Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-16 / 162. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2004. JÚLIUS 16. Röviden Élőhelyükön vészelték át A JÉGKORSZAKOT A MÓKUSOK Az Illionis és Wisconsin államban honos mókusok igen aprók, de annál szívósabbak. Egy kutatás szerint azok közé az emlősfajok közé tartoznak, amelynek ősei a jégkorszakot élőhelyükön vészelték át, és nem vándoroltak melegebb, déli területekre. Az illion- isi egyetem kutatóinak vizsgálata alapján kiderült, hogy az észak-amerikai mókusok ősei északi erdők elszigetelt területein húzták meg magukat, és élték túl a jégkorszakot, írja az AP hírügynökség. Kevin C. Rowe, az Illionis Egyetem doktorandusza szerint a kutatás eredményei meglepetést jelentettek. 244 mókus DNS-állomány át vizsgálták meg és a mitokondriális DNS - amely anyai ágon öröklődik - alapján kimutatták, hogy a jelenlegi populáció 95 csoportból származik és ebből a 95-ből 78 csoport ősei az északi területeken élt. A tudósok elmélete szerint ezeknek az állatoknak melegebb, déli területekre kellett volna menekülniük a hideg elől, de a mókusok néhány csoportja az északi tundrán maradt. A legutóbbi jégkorszakban voltak a tundrán bizonyos területek, kisebb erdőségek, amelyeket nem ért el a jég, vagy csak kisebb mértékben. Rowe szerint ezek a helyek adtak otthont a túlélő fajoknak. Azonosító chipet kapnak A JAPÁN ISKOLÁSOK A japán hatóságok úgy döntöttek, hogy a gyermekek megvédésének legjobb módja az, ha nyomon követik őket, ezért az általános iskolás tanulókat rádiós azonosító lapkákkal látták el, valamint leolvasó berendezéseket szereltek az iskolai kapukba és más nagyobb forgalmú helyekre. A RF1D névre keresztelt rádiós azonosító lapkák használatát sokan ellenzik, mert a segítségével elméletileg bárki nyomon követhető, a japán hatóságok azonban pontosan emiatt döntöttek úgy, hogy ilyen elektronikus címkékkel látják el az általános iskolába járó kisgyermekeket. Hasonló rendszert építettek ki idén nyáron a dániai Legolandban: az aggódó szülők az információs irodában rádiós karperecét igényelhetnek, amely folyamatosan követi a gyermek mozgását. A szülők mobil- telefonjuk segítségével bármikor megtudhatják, hol tartózkodik gyermekük: egy adott számra kell szöveges üzenetet küldeniük, és a rendszer automatikusan megküldi a gyermek koordinátáit. Elolvadnak a környezetbarát CD-k A Sanyo Electric elhalasztotta a kukoricából a MildDisc optikai lemezek bemutatóját, mert a környezetbarát diszkek ötven Celsius foknál melegebb környezetben nem megbízhatóak. A Sanyo eredeti tervei szerint már az első félévben elárasztotta volna a piacot a lemezekkel, amelyek ötven-száz év alatt teljesen lebomlanak. A technológia azonban még finomításra szorul, ami nem egyszerű feladat, mert adalékanyagokkal könnyedén el- lenállóbbá tehető a lemez, de kérdéses, hogy a kezelés után is környezetbarát marad-e. A kukoricalemez gyártásával az egyesült államokbeli Cargill Dow foglalkozik. A vállalat a kukoricaszemekből először nyers dextrózt állít elő, amit erjesztéssel tejsavvá alakít át. Ebből készíti a Sanyo - a japán Mitsui Chemicalsszal közösen kidolgozott eljárással - az optikai lemezek előállításához szükséges H Spenót a számítógépnek ZÖLDSÉGTECHNIKA? Amerikai kutatók olyan napelemet fejlesztettek ki, melyben növényi proteinek szolgáltatják az áramot. A telepek egyelőre csak huszonegy napig üzemelnek, és a fénynek csak tizenkét százalékát alakítják át energiává, de a fejlesztők szerint a hatékonyság növelhető. Július 14. A biológiai alapú elem a fényt alakítja elektromos energiává, ráadásul gyártása is olcsón megoldható lenne, mondta Marc Baldo, az egyik fejlesztő, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársa. Szerinte a zöld energiaforrást például laptopokban lehetne használni, bevonva vele a hordozható gépek felületét, írta a Nature. Baldo csapata fotoszintetizáló fehérjéket izolált spenótból, és két réteg vezető anyag közé helyezték őket. Amikor fény érte a proteineket, elektromos áram keletkezett. A proteinek spenótlevelek kloroplasztjaiból származtak, ezek a sejt- szervecskék a zöld algákban és növényekben találhatók meg, itt folyik a fotoszintézis, azaz itt alakul át a fény energiává. A fehérjék kivonása azonban nem egyszerű: a legnagyobb probléma, hogy a molekulák megszűnnek működni, ha eltávolítják őket természetes környezetükből. A kutatók ezért úgy próbálták őket megóvni, hogy speciális felületaktív anyaggal keverték őket össze, ami egyfajta védőpajzsot képzett körülöttük. A telepek egyelőre csak huszonegy napig üzemelnek, és a fénynek csak tizenkét százalékát alakítják át energiává. A kutatók szerint húsz százalékos hatéJúlius 13. Mint arról korábban beszámoltunk, ez év június 21-én az első, kizárólag magántőkéből fejlesztett űrjármű, a SpaceShipOne elérte a világűr hivatalos határának számító 100 km-es magasságot. Az eseményt teljes sikerként értékelték a fejlesztők, ám egy "apró szépséghiba" mégis adódott: a rakétahajtóművével éppen felfelé kapaszkodó gépen egy kulcsfontosságú repülés- irányító rendszerben meghibásodás történt. A 62 éves pilóta, Mike Melvill gyorsan üzembe helyezte a tartalék rendszert, ám mire a pályát stabilizálták, a gép már 90 fokkal eltért a tervezett iránytól, és az előre kijelölt helytől kb. 35 kilométerre lépett be ismét a sűrűbb atmoszférába. A váratlan probléma 9 kilométeres magasságveszteségbe került, konyságot is el lehetne érni, amivel a spenóttelep teljesítménye jobb lenne, mint a kereskedelemben kapható szilíciumalapú napelemek. A kutatók a Nano Letters című szaklapban ismertették eredményeiket. Nem a spenótelem az első biológiai áramforrás: tavaly nyáron Adam Heller amerikai kutató és munkatársai szőlőből nyertek ki bioáramot. A preparált szőlőszemet a texasi egyetem kutatói bioüze- manyag-cellának nevezték el. A szerkezet két, hajszálnál is vékonyabb, néhány cenígy a SpaceShipOne épphogy súrolta a világűr hivatalos határát. A hibára hamar fény derült, s Búrt Rután, a gép tervezőjének újabb bejelentése szerint az X-Prize elnyeréséhez szükséges két repülés helyett mindjárt hármat terveznek, így növelve a siker esélyét. (Az X-Prize alapítvány - amely 10 millió USA-dollár jutalmat ígér az első nem állami pénzből épített űrhajó elkészítőjének - által kiírt szabályok szerint a kísérlet akkor lesz sikeres, ha az űrhajó legalább 100 km-es magasságba, a "világűr hivatalos határáig" tud emelkedni, s ezt a teljesítményt 14 napon belül képes megismételni. A repülés során három, legalább 188 cm magas és 90 kg tömegű felnőtt embernek megfelelő tömeget kell szállítani. Minden egyes repülésen legalább egy utasnak kell lennie az "űrhajóban", a másik két utas ballaszttal helyettesíthető.) Rután bejelentése szerint a SpaceShipOne a díjért indított repülésén egyetlen embert, a pilótát szállítja majd, a további két utast ballaszttal helyettesítik. Mivel az X-Prize szabályai szerint a díjért indított repülést 60 nappal előre be kell jelenteni, a SpaceShipOne leghamarabb szeptemberben vághat neki a 10 millió dollárhoz vezető út első szakaszának. timéter hosszú szénelektródát tartalmaz, előállítása csupán pár forintba kerül. A sejtmetabolizmus során a glükóz elektronokat ad át az oxigénnek, ezek az elektronok áthaladnak az anódon, ahol a glükóz lebomlik, és a katódon, ahol az oxigén vízzé alakul. A reakciókat az elektródákhoz kötött enzimek idézik elő. A cella jelenleg körülbelül egy napig üzemel, ezután mintegy negyedével csökken a leadott teljesítménye, de a továbbfejlesztett változat akár egy hétig is bírhatja. Sajnos több millió bedrótozott szőlőre lenne szükség még egyetlen villanykörte üzemeltetéséhez is, mivel a cella csupán 2,4 mikrowatt áramot állít elő. Ez a mennyiség önmagában elenyésző, arra azonban elég, hogy egy kisebb érzékelő vagy jeladó áramköreit működtesse, írta a Nature. A bioüzemanyag-cella testnedvekkel is képes üzemelni, így például be lehetne ültetni műtéti területre is az operáció után, hogy érzékelje a testhőmérséklet változásait, melyekből következtetni lehetne az esetleges gyulladásra vagy fertőzésre. Növényekre helyezve pedig figyelemmel lehetne kísérni a környezeti változókat, például a fény- és légköri viszonyokat. A művészet nem a homo sapiens-é? Július 11. A művészet születéséről zajló vita a régészet örök témája. A legújabb fejlemények szerint nincs semmiféle kapcsolat a művészet születése és a modem ember megjelenése között. Legutóbb német régészek álltak elő a farbával: megvan a legősibb művészeti alkotás. Európa különböző régészeti lelőhelyein előkerült faragott, díszített figurák, csonttárgyak 30 és 40 ezer évesek. Márpedig a modem ember éppen ebben az időben jelenet meg a kontinensen. A modem ember megjelenése és a művészet születése közötti oksági kapcsolat bizonyítására az Ulm melletti Vogelherd barlang leleteit szokták idézni, ahol a Homo sapiens csontváza különböző apró tárgyakkal együtt került elő 1931-ben. Eddig azonban még senki nem bizonyította, hogy a tárgyak és a csontok azonos korúak volnának. A Nature legutóbbi számában Nicholas Conard ismerteti legutóbbi vizsgálatát, melyben radiokarbon datálással 5000 évben határozta meg a Vogel herd i csontok korát. Eszerint sokkal fiatalabb a lelet, mint a helyszínen talált kőszerszámok és művészeti alkotások. Clive Gamble, a Southampton! Egyetem régésze szerint ez eléggé kiábrándító, ugyanis azt bizonyítja, hogy nincs semmiféle kapcsolat a művészet születése és a modern ember megjelenése között. A SpaceShipOne visszatér MAGÁNOS ŰRSIKEREK A világűr hivatalos határát elsőként átlépő magánúrhajó a júniust meghibásodás után ismét készen áll arra, hogy versenybe szálljon az "Ansan X-Prize" díjért.
