége volt. Jöttek a nénikék megnézni, hogy jó esetben még ők is ilyenek lehetnének. Idókapszula A pécsi ókeresztény sírok feltárásánál dolgozó régészek négy oldalas, időkapszulába elhelyezett régészetileg rendkívül értékes üzenetre leltek, amelyet 1913-ban írtak az utókornak, az ókeresztény sírok feltárásának kezdetén. Tarr Béláé a Wajda-díj Miközben Pesten zajlott a 36. Magyar Filmszemle, rendezőink külföldön folyamatosan „kaszálták” a díjakat. Mólt héten a legnagyobbat Tarr Béla kapta meg Berlinben, február 6-án. Az American Cinema Foundation 2005-ös Andrzej Wajda Békedíjával tűntették ki, amelyet e világhírű lengyel rendező - egyebek között a filmtörténeti jelentőségű Hamu és gyémánt alkotója - azért alapított, hogy a volt szovjetmegszállta országok mozialkotásainak nemzetközi minősítését segítse. Az indokolás: „Tarr Béla filmjei korunk problémáival foglalkoznak és filozofikus mélységűek.” JEUNET ÁLMAI Jean-Pierre Jeunet nagyjából mindent elért már, amit egy francia filmes elérhet: hihetetlenül népszerű otthon, pályája az Egyesült Államokban is felfelé ível, jó kritikák, szakmai díjak és a közönség töretlen szere- tete kíséri. Az Amélie csodálatos élete után annak főszereplőjével, Audrey Tautouval készített egy olyan filmet, amely valószínűleg megismétli az előző sikerét: a Hosszú jegyesség első világháborús szerelemi történet, romantikus, mesés és hihetetlen gazdag képi világ van. Brando nem akarta ELJÁTSZANI A KERESZTAPÁT A legendás színész annak idején többször is visszautasította Don Corleone szerepét a Keresztapából. A CNN beszámol arról, hogy1 Brando kijelentette asszisztensének: "Az egész a Maffiáról szól. Nem fogom a Maffiát dicsőíteni." Végül mégis vállalta. És, mint tudjuk, Oscart-t nyert vele. A hagyomány rejtett oldala CSOÓRI75 ÉVES Csoóri Sándor hetvenöt éves. Egyik legnagyobb élő magyar (Sicc!!!) költőnknek az Amerikai Magyar Szó és olvasói tisztelettel és szerettei gratulálunk. Ha egy nép nagyhatású, zseniális költőjét ünnepli, akkor tudva vagy tudattalanul önmaga letkére is figyel. Hiszen a poéta rólunk beszél, s a verseinek olvasása a gyönyörűség mellett az önfelfedezésünk és önbecsülésünk is. A magyar irodalomtörténet e jeles alkalmából Csoóri Sándornak a február 6-i Magyar Nemzetben A hagyomány rejtett oldala címmel megjelent esszéjéből idézünk. A népi hagyomány és a modem költészet összefüggéséről, amely a modem világirodalom fejlődésének gerince, de a- melynek tudata, nekünk, magyarok számára az egyik továbbélést feltétel. Földessy Dénes- Irodalomtörténeti ismereteimet, élményeimet összegezve úgy látom, hogy nagy íróink közül Adyt és Németh Lászlót foglalkoztatta legmélyebben és legdrámaibban az a kérdés, hogy nemzeti életünkben hol romlott el min- Amennyire igazat adtam neki, legalább annyira meg is rémültem az ötletétől. Sose gondoltam arra, hogy színdarabot írjak - vallja most be a költő. Mégis, ettől az indíttatástól, mint a mindenkori dramaturg, végigélte, végigszenvedte a közönség-mű-drámai gondolat háromszögének minden öszden, s hol veszett el a magyar a magyarban. Ady a lírai költészet minden meredélyét, síkságát, poklát bejárta, hogy a kérdésre megkeresse a választ. Imádkozott, csikorgott, lerészegedett, sírt, tavaszi seregszemlét doboltatott össze, hallgatta vak ügetését eltévedt hajdani lovasnak, csakhogy közelebb kerüljön a titokhoz. Eszelősen azt kiabálta újra meg újra, hogy népünknek Mohács kell. Németh László pedig, Ady líraiságához fogható szenvedéllyel, magát az értelmet, a tudást mozgósította. A történelmet földúló ész szabadcsapatait.- Hogyan vall erről Ady? Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A Magyar Messiások.- Már három esztendő telt el az 1956- os forradalom óta. A teljes reménytelenségben éltem. - írja Csoóri Sándor, majd elmondja, hogy Muharay Elemér, a Népművelési Intézet nagy tudású, ám nagyon mellőzött egyik főembere hivatatta őt, s arra hivatkozással, hogy veszendőbe megy minden érték, amit ezer év alatt a nép megteremtett, felkérte: írjon egy színdarabot, egy drámát paraszt színjátszók számára. szefüggését, sikeresen megvívta az igazi népművelő és igazi dramaturg valóban népművelő vitáját a publikummal. A verselemezéssekkel győzött, emí- gyen: A szántói híres utca Cimbalmokkal van kirakva. Ha még egyszer végigmegyek rajta, Nótát ver a csizmám sarka.- Cimbalmok a szántói híres utcában? Ki hallott ilyen képtelenséget? A világon talán nincs is annyi cimbalom, amennyivel ki lehetne rakni.- Innen már csak egy ugrás volt, hogy a modern költészet - elsősorban a szürrealizmus - eredetével, természetrajzával is megismertessem a sármelléki színjátszó parasztokat... A végső meggyőzésben volt némi szerencsém is... Ándré Bretonnak, a szürrealizmus pápájának kívülről tudtam egyik szerelmes versét. Ilyen sorai vannak: Asszonyom haja rőzsetúz, Gondolatai forró villámok A bretoni metaforák zuhatagában állva egy XVI. századi magyar népballada jutott eszembe. A komáromi lány balladája, aki vízért ment a Dunára, de török leányrablók áldozatául esett: Dunának feneke, koporsóm feneke. Dunának két széle: koporsóm két széle. Dunának habjai: az én szemfödelem. Dunának halai: koporsóm szögei. Azt írja Csoóri Sándor e költészeti párhuzam eredményéről:- Mindenféle parasztromantika nélkül mondhatom, hogy a sármelléki paraszt ismerőseim előbb elfogadták a modem szürrealizmus létjogosultságát, igazságait, meghökkentő képi világát, mint sok fővárosi egyetemi tanár.- Mit értettem meg ekkor véglegesen, átlépve a bölcsesség és a filozófia területére? Azt, hogy minden népnek vannak tisztelni és követni való lángelméi, de ha a saját művészetük felől próbáljuk megérteni a népeket, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a maga módján minden nép lángelme. Ezt igazolja a meseviláguk, a nyelvük, a zenéjük, ezt bizonyítják a faragásaik, a táncaik, a közmondásaik. Államot teremteni Szent István-i módon titáni erőfeszítés és tehetség, de fönntartani benne az életet csak munkával és kultúrával lehet. Naponta fellobbanó képzelettel.- írásomat idézettel szeretném lezárni. Bartók és Kodály 1906-ban közösen adták ki A magyar népdal című kötetüket. Közösen írták alá az előszót is. Ezt olvashatjuk benne: A magyar társadalom túlnyomó része még nem elég magyar, már nem elég naiv és még nem művelt arra, hogy ezek a dalok közelebb férkőzzenek a szívéhez. Álljunk oda mi is a tükör elé. A Fideszben kezdte ✓ Uj magyar kultuszminiszter Mivel Hiller István eddigi kultuszminiszter teljes erejével az MSZP elnöki feladatait akarja ellátni, nemrég lemondott a kultuszminiszteri tárcáról, s e hó 14-én azt Bozóki András 46 éves egyetemi docensnek adja át. Hosszas találgatás után a közvéleményt február 7-én tájékoztatták az utód személyéről, akit az MSZP elnöksége egyhangúlag elfogadott. Bozóki András politológus-szociológus, aki jogot végzett, majd szociológia diplomát is szerzett, végül ez utóbbi tudományt tanulta egy ideig Los Angelsben is. Politikai pályáját FIDESZ tagként és az akkor még FIDESZ-lap Magyar Narancs egyik szerkesztőjeként kezdte, ám 2003-ban már Med- gyessy Péter egyik tanácsadója lett. Tájékozott politikusok szerint régóta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köréhez tartozik. Információink szerint a miniszterelnök az MSZP elnökségi ülésén kijelentette, hogy a választásokig már nem lesz több kormányátalakítás.
