Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-16 / 162. szám
2004. JÚLIUS 16. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD IS I Kezdődik a lombikkölykök kora ÜVEGFAL MÖGÖTT A mesterséges megtermékenyítés! programok világszerte emberek százezreit segítik kisbabához. A kutatók most egyre több kihalófélben lévő állatfajnál vetik be az eljárást, bogy biztosított legyen a veszélyeztetett fajok fönnmaradása. A kardszárnyú delfintől az óriáspandáig, a gepárdtól a feketelábú görényig számtalan állatfaj szaporodási, megter- mékenyítési folyamatait tanulmányozzák a kutatók annak érdekében, hogy megoldhatóvá váljon az egyedek mesterséges megtermékenyítése. "A meg- termékenyítési programok részeként végzett vizsgálatokból fény derült például arra, hogy a gepárdoknál egy ejakuláció során a spermiumok több, mint hetven százaléka a szabályostól eltérő alakú - ismertette dr. David Wildt, a Smithsonian's National Zoological Park szaporodásbiológiai részlegének vezetője egy a napokban megrendezett szakmai konferencián. Dr. Wilt arról is beszámolt, hogy gyilkos bálnákat, más néven kardszárnyú delfineket sikerült rászoktatni, hogy naponta vizeletmintát adjanak. A mintából a kutatók az állatok hormonszintjét mérik föl az előtt, hogy hozzá kezdenének a mesterséges megtermékenyítéshez. "A feketelábú görény esetében (Mustek nigripes) - amelynek egész populációja mára a világon mindössze 18 Eszak-Amerikában élő egyedből áll - biológusok már próbálkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel annak érdekében, hogy biztosítsák a faj fönnmaradását. Az óriáspandák, amelyek nőstényei évente csak egyszer, akkor is mindössze két napra válnak nemzőképessé, ugyancsak részei megtermékenyítési programnak. Egy nősténypanda egyszerre egy, legfeljebb két bocsot szül. Az óriáspandák alacsony száma, és lassú, nehézkes szaporodásuk miatt kihalásuk megakadályozása egyre inkább csak a mesterséges megtermékenyítés alkalmazása révén lehetséges, sőt a kutatók vizsgálják a pandaklónozás lehetőségét is. A 2003-as év során született pandabocsok nagy része is mesterséges megtermékenyítés révén fogant meg. Wildt az elmúlt évek során "spermabankot" hozott létre a vadon élő óriáspandák hímivarsejtjeiből, hogy mesterséges megtermékenyítési eljárások során azokkal frissíthessék a fogvatartott pandapopuláció génállományát. Mint arról pár hónappal ezelőtt beszámolt a világsajtó, lefagyasztott spermiummal történt mesterséges megtermékenyítés nyomán szirtisas-fióka kelt ki Skóciában ez év április 28-án. A fióka a Dundee-i Abertay Egyetem kutatóitól a Crystal - vagyis Kristály - nevet kapta. Szakértők Crystal világra jöttét áttörésként értékelték, amely főleg a veszélyeztetett ragadozó madarak tenyésztésében nyithat új lehetőségeket. Az anyamadarat egy hónapon át fagyasztott hímivarsejt termékenyítette meg. Az Abertay egyetemen nem ez volt az első mesterséges megtermékenyítés, ám az eljárás a korábbinál jóval hosszabb ideig teszi lehetővé a hímivarsejtek tárolását. A skóciai intézet kutatói szerint az alkalmazott új fagyasztási eljárással korlátlan ideig konzerválhatok a hímivarsejtek, így a tenyésztők kivárhatják az ideális időpontot a megtermékenyítéshez. Röviden polimert. A Sanyo szerint körülbelül nyolcvanöt, egyenként átlagosan fél gramm súlyú kukoricaszemre van szükség egv CD előállításához. Ez pedig azt jelenti, hogy a technológiával a világ éves kukoricatermésének kevesebb mint 0,1 százalékából kielégíthető lenne a lemezek iránti globális éves kereslet. Hódítanak az Internet Explorer riválisai Az Internet Explorer súlyos biztonsági hibái miatt több millió internetező tért át más böngészők használatára. A San Diego-i WebSideStory felmérése szerint az abszolút piacvezető internet Explorer részesedése 95,48 százalékról 94,42 százalékra csökkent. A több mint egy százalékpontos csökkenés azt jelzi, hogy több millió internetező hallgatott az informatikai biztonságtechnikával és vírusirtással foglalkozó cégek tanácsára, miszerint érdemes elkerülni a Microsoft- böngésző használatát. Az alternatív böngészők - például a Mozilla Firefox, Opera - többek között azért kevésbé veszélyesek, mert a kevesebb felhasználó miatt a hacke- rek számára kevésbé vonzó célpontok. Úrlufival szállnak be az úrversenybe Az X-Prize versenyen induló Wild Fire rakétát gigantikus léggömbbel eresztik fel huszonnégy kilométeres magasságba, majd beindítják a meghajtót, és fellövik az utas- szállító kapszulát a világűrbe. A hatvan méteres hélium léggömb alatt lógó Wild Fire először huszonnégyezer méteres magasságba száll fel, ahol a fedélzeti pilótafülkéből irányító Feeney beindítja a rakétát. A négyezer kilométer per órás sebességre gyorsuló rakéta körülbelül nyolcvan kilométer magasan leválik az utasszállító kapszuláról, és ejtőernyővel visszaereszkedik a Földre. A kapszula körülbelül száztíz kilométer magasra repül, majd visszazuhan a Földre. A légkör alsó rétegében először ejtőernyővel csökkenti sebességét, majd kinyílnak légzsákjai is. Az egész utazás a kilövéstől a földet érésig körülbelül huszonöt percet vesz igénybe. Az önkéntes mérnökök segítségével létrehozott rakéta első űrutazása szeptemberben várható. Robert Zubrin repülőgép-fejlesztő mérnök szerint a da Vinci csoport megoldása túl bonyolult, és a fellövések igen komoly szervezést igényelnek, mivel a léggömb hatalmas felülete miatt egy kisebb szellő is komoly problémát okozhat. Bár Zubrin szerint az űrkapszula kifejezetten jó választás, mivel egyszerű, az irányítása szintén problémás lehet, mivel a pilótának szélsőségesen nagy' sebességnél kell helytállnia. ÖT ÚJ ELEMMEL BÓVÜL A PERIÓDUSOS RENDSZER Öt új, szupernehéz elem kerül Mengyele- jev periódusos táblázatába az eddigi utolsó, 111 -es után. A hírt az oroszországi Egyesített Atomkutató Intézet vezetője, Jurij Oganeszjan jelentette be a The Moscow News orosz lapnak. A szupernehéz elemek természetes úton a szupemóvarobbanás- ban jönnek létre. Egészen 1940-ig a legnehezebb ismert elem a 92-es rendszámú urán volt, azonban neutronok bombázásával sikerült nagyobb protonszámú (transzurán) atomokat is létrehozni, egészen a 111 -es rendszámig. B Új helyen a rosetse-i kő MEGÉRTEIT KÖVEK A British Museum legnépszerűbb kiállítási tárgyát, az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsát jelentó bazalttömböt új kiállítási koncepció jegyében állítják a nagyközönség elé. A tavaly 250 éves British Museum, mely immár két éve ingyenes állandó kiállításaival tömegeket vonz, az elmúlt két évszázadban a főbejárattól balra, majd az első teremben a jobb oldalon mutatta be látogatóinak a világ leghíresebb kődarabját, a rosette-i követ. A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Egei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven. A rosette-i követ mostantól merőben új kiállítási koncepció jegyében az egyiptomi szobrok galériájának közepén egy alig érzékelhető 11 milliméteres üvegvitrinen át tekinthetik meg az érdeklődők. A koncepcióváltás lényege, hogy az 1802 óta fektetve, vitrin alatt elhelyezett, dokumentumként értelmezett kiállítási tárgyat most visszahelyezik abba az álló pozícióba, ahogyan eredetileg törvényoszlopként is rávetült a tekintet. A karaktereket korábban kétszáz éven keresztül kitöltő fehér krétaport eltávolították és a bazalttömböt speciális megvilágításban eg)' homokkő alapzatra helyezték fel. Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114 cm x 72 cm x 28 cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek. Az 1801-es alexandriai béke értelmében az angolok magukkal vitték a kincset, mely egy év múlva a British Museumba került. A görögül és latinul már kilenc évesen beszélő Jean-Francois Champollion (1790-1832) perzsa, etióp, szanszkrit, pahlevi és arab tanulmányok után 1822. szeptember 14-én megfejtette a hieroglifák 2000 éves titkát. Champollionra a mai napig úgy emlékeznek a Nílus völgy ében, mint az "ember, aki visszaadta a holt köveknek a beszéd ajándékát."