Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-26 / 181. szám
TUDOMÁNY ül Harci hálózatba kötnék a katonákat HÁLÓZATI HARCOK Az amerikai katonákat összekapcsoló globális információs hálózat (Global Information Grid, GIG) első tesztüzeme bat éve kezdődött, írta a New York Times. A beszámoló szerint a rendszer mintegy 20 év múlva lesz teljes egészében bevethető. A költségekre a következő 10 évben 200 milliárd dollárt szánnák. 16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden A KÉPERNYŐVÉDŐ MEGMENTI A VILÁGOT A World Community Grid projekt résztvevői számítógépük szabad kapacitását - magyarán azt az időt, amikor nem dolgoznak, játszanak vág)' böngésznek - a világ legkomolyabb egészségügyi és szociális problémáinak a megoldására fordíthatják. A World Community Grid rácshálózati infrastruktúrája az egyszerű asztali számítógépeket összekötve hatalmas virtuális szuperszámítógépet hoz létre, így a tudományos kutatásokat több millióan támogathatják anélkül, hogy egyetlen árva fillért leemelnének a bankszámlájukról. A hálózat központi szervere a feldolgozandó adathalmazt apró csomagokra bontja, amelyeket az önkéntes felhasználók egyenként dolgoznak fel otthoni vagy munkahelyi gépükön. Megjelent az első MOBILOS KÁRTEVŐ Megjelent az első olyan valóban kártékony szoftver, amely mobiltelefonokon futtatható, jelentette be az informatikai biztonsággal és vírusirtással foglalkozó F-Secure. Az új trójai először ingyenes szoftverletöltéseket kínáló weboldalakon jelent meg "Extended Theme Manager" néven, és önmagától nem tud továbbterjedni. A Skulls névre keresztelt szoftver csak Symbian operációs rendszert használó okostelefonokon működik, és telepítés után kikapcsolja a mobil öszszes extra funkcióját, csak a telefonálást engedélyezi. Nincs több üzenet, email, wapolás és játszás. Az F- Secure szerint a fertőzés egyébként könnyen észrevehető, ugyanis a trójai az eredeti ikonokat koponyákra cseréli. Vakvezető elektronikus szem Japánból A kiotói műszaki egyetem munkatársai kifejlesztettek a vakvezető kamerát. A miniatűr kamerával egybekötött számítógép letapogatja a gy alogátkelő pontos helyét, szélességét, illetve a közlekedési lámpa által kibocsátott fénysugarakat. A számítógép az adatok a begyűjtése és feldolgozása után egy beszédhangot imitáló parányi szerkezettel ad utasításokat a felhasználónak. A találmány forradalmi újdonsága abban rejlik, hogy három szerkezetet. egy kamerát, egy számítógépet és egy' hangjelző szerkezetet ötvöz eggyé, hogy segítséget nyújtson a látásproblémákkal küszködök számára a biztonságos közlekedésben. Nem jönnek többet aLeonidák? Lehet, hogy hamarosan el kell búcsúznunk a Leonida meteorrajtól, amely november derekán produkálja égboltunkon a látványos csillaghullást. Számítások szerint a nagy bolygók gravitációja eltérítheti pályájáról, szétszórhatja a Leonidák meteorrajt, véget vetve ezzel a novemberi csillaghullásnak. Egy kisebb kitörést még jeleznek 2006-ra, de lehet, hogy az lesz az utolsó. Az üstökös legutóbbi nap- közelisége 1998 februárjában volt, ennek megfelelően 1998-99-ben láthattunk igazi "Leonida-tüzijátékot", és azóta a jelenség intenzitása évről évre csökken. Savas megoldások Létrehozták a világ legerősebb savát. A kaliforniai vegyészek által létrehozott karborán- sav milliószor savanyúbb a tömény kénsavnál, de olyan barátságos, hogy nem marja November 22. Az amerikai hadsereg berkeiben az internet olyan változatának fejlesztése zajlik, amely a harcoló csapatok között gyorsabb és biztonságosabb információcserét tesz lehetővé. Peter Teets, az amerikai védelmi tárca légióéiért felelős helyettes államtitkára kongresszusi meghallgatásán kifejtette, hogy a GIG célja a bevetésen részt vevő valamennyi katona optimális informatív összekapcsolása. Szavai szerint az amerikai parancsnokok a csatát a "Jóisten szemszögéből" láthatnák, valós időben követve katonáik és az ellenség minden mozgását. Ez az égi internet lehetővé tenné a tengerészgyalogosok számára, hogy tetszőleges helyen, elhagyatott helyen, zuhogó esőben vagy csapatszállító jármű belsejében ülve kinyissák a noteszgépüket, és néhány másodperc alatt lekérjék a kémműholdak képét. A háborús hálózat kiépítése a következő öt évben legkevesebb 24 milliárd dollárba kerül majd. Ez több, mint az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan projekt teljes költségvetése mai árfolyamon számolva. A hálózat titkosítással kiegészítése további 5 milliárd dollárt emészt fel. Több százezer új rádiókészülék beszerzési ára szintén elérheti a 25 milliárd dollárt. A hírszerző, megfigyelési, felderítő és távközlési műholdak további tízmilliárdokkal toldják meg a számlát. A Pentagon számításai szerint a hálózat hardver és szoftverigénye illetve tíz éves működtetésének teljes költsége 200 milliárd dollárra rúghat. A költségek ugyan meghökkentőek, de az amerikai vezetés lelkesen fogadta 2004. NOVEMBER 26. a projektet. Lehetséges, hogy ez a hálózat fogja alapjaiban átalakítani a haderőt, jelentette ki Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. A terveket ugyanakkor sokan kétkedéssel fogadják. Vint Cerf, az internet egyik atyja és egyúttal a Pentagon tanácsadója a harci hálózattal kapcsolatos kérdésekben, azt m iiatkozta, hogy a nagyratörő álmok megvalósítása komoly feladat lesz. A hirtelen kelt lelkesedést a szakértő a csillagháborús védelmi tervekhez hasonlította, ahol kijózanodást okozott az elképzeléseket messze lemaradva követő technológiai háttér. Vint Cerf szerint semmi baj nincsen az ambiciózus tervekkel, viszont ezeket át kell szűrni a fizikai lehetőségek és a valóság szűrőjén. A Pentagon hagyományos stratégiái eközben rámutatnak, hogy a bagdadi és a falludzsai utcai harcokban a tűzerő és a páncélzat többet ért, mint bármilyen üvegszálas kábel vagy vezeték nélküli kommunikációs kapcsolat. Viszont a szuperhálózat áthághatná a haderőnemek közötti hagyományos határokat. A hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság hagyományosan maga állítja össze a fegyverzetét. A közös hálózat pedig félresöpörné a régi beidegződéseket. Az ötlet támogatói, köztük Robert J. Stevens, a Lockheed Martin vezérigazgatója szerint a rendkívül biztonságos internetben összeolvadhatnak a katonai és hírszerzési műveletek. Mindez úgy alakíthatja át a 21. század hadtudományát, ahogy a nukleáris fegyverek a hidegháborút. Az újszerű hadászati elképzelések várhatóan alapvetően befolyásolni fogják a Pentagon következő 10-15 évre tervezett kiadásait. A hiányzó evolúciós láncszem? Barcelona melletti ásatások során olyan főemlős maradványai kerültek elő, amely a felfedezők szerint az utolsó közös láncszem lehetett az emberfélék és az emberszabású majmok csoportjának fejlődésében. November 22. A számos szakember által máris szenzációsnak minősített felfedezés részleteiről a Science tudományos hetilap aktuális számában jelent meg részletes beszámoló. A lehetséges közös ős részleges - ám korukhoz képest mégis példátlanul gazdag - maradványai körülbelül 13 millió évesek, azaz a földtörténet miocén korából (22-től 5,5 millió évvel ezelőttig) származnak. Valószínűleg egy hím példányról van szó, amely valamivel kisebb volt egy mai csimpánznál. Salvador Moya-Sola és kollégái (Institut de Paleontologia M. Crusa- font, Barcelona) a koponya egyes darabjait, továbbá a gerincoszlop és a végtagok egyes csontjait találták meg, néhány bordatöredék társaságában. A kutatók új faj, sőt új rendszertani család bevezetését javasolják, Pierola pithecus catalaunicus fajnévvel. Az emberszabású majmok (csimpánzok, bonobók és gorillák Afrikában, illetve orángutánok Ázsiában) fejlődési vonala a ma rendelkezésre álló adatok alapján 16-H millió éve vált szét más főemlősök (köztük a gibbonok és a sziamangok) fejlődési vonalától. A kutatók szerint a most talált példány olyan fajhoz tartozott, amely már e szétválás után élt, de még nem történt meg az egyes emberszabású majomfajok, illetve az emberfélék kialakulása. Amennyiben ez igaz, akkor az új faj mind- annyiuk közös őse, ezért egy régóta keresett hiányzó láncszem lehet. A csontok és a fogak alapján a faj egyedei növényevők lehettek, és a csimpánzokhoz, orángutánokhoz hasonlóan a fákon függeszked- ve mozogtak. Szakmai körökben máris nagy vita alakult ki a lelet értelmezéséről. Egyes kutatók például valószínűtlennek tartják, hogy Európában ilyen faj létezhetett, ennyire távol mai feltételezett rokonaitól, amelyek az Egyenlítő környékén élnek - írja a BBC. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a miocénban a Föld valóban "a majmok bolygója" volt: mintegy 100 különböző faj élt az Ovilág területén, a mai Franciaország területétől Kínáig. A jövő katonája: összekapcsolva? j
