Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-24 / 172. szám

10 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2004. OKTÓBER 1. Röviden Meghalt a Kis Kabos Elment a másik Kabos is, a Kis Kabos, vagyis Kabos László, aki számtalan magyar filmvígjáték feled­hetetlen hőse, a Nagy Kabos (Kabos Gyula) után a kis vöröshajú komikus. Sárvárott született s 1946-tól a Pódi­um Kabaréban, a Vígszínházban, majd a Kamara Varietében játszott. Mindezek után, 1951 -ben került élete leghosszabbik játékhelyére, a Vidám Színpadra. 1966-ban Jászai Mari-díj­jal, 1983-ban pedig érdemes művész címmel tüntették ki. Nyolcvanegy éves volt. Dohnányi ORATÓRIUM Zeneakadémián Szeptember 25-én nagy sikerrel mutatták be Dohnányi Ernő orató­riumát a Zeneakadémián, amelyet a pártállamban betiltott zeneszerzőnk Cantus vitae címmel maga vezé­nyelt ősbemutatóján, 1941-ben a Királyi Operaházban. A Magyar Rádió pedig most dupla CD-n adta ki a művet, amelyet a rádió közön­ségszolgálatánál korlátozott pél­dányban még meg lehet vásárolni. Egy szög Berlinben A kaposvári Csiky Gergely Szín­ház Berlinben vendégszerepel, ahol az Egy szög című produkciót mutat­ják be. Ekkor rendezik ugyanis a né­met nyelvű színházak európai feszti­válját, ahol német, osztrák és svájci előadásokat lehet majd látni, s a ma­gyarok úgynevezett programszíne­ző bemutatót adnak elő. Új magyar intézet Decemberben megnyílik a tizennyolcadik a külföldi magyar intézet Brüsszelben. A város történelmi negyedében helyezik el, a Szent Mihály és a Szent Gundula székes- egyházak közelében. Egyelőre két-három munkatárs dolgozik majd benne. A MAGYAR FESTÉSZET NAPJAI Október 16-18. közön harmadszor rende­zik meg a Magyar Festészet Napjának ese­ménysorozatát, amelyen az idén 300 kor­társ művész vesz részt, és amelynek meg­rendezését számos rangos szervezet és in­tézmény támogatja - hangzott el a buda­pesti KOGART Házban rendezett sajtótá­jékoztatón. Magyar színházi siker Londonban Nagy sikerrel mutatták be Londonban, Fe­kete Péter rendezésében, Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című darabját a Hampstead kerület neves New End szín­házában, angol színészekkel. A Spinach'n' Chips címmel játszott darab október 9-ig lesz látható minden nap, a Nagy-Britanni- ában majdnem eg}1 éve tartó Magyar Magic címmel zajló kulturális évad kereté­ben. A kritikák "nagyszerű fekete komédia­ként" méltatták a hétfő esti előadást. A New End Színház akkor figyelt fel Egressy darabjára, amikor az előadás tavaly a lon­doni Magyar Kulturális Központ szervezé­sében Londonban járt a Merlin Színház vendégjátékaként. kormány sem akadt, egyik rendszerben, egyik politika oldalról sem, amelynek lett volna ideje, hogy valóban találkozzék az országnyi magyarral. E magyarság száma 1970-ig négy millióra duzzadt, négy millió bevándorló érkezett addig ide. Az amerikai statisztika szerint 8-10 millió a leszármazottak száma, akiknek többsége nem tud már magyarul.- Más amerikai nemzetiségeknek mi­lyenek a néprajzi arányai?- A 4 milliós ír szigetországhoz képest az írek száma idekint 48 millióra duz­zadt. Az amerikai németek 48-50 millió leszármazottal rendelkeznek, akik itt kint nem is amerikai németeknek, hanem né­meteknek nevezik magukat, s még azt sem teszik hozzá, hogy leszármazott. Te­hát mi magyarok sem otthon, sem itt nem végeztük el a munkánkat. Például a i azom nem oldottuk meg. Vannak például nemzedéki szakadások: akit egyszer megválasztottak egyesületi elnöknek, az élete végéig, aggastyán koráig ott akar ül­ni, persze tisztelet néhány kivételes nagy öregeknek. Át kell venni a szokást: az amerikai gazdasági nagyvállatok, rész­vénytársaságok igazgatóit 62, de legké­sőbb 65 éves korukban leváltják. Az idős kor tapasztalatából fakadó energiát ugyanis akkor már pótolja a fiatal kor nagy lendülete. Aztán nem lehet magyar emigrációt szervezni elavult módszerek­kel. A régi egyesület-szervezési módsze­rek ma már alkalmatlanok.- Hol a járható új út?- Nem is olyan új, s az amerikai svá­boktól meg lehet tanulni, ők odahaza Magyarországon is kisebbségben éltek, jól ismerik a kisebbségszervezési mód- .szMekutTJudj áb,ihttgy a több millió doL-. zért. Területeink - földjeink - nem a tria­noni békében, hanem önhibánkból, s év­századok alatt vesztek el.- Trianon kulcsszava tehát a gazdaság?- Trianon értékelésének kulcsa az a történelmi tény, hogy a magyarság sze­repe a Kárpátmedence, mint gazdasági egység fenntartása volt. Ez a gazdaság biztosította, hogy itt minden nép jól éljen. A magyar lélek tette lehetővé, hogy itt minden nép a maga nyelvén be­szélhetett, iskoláiban azon taníthatott, templomaiban azon imádkozhatott. Ha Magyarországon is lett volna amerikai olvasztótégely, akkor az ezer év alatt egyetlen nemzetiség sem maradt hatott volna fenn. Amikor Trianonban feldara­bolták ezt a gazdasági egységet, akkor nyomorba döntötték az összes utódálla­mot. Hiszen nem a politika adja a jólétet, . hanem a .gazdaság. ~.___ El Magyar-magyar mini-konferencia TRIANON, GAZDASÁG Múlt héten Budapesten járt Kossányi Miklós, a Cleveland-i National Broadcasting Network vagyis a legnagyobb amerikai magyar média elnök-tulajdonosa és felesége. Ebből az alkalomból Kurunczy Margit, e televízió szerkesztője díszvacsorát adott a Kossányi bázapár tisztetetére. Egyben megszervezett egy a vtlág néhány ismert ma­gyar egyéniségéből állő, hangulatos, afféle nemzetközi magyar-magyar minikonfe­renciát, melyhez hasonló még sok kellene. Olvasóinknak pedig Kossányi Miklóstól kértünk interjút. Földessy Dénes- Negyvenegy emigrációs évvel, s a legnagyobb amerikai magyar médiaháló­zattal a háta mögött mi a véleménye a ma­gyarok rendkívül gyors a beolvadásáról?- Két és fél millió magyar érkezett Amerikába 1900-tól 1910-ig. Apponyi gróf, akkori magyar külügyminiszter 1909-ben Amerikába látogatott és New York magyarsága óriási lelkesedéssel for gadta őt. Utána körbevitték őt a sok ma­gyar által is lakott nagyobb városokba. Mindenütt hatalmas lelkesedéssel fogad­ták, s amikor hazatért, a magyar parla­ment előtt örömteli hangon jelentette be: „Országnyi magyarral találkoztam.” Utána visszajött és elkezdett tárgyalni az amerikai magyarság képviselőivel azok­ról a problémákról melyeket máig sem oldottunk meg, mert egyetlen magyar számolást elfogadjuk. Nemrég láttam egy tévéadást, amelyben a néprajzi tér­képen mutatták, hogy Erdélyben 150 ezerrel csökkent a magyarság lélekszá- ma. Vajon ki számolhatta meg őket? Ne­künk Erdélyben nincs szaporulatunk? Ki keveri össze valamiért a bocskort a rá­más csizmával? Ugyanígy Amerikában is állandóan csökken a létszámunk. Miért nem végezzük el legalább ezt a dolgun­kat, a népszámlálást?- Ma, 2004-ben hogy fogalmazná meg, hogy mi az első teendőnk?- Nekünk először is fel kell mérnünk a világ magyarságának politikai, gazdasá­gi, kulturális, erkölcsi erejét, népességi helyzetét, de nem saccra, banem ponto­san. Például a magyar egyesületeket már mi magunk is megszámláltuk, s a köztu­datban szereplő 2-300 helyett 900-at ta­láltunk. A szervezett közélet problémáit láros értékű sváb kultúrházakban fizetett alkalmazottakat kell tartani. Legalább egy titkárnőt, s csak a többié lehet társa­dalmi munka, amikor a nemzetiségi or­vos vagy pap felesége be-bemegy s meg­kérdi, mit segíthet. A szervezés gerincét a főállású, felelős alkalmazottaknak kell végezniük.- Mit gondol a Trianon-propaganda hiányáról?- Nyitott kapukat döngetünk. Sokan úgy gondolják, hogy egyszer majd ösz- szeül valami világkormány, s visszaadja a magyaroknak az elszakított területeket. Naivitás. Ha Trianont meg akarjuk szüntetni, vegyük vissza a földeket, pén­_______i ______ Kossányi Miklós: önhibánkból vesztünk el Kossány: tisztelet néhány nagy öregnek :

Next

/
Oldalképek
Tartalom